“Az árokba, Az árokba! 200 méterre tőled az ellenség, a bokorban!”
- mondja egy férfihang, miközben egy animált katona menekül a virtuális lövedékek elől.
"Meghalt. Úgy tűnik, hogy a mesterlövész a bokorból kiszorít minket. Feltétlen fedezz, hogy kijuthassak és letegyem a bombát!”
Néhány másodperc múlva robbanásokat hallani.
Ezek nem egy háborús film kockái, hanem egy videojáték játékosainak beszélgetése. A játék egyik feladata, hogy megakadályozza a horvát erőket az Vihar nevű, 1995. augusztusában, a valóságban is lezajlott hadművelet sikeres végrehajtásában.
A Szabad Európa Rádió nyomozása szerint az interneten több olyan videojáték is elérhető, amelyek a volt Jugoszláviában folyt katonai konfliktusokat szimulálják. A küldetések egy része olyan helyszíneken zajlik, ahol a valóságban háborús bűncselekményeket követtek el.
Jelenleg Szerbia leghíresebb játék-platformja az "Arma Srbija”, ahol a felhasználók valós időben, csoportban játszanak az interneten.
Ez egy úgynevezett lövöldözős, first-person shooter (FPS) videojáték, amelyben a játékosok egy adott hadsereg tagjai és együtt az ellenséges hadsereget irányító számítógép ellen harcolnak.Sok játékos az azonos nevű és 2400 követővel rendelkező YouTube csatornára is kiteszi a játék során készült videókat.
Október 23-án így jelent meg az "Háború élőben: Terrorizmusellenes hadművelet Oraovicában" című rész. A játékosok maszkot és a szerb rendőrség jelzéseivel ellátott egyenruhát viselnek.
A játék cselekménye a Szerbia déli részén fekvő Presevo térség egyik falujában játszódik, a videó leírásában az áll, hogy a művelet "az albán terroristák provokációi nyomán indult Oraovica közelében 2001. május 13-án”.
"Azon a napon, a Ljoki irányából, 6:10-kor gyalogsági fegyverekből tüzet nyitottak egy Oraovica fölötti dombról. Valamivel később, 07.00 órakor Oraovica falu irányából a szélsőségesek tüzet nyitottak a biztonsági erők állásaira"- áll a misszió leírásában. A videót közel 900-an nézték meg.
Presevo egyébként Szerbia legdélibb részén fekszik, és a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a helyi lakosság csaknem 80 százaléka albán. Az oraovicai hadművelet tényleg megtörtént 2001. májusában, amikor a jugoszláv fegyveres erők körülvették az albánok-lakta Oraovica falut, amelyet az albánokból álló, úgynevezett Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadító Hadsereg lázadói foglaltak el.
Az Arma Srbija egy másik missziója a „Jasari hadművelet”, amely a szerb rendőrség 1988-as akcióját szimulálja. Egy rajtaütésben ekkor ölték meg a később háborús bűnök elkövetésével vádolt Koszóvói Felszabadító Hadsereg (UCK) nevű albán szeparatista milícia egyik parancsnokát, Adem Jasarit és több, mint 50 családtagját.
"Feladatunk Adem Jashari likvidálása" - olvasható a tavaly márciusban megjelent és a mai napig csaknem 85 000 alkalommal megnézett videó leírásában.
2019. februárjában ugyancsak ezen a platformon mutatták be az „Racak hadművelet” nevű missziót. A valóságban 45 albán polgári lakost ölt meg a szerb rendőrség 1999. januári akciójában. Ez lett az egyik kiváltó oka, hogy a NATO 1999. március 24-én háborút indított az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen.
A játék leírásában egy szó sem esik a mészárláról.
"A hadművelet terve szerint a belügyi erőket két csoportra osztották, amelyek közül az első feladata a falu feletti lövészárkok megkerülése és elfoglalása volt. Ezzel lezárták a terroristák kivonulási útvonalát. A második csoport feladata a falu elleni támadás volt. Az egész akciót a Jugoszláv Hadsereg 243. gépesített dandárja támogatta, amely a falutól keletre foglalt el harcálláspontot"- olvasható a leírásban.
