Továbbra is óriási nemzetközi felháborodást okoz, hogy Magyarország múlt héten pénteken megvétózta a 15 százalékos globális minimumadóról szóló uniós irányelvet. A magyar álláspont szerint az európai versenyképességet veszélyezteti az új adóforma, a tagállamok azonban a kieső bevételek miatt bírálják a magyar kormányt. Az Európai Parlamentben szorgalmazzák a vétójog eltörlését, illetve azt, hogy Magyarország nélkül vezessék be a minimumadót a tagállamok.
Bár rendkívül csalódott az EU soros elnökségét betöltő francia kormány a magyar vétó miatt, de továbbra is azon dolgoznak, hogy még ebben a hónapba tető alá hozzanak egy megállapodást – jelentette be Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár az Európai Parlamentben, ahol sürgősséggel vették napirendre ezt a kérdést. Hozzátette, hogy a globális minimumadó Magyarország általi elutasítása újabb érv amellett, hogy meg kell változtatni az egyhangú döntéshozatali rendszert adózási kérdésekben. Beaune azzal is érvelt, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozaton is emellett foglaltak állást a polgárok, ugyanakkor a vétó kivezetéséhez a tagállamok hozzájárulása is kell, vagyis jelenleg ebben a kérdésben is lehet vétózni.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős tagja arról beszélt, hogy a háború mindenkit érint, és Magyarország még akkor is támogatta a minimumadóra vonatkozó javaslatot, amikor már javában zajlott. „Adót ott kell fizetni, ahol a profitot megtermelik, nem pedig ott, ahol a nagyvállalatok székhelye van” – mondta Gentiloni.
A globális minimumadót először a globális techcégekre szerette volna kivetni az OECD, majd kiterjesztették valamennyi vállalatra, amelynek kapcsolt árbevétele meghaladja éves szinten a 750 millió eurót. Ez a lépés uniós szinten 48 milliárd euró bevételt jelentene, a magyar kormány azonban aggódik az európai cégek versenyképessége miatt, ugyanis Európában valamivel hamarabb vezetnék be, mint a világ más országaiban. Ehhez ugyanis már csak ezt az irányelvet kellett volna elfogadni, amely így egyelőre meghiúsult. „A felelősség az ezt ellenző tagállamot terheli” – jelentette ki Paolo Gentiloni.
A vita során az EP-képviselők néhány kivételtől eltekintve keményen bírálták a magyar kormányt.
Biljana Borzan horvát politikus szerint „a vétó erkölcstelen, Orbánt nem érdeklik az emberek, a multinacionális nagyvállalatok érdekeit képviseli”. Paul Tang holland szociáldemokrata politikus azt kérte: „Hagyjuk abba a kupeckedést, izoláljuk Orbánt.” Írország is ellenezte egy ideig a javaslatot, amelyet később a tárgyalás és a kompromisszum szellemében támogatott – erről beszélt Billy Kelleher ír EP-képviselő. Hozzátette, hogy Orbán folyamatosan alá akarja ásni az EU alapértékeit és szerkezetét.
A magyar kormány védelmében Gilles Lebreton, az EU-szkeptikus Identitás és Demokrácia csoport tagja azt mondta, hogy Magyarország a saját nemzeti érdekeit védi, amihez joga van. Szerinte a kudarcért a felelősség az EU-t terheli, „nem szabad a magyarok ellen ideológiai hadjáratot folytatni, legyenek eszközei a tagállamoknak arra, hogy megvédjék magukat, ezt már De Gaulle is megmondta” – hívta fel a figyelmet a Marine Le Pen-féle Nemzeti Gyűlés politikusa. Csatlakozott hozzá Patryk Jaki, a lengyel kormánypárt képviselője, aki szerint Magyarországnak joga volt a vétóhoz, szerinte ez is a jogállamisághoz tartozik.
A Fidesz képviselője, Győri Enikő hasonlóval érvelt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy tagállamnak joga van ahhoz, hogy megállítson egy folyamatot, amely árt Európának. Győri szerint Európának jelen helyzetben elsősorban a kármentéssel kell foglalkoznia újabb terhek kivetése helyett. Arra is hivatkozott, hogy a nemzetközi partnerek még nem hajtották végre azt, amit az EU már be is akar vezetni, ezért egységre szólított fel Európa versenyképessége érdekében.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője ezzel szemben azt mondta, hogy az EU végre igazságos adót akar kivetni a leggazdagabb multicégekre, de „a magyar miniszterelnök a multik érdekeit védi, mert a gazdagok helyett a kis- és középvállalkozók és a legszegényebbek vállára szokta rakni a terhet”. Molnár azt is, mondta, hogy Orbán „csak addig lépett fel a leggazdagabbakkal szemben, amíg nem tartozott közéjük”. Kijelentette: „Nem ejtheti túszul Európát egy tolvaj, akkor sem, ha a névjegykártyájára miniszterelnök van írva.”
A vitában a vétó eltörlése mellett több képviselő hangot adott annak, hogy ha Magyarország nem lép vissza a vétótól, úgynevezett megerősített együttműködés keretében a többi 26 tagállam is bevezetheti a 15 százalékos minimumadót. Erre az uniós alapszerződések lehetőséget adnak. Ebben az esetben a tagállamok egy bizonyos köre saját magára nézve kötelezettségvállalásokat tehet. Jelen esetben ez a bizonyos kör valamennyi tagállamot jelenti – Magyarországot leszámítva.
Záró felszólalásában Clément Beaune egyetértett a javaslattal. „Szeretnénk a megerősített együttműködés felé terelni a tagállamokat” – jelentette ki. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a francia elnökség előbb mindent elkövet az együttműködés helyreállításáért. Arra hivatkozott, hogy bizalmi kérdésről van szó: az OECD keretein belül ugyanis minden tagállam elfogadta a nemzetközi megállapodást, és „most arra van szükség, hogy az ígéreteket betartsuk” – tette hozzá.