Ugyanezen a YouTube-csatornán megtalálható az "Srbobran 1992 Hadművet" nevű misszió, amely a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai hadsereg összecsapását szimulálja az 1992-1995. között Srbobran néven említett, bosznia-hercegovinai Donji Vakufban.
A videó október 8-án jelent meg, és valamivel több mint ezren nézték meg.
A valóságban több ember ellen vádat emeltek az itt történt események miatt - a szerb erőket 28 bosnyák és horvát polgári lakos meggyilkolásával vádolják - és az ügyben a Bosznia-Hercegovinai Ügyészség Háborús Bűncselekményekkel Foglalkozó Különleges Osztálya jár el.
A volt Jugoszláviában játszódó missziók mellett a platform játékosai más hadseregek tagjaiként is teljesíthetnek küldetéseket a világ minden táján - Afganisztántól a Fülöp-szigetekig.
Az egyik ilyen nemzetközi küldetést "Wagner" néven publikálták és Líbiában játszódik. A való életben a Wagner egy orosz biztonsági cég félkatonai egysége, amely valóban járt Líbiában.
Hogyan néz ki a játék?
Az Arma játékban a játékos saját szemével, illetve az általa irányított karakter szemével követi a cselekményt. Meghatározott fegyverekkel van felszerelve és egy csapat részeként játszik. A résztvevők mikrofonon keresztül kommunikálnak egymással.
Akárcsak a valódi hadseregekben vagy rendőri erőkben, a a játékosoknak is van rangja, az egységeknek pedig saját parancsnoka.
Ahogy a YouTube "Arma Srbija" csatorna egyik rendszergazdája kommentárjában kifejtette: "a játékban valós történet alapján küldetést hajtunk végre, de mindig mesterséges intelligencia ellen játsszunk”.
Mi az az Arma?
Az Arma egy taktikai videojáték-sorozat, amelyet a cseh "Bohemia Interactive" cég hozott létre. A céget 1999-ben alapította Marek és Ondrej Španěl, valamint Slavomir Pavliček, és első játékuk - "Operation Flashpoint: Hidegháborús válság" - 2001-ben jelent meg. Ez a játék volt az öt évvel később piacra dobott "Arma" műfaji elődje.
Az "Arma: Fegyveres támadás" első részében a játékos az Egyesült Államok fegyveres erőinek tagja, aki az Atlanti-óceán egy fiktív szigetén vesz részt bevetésen, a kommunisták és a monarchisták polgárháborújában.
Az "Arma 3" utolsó epizódja 2013-ban jelent meg. A játék időközben számos módosításon ment keresztül (a gamer zsargonban erre a “mod” kifejezést használják).
Mint Korneel vant Land, a Bohemia Interactive PR munkatársa a Szabad Európának kifejtette, az Arma lehetővé teszi hogy a felhasználók a kisebb változtatásoktól az egészen új szempontokig terjedő módosításokkal változtassák meg az eredi játékot és akár annak történeteit.
"Ez azt jelenti, hogy a felhasználók saját forgatókönyveket készíthetnek a játék elemeinek felhasználásával, de teljesen új elemeket - ruhákat, fegyvereket, járműveket, szerkezeteket, díszítőelemeket, kellékeket - és még sok minden mást hozzáadhatnak. A játék néhány alapkomponensének módosításával teljesen más narratívákat teremthetnek az „Arma” platformon keresztül"- mondja vant Land.
Elmondása szerint a módosítások feltölthetők a Steam Workshop-ra, amely a modok megosztásának legbejáratottabb platformja, de ez más site-okat is hasznáhatnak a célra.
„Az Arma 3 2013-as megjelenése óta csak a Steam Workshopon keresztül több mint 75 000 modot osztottak meg. Köztük voltak azok a projektek is, amelyek az elmúlt 80 év szinte minden fontosabb fegyveres konfliktusának szimulációi”- mondja vant Land.
A Szabad Európa kérdésére, hogy a cég ismeri-e az "Arma Serbia" közösségben készült modokat, azt válaszolta:
"Nem vagyunk különösebben tisztában azzal, hogy létezik a koszovói, vagy a bosznia-hercegovinai konfliktusokra épülő mod, de nem csodálkoznánk rajta.”
Mint a Bohemia Interactive vállalat PR-képviselője aláhúzta, a vállalat biztosítja az alapot, a felhasználók pedig erre épülő modokat, azaza módosításokat hoznak létre.
Miért változtatják meg a játék alkotói a történelmi eseményeket?
Arra a felkérésre, hogy kommentálja azokat a missziókat - például a Racakot -, amelyek a való életben megtörtént fegyveres akciókat szimulálnak és amelyek során háborús bűncselekményeket követtek el, a Bohemia Interactive-nál azt mondták, hogy "a legtöbb fegyveres konfliktus bizonyos mértékben ellentmodásos", hozzátéve, hogy a háború dicsőítése helyett annak sötét oldalát akarják megmutatni.
"Ami a vitatott fogatókönyveket tartalmazó modokat illeti, úgy látjuk, hogy azokat általában olyan felhasználók készítik, akik arra vágynak, hogy többet megtudjanak bizonyos történelmi eseményekről. Kíváncsiak és szeretnék megtapasztalni, hogy is történt.”
"Ha valóban ez a motiváció, akkor úgy gondoljuk, hogy a videojátékok fontos szerepet játszhatnak abban, ahogyan visszatekintünk a múltbeli konfliktusokra - mert kiegészítik a könyvekből, filmekből és más médiából megismert történeteket" - mondja Cornell van Land.
Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ha valaki a gyűlölet terjesztése vagy erőszakra való felbújtás céljából hoz létre modot, "akkor azt nagyon aggályosnak tartjuk”.
"Ilyen esetben a tartalmat már nem védi a véleménynyilvánítás szabadságához való jog, mert sérti mások jogait. És ha egy ilyen gyanús vagy elfogadhatatlan projekteket osztanak meg egy moderált platformon, például a Steam Workshopon keresztül, akkor mi és a felhasználóink is ezt bejelentjük és kérjük az eltávolítását”- mondja vant Land.
A Bohemia Interactive 2015-ben került a sajtó figyelmének középpontjába, miután kiderült, hogy az egyik modban az Iszlám Állam egyik, nyugatiakat gyilkoló harcosának szerepét lehetett eljátszani.
Amint a média akkor beszámolt róla, a mod nem volt része a cseh programozók hivatalos kiadványának. Az Iszlám Állam hívei viszont gyermekek toborzására és a könnyen befolyásolható személyek radikalizálására használták fel.
Arma Szerbia
A több, mint 5000 követővel rendelkező "Arma Srbija Zajednica” hivatalos Facebook-oldalán, a "Szerb Fegyveres Erők" nevű modot éveken át készítették a Red Hammer Studios (RHS) fejlesztői.
Az RHS hivatalos Facebook-oldala szerint ők egy nonprofit közösség, amely tartalmakat hoz létre az Arma játékokhoz.
Az "Arma Serbia" prezentációjában "nagyszerű közös játékokat kínál az orosz, a görög és más testvéri közösségeknek”.
"Amit sem a legjobb szerverek, sem a legszebb modok, sem a legnagyobb fehér világközösségek nem tudnak kínálni, az az egyedülálló, virtuális hadviselési élmény, a szerb katonákkal vállvetve törénő harc, a szigorú szervezettség, a sokéves tapasztalat és a játék minősége, amire csak a mi közösségünk lehet büszke" - állítja az Arma Szerbia.
ARed Hammer Studios hivatalos weboldala új modokat kínál az Arma 3 játékhoz, amelyek "reálisan mutatják be a szerb fegyveres erőket".
Az Oroszország és az Egyesült Államok fegyveres erőit tartalmazó modokat is le lehet tölteni ugyanerről a site-ról.
Hogyan lehet részt venni a játékban?
Az "Arma Serbia" fórum szerint, több mint 300 felhasználó regisztrált a játékplatformon.
Az armasrbija.rs oldal adatai szerint az ezen a platformon való tagsághoz a felhasználónak 18 évnél idősebbnek kell lennie, rendelkeznie kell az "Arma 3" játék eredeti példányával, valamint egy fejhallgatóval és mikrofonnal.
Ha ezeket a feltételek teljesítette, akkor a leendő tagnak meg kell adnia személyes adatait, le kell töltenie a megfelelő modokat egy meghatározott weboldalról, regisztrálnia kell a fórumon és - online képzésen kell elsajátítania a játék alapjait. A tréningek időpontját rendszeresen közzéteszik a fórumon. Az adott játékot játszó csapathoz való csatlakozáshoz az adminisztrátor jóváhagyása szükséges.
A modok létrehozásának ötletéről valamint a játékközösség működésével kapcsolatos kérdéseinkkel e-mailben megkerestük az"Army of Serbia”-t de anyagunk publikálásáig nem kaptunk választ.
Ki játszik és kommentel az internetről?
A 21 éves újvidéki Dusan Vinjevic 15 évben játszik videojátékokat. Mint a Szabad Európának elmondta, eddig az "Arma" alapverzióját játszotta, és nem próbálta ki a szerb modot. Mint mondta, ez a mód túl komolynak tűnt számára.
“Hát, láttam, miről van ott szó. Az emberek szeretik látni a saját egyenruhájukat a játékban… A felvételekből láttam, hogy ez egy nagyon komoly jháborús szimuláció volt, mint az Arma is" - mondja.
A YouTube kommentekben többnyire a csaták és küldetések reális ábrázolását dicsérő, pozitív reakciókat olvashatunk.
"Remek, csak folytasd, hasonlít a való életre" - írta Sasavas 1002.
Slacy Markoninak viszont más a véleménye:
"15 hónapot töltöttem a koszovói háborúban, és nem volt játék.”
"Aki teljesítette a küldetést, jól tette" - írja a magát Szerb Erőkként megnevező felhasználó arról a misszióról, amelyben a szerb rendőrség likvidálja Adem Jasarit.
A magg0t92 néven kommentelő felajánlotta segítségét a küldetés pontosítására:
"Ha bármilyen információra van szükség arról, hogy mi is történt pontosan, akkor tudom, mert apám személyesen ott volt ott, az ő egysége tette ezt” - írja.
A "Racak" küldetésről egy Aleksandar Janjic nevű férfi ezt írja: “Jobb volt 98/99-ben élni.”
A játék mint a társadalom tükre
Az 1990-es évekbeli háborús bűncselekmények elhallgatása és tagadása évek tapasztalható egyes szerb művészeti alkotásokban, így nem meglepő, hogy a számítógépes játékokban is - mondta Maja Žilić, az Ifjúsági kezdeményezés (YIHR) nevű civilszervezet programasszisztense.
Maja hangsúlyozza, hogy ennél sokkal problémásabb, hogy a szerbiai hatóságok évtizedek óta tagadják a háborús bűncselekményeket, annak ellenére, hogy számos bírósági döntés egyértelműen megemlíti Szerbia szerepét a délszláv háborúkban.
"Akkor egyszerűen erre kezdtük figyelni. Ha a kormány ennyire tagadja a háborús bűncselekményeket, ha az 1990-es éveknek ezt az időszakát egyáltalán nem tanítják az iskolákban, akkor a játékban részt vevő fiatalok hogyan fogják tudni, hogy mi is történt Racakban vagy a hasonló helyeken?” - teszi fel a kérdést Žilić.
Azt is hangsúlyozza, hogy nem maguk a játékok rosszak, a felelősség a politikai elitet terheli.
„Játszottam a Call of Duty-vel és sok más játékkal, és ettől még nem lettem rosszabb ember, de ha a nyilvánosság nem szankcionálja a tagadást és a gyűlöletbeszédet, akkor hogyan várhatjuk el, hogy egy olyan játékban szankcionálják, ami a nyilvánosság számára nem annyira ismert"- mondja Žilić.
A szerbiai hatóságoknak a háborús bűncselekményekhez való hozzáállását folyamatosan kritizálják az ország európai integrációs felkészüléséről szóló jelentések.
A legfrissebb, 2020. októberében közzétett jelentés szerint a szerbiai hatóságok továbbra is teret teret engednek a nyilvánsságban az elítélt háborús bűnösöknek és lehetővé teszik a gyűlöletbeszédet.
Ugyancsak bírálták Szerbiát a népirtás tagadása és a hágai törvényszék ítéleteinek bírálata miatt.
Továbbá, a fent említett jelentésben az is szerepel, hogy a Koszovóval kötött megállapodás döntő fontosságú az európai integráció szempontjából.
"Koszovói napkelte”
Ugyanakkor Koszovóban egy újabb videojáték keltette fel a játékosok figyelmét. A "Conflict 2012: Kosovo sunrise" egy stratégiai játék.
Mint a szerző kifejtette a "Politika" című újságnak, a játék alapötlete, hogy az albán gerillák 2012-ben megtámadják a Koszovóban állomásozó nemzetközi erőket. A szerb erők parancsnokának szerepét játszó játékos pedig jön és megoldja a konfliktust.
Hangsúlyozta, hogy a játék nem hozható összefüggésbe az 1990-es évek koszovói háborújával és hozzátéve, hogy "ez egy semleges játék, amely modern harctéri élményt nyújt, ahol a győzelem a taktikán és a kreativitáson múlik, és nem az számít, hogy a játékos a lövészárok melyik oldalán áll."
Virtuális háború Koszovóért más platformokon
A modernkori történelem koszovói konfliktusaival már korábban is foglalkoztak videojátékok, de ezek nem voltak annyira népszerűek. A 2000-es évek elején jelent meg a már említett "Bohemia Interactive" cég "Operation Flashpoint" játéka, amelyhez a kétezres évek elején írták meg a "Visszatérés Koszovóba és Metohijaba" modot.
A moddb.com leírása szerint, ahol a különféle játékok modjai szerezhetők meg, a "Visszatérés Koszovóba" játék története az 1990-es évek végén játszódik, "amikor a NATO megtámadta Jugoszláviát, az UCK pedig a békés szerb civileket Koszovóban.”A modot eddig 4500-an töltötték le.
"Klasszikus katonai lövöldözős játék, szerb, angol és albán nyelven” - ezekkel a szavakkal írja le a játékot egy 33 éves, névtelenséget kérő újvidéki fiatalember.
Mint a Szabad Európának elmondta, körülbelül 15 évvel ezelőtt játszott vele, mert vonzották a szerb hadsereg modjai.
"Ha jól emlékszem, télen történt. Az amerikaiak állítólag rájöttek, hogy Koszovóban hibát követtek el, ezért most velünk egyesülve segíteni akartak visszaszerezni a falvakat és városokat. Szerintem csak az volt a felesleges, hogy beillesztették néhány hazafias dalunkat… mondjuk beülünk a teherautóba, és azt a rádió ezeket játssza"- mondja.
Szerinte azonban az a benyomása, hogy a történetnek nem volt politikai dimenziója, csak "a mi szemszögünkből" készült.
"Például ez olyan volt, mint azokban a játékokban, ahol az amerikaiak a főszereplők, akik Irakba vagy más országba hatolnak be, és ott hajtanak végre missziókat. Ez a benyomásom. Mint egy akciófilm. Kivéve ezeket a dalokat, amelyeknek nem volt semmilyen politikai vagy nemzeti jelentése”- mondja beszélgetőpartnerünk.
A szabadságjogok és gyűlöletkeltés között
Djordje Krivokapic, az interneten érvényesülő emberi jogokat nyomon követő SHARE Alapítvány társalapítója, azt mondta a Szabad Európának, hogy a videojátéknak mint kortárs művészet egyik típusának megvan a szabadsága egyes események értelmezésére, feltéve, ha nem lépi túl a jogi kereteket.
"Ha valaki videojáték modot készít, amely egy háborús bűncselekményt interpretál, akkor véleményem szerint erre ugyanúgy kell tekinteni, mintha valaki kiadna egy könyvet, amelyben ugyanezt a háborús bűncselekményt értelmezik”.
"Ha egy ilyen értelmezés ellentétes a pozitív jogi szabályozással, ha faji vagy vallási gyűlöletre bújt fel, akkor egy ilyen könyvet vagy játékot ugyanúgy be kell tiltani, ahogy az ilyen cselekményeket tiltják" - mondta Krivokapic.
Virtuális játékok és valódi erőszak
Világszerte több mint 2,5 milliárd ember játszik különféle videojátékokat - mondta a Szabad Európának Linda Schlegel, a frankfurti Goethe Egyetem doktorandusa, aki többek között az online radikalizálódást is kutatja.
Szerinte a videojátékok vonzóak az emberek számára, "mert kivonják a játékosokat a valóságból, és bevonják őket a történetbe”.
"Sok lövöldözős játék (FPS) izgalmas és érdekes történeteket tartalmaz, és sok választási lehetőséget kínál a játékosoknak, például saját belátásuk szerint, szabadon mozoghatnak a térképek között és kiválaszthatják a feladataikat" - magyarázza Schlegel.
Szerinte folyamatos vita folyik az erőszakos videojátékok társadalomra gyakorolt hatásáról, de az ilyen játékok tartalma és a való világban tapasztalható erőszak közötti kapcsolatra nincs bizonyíték.
„A játékok a normalizálhatják az erőszakot, vagyis a folyamatos erőszakos tartalomnak való kitettség csökkentheti az erőszakkal szembeni érzékenységünket. A videojátékok hatása azonban az egyéntől függ”- mondja Linda Schlegel.
A játékközösségek - mondja - hasznos platformok lehetnek azok számára, akik új tagokat akarnak toborozni bizonyos szélsőséges csoportokba.
"Ebben az esetben nem maga a játék, hanem az általa nyújtott társadalmi környezet lehet a kockázati tényező, ami közelebb viheti a fiatalokat közelebb a militáns szervezetekhez" - mondja Schlegel.
Hozzáteszi, hogy az online közösségek azokat is ösztönözhetik, akik hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, de az ilyenek kisebbséget alkotnak.
Schlegel, hangsúlyozva, hogy helytelen a videojátékok szerepének túlhangsúlyozása.
"Önmagukban nem veszélyesek, és nem is váltanak ki közvetlenül erőszakot vagy radikalizálódást és szélsőséges vagy militáns szevezetekhez való csatlakozást".
Csetnikek a társasjátékban
De nemcsak a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk, hanem a második világháború eseményei is megihlették a játékok alkotóit.
A szerbiai piacon elérhető a "Draza tábornok" társasjáték is, amelyet a második világháborúból származó csetnik mozgalom vezetőjéről - Dragoljub Draza Mihailovicról - neveztek el. Formájában hasonlít a népszerű Rizikó társasjátékhoz, amelyben a játékosok különböző seregeket vezetnek és az a céljuk, hogy területeket hódítsanak meg.
"A játékos a jugoszláv hadsereget (csetnikeket) vezeti, és egyedül vagy ellenfél ellen játszhat. Ez egy stratégiai játék, és a hadviselésről, politikáról, történelmi személyiségekről és eseményekről tartalmaz információt”- olvasható a játékot hivatalos Facebook-oldalán.
A közösségi média mellett egy olyan internetes áruházban is hirdetik, amely elsősorban katonai ruházatot és felszereléseket árusít.
"Végfelhasználóink a Rendőrség, a Belügyminisztérium, a Szerb Hadsereg, a Honvédelmi Minisztérium, a biztonsági ügynökségek és vállalatok, valamint számos vadásztársaság és magánszemély" - olvasható az oldal leírásában.
Ezen a weboldalon a "Draza tábornok" játékot azzal a megjegyzéssel hirdetik, hogy az "nem az 1945 és 1990 közötti időszakban írt történelemen alapszik”.
A játék szerzője Andreja Vražalić, aki a Szabad Európának adott nyilatkozatában azt modnta, hogy harminc éve játszik társasjátékokat, és körülbelül egy évtizede kezdett el érdeklődni Mihailović iránt.
Vražalić szerint az általa kitalált játék "történelmi, és ha úgy játszol, mint Mihailović, akkor nagyon nehéz helyzetben találod magad.”
"Be kell vallanom, hogy nem jelentene gondot egy olyan játék elkészítése, ahol (Josip Broz, az RFE partizánok vezetője), azaz Tito lenne a főszerepben - az nem túl izgalmas, hogy a játékos sikere a Nyugat vagy Sztálin segítségétől függ). Úgyhogy ez a játék lehetővé teszi, hogy a játékos egyedül játsszon, mint Mihailović, vagy két másik ember is játszhat, Titó a Draža ellen"- mondja Vražalić.
Úgy véli, hogy minden, a történelemre épülő társasjáték oktató jellegű, "mivel lehetővé teszi a játékosoknak, hogy valódi résztvevők bőrében érezzék magukat, és további kutatásokra ösztönözzék őket”.
"Úgy gondolom, hogy hazánkban a keveset tudnak a második világháborúról, nagyrészt a propaganda miatt, amely néha eljutott a hamisításig. Nem volt könnyű valami nagyon összetett dolgot leegyszerűsíteni egy játékká, úgy, hogy az biztosan szórakoztató legyen. Remélem, hogy ez sikerült"- mondja Vražalić, hozzátéve, hogy vegyes reakciókat váltott ki az általa tervezett játék.
Arra a kérdésre, hogy háborús bűncselekményeket is bemutatnak-e a játékban, Vrazalic szerint az akkori “áruló” náci bábállam, a Független Horvátország (NDH) által a szerbek ellen elkövetett népirtás "a második világháború lényege volt, ezért a játék lényeges részének kellett lennie”.
Dragoljub Draža Mihailovićot, a királyi hadsereg parancsnokát a háború alatt a náci Németországgal folytatott együttműködés és háborús bűncselekmények miatt 1946. július 15-én halálra ítélték és kivégezték.
2015. májusában a belgrádi legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet, azzal a magyarázattal, hogy Mihailović tárgyalása a kommunista rendszer politikai-ideológiai koncepciós pere volt. A bíróság azonban megjegyezte: nem a tények megállapításával foglalkozott, azaz, hogy Mihailović háborús bűnös volt-e vagy sem, hanem kizárólag a bírósági eljárásrendeel.
Kétmilliárd játékos világszerte 2020-ben
Azt, hogy a videojátékok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, jól mutatja az Ein Prozent (egy százalék) nevű német szélsőjobboldali nacionalista hálózat által létrehozott ingyenes videojáték története is.
Ebben a játékosok az antifasiszták meggyilkolásával és az ellenségként beállított Angela Merkel német kancellárral, valamint az emberbaráti tevékenységéről is ismert Soros György milliárdossal összecsapva próbálják felszabadítani hazájukat.
A VICE portál szeptember 21-i értesülése szerint a “Heimat Defender: Rebellion" (Haza Védője: Lázadás) elnevezésű játék játékosai kiválaszthatják, hogy a német ajkú világ melyik szélsőjobboldali szereplőjeként játszanak.
Amint ugyanebben a jelentésben kifejtették, az Ein Prozent egy nacionalista hálózat, amelyet gyanús szélsőséges csoportként figyel meg a német hírszerzés.
A szélsőséges ideológiák növekvő fenyegetésével foglalkozó Project for the Extremism Fight (CEP, Projekt a Szélsőségesség elleni harcra) nemzetközi civilszervezet szeptember 16-i nyilatkozatában figyelmeztetett az erőszakos szélsőjobboldali ideológiát hirdető videojátékokra.
"A szélsőséges csoportok és az erőszakos ideológiák terjesztésére törekvő egyének által létrehozott videojátékok egyedülálló kihívást jelentenek a radikalizáció megelőzésén és leküzdésén munkálkodók számára, és a technológiai vállalatok és forgalmazók számára még nem tudatosult, hogy mekkora fenyegetést jelentenek” - áll a CEP közleményében.
Szerintük a szélsőséges csoportok felismerték a videojátékokban rejlő lehetőségeket az ideológiáik terjesztésére, és azt, hogy 2020-ban csak az Egyesült Államok videojáték-piacán több mint 214 millió, világszinten pedig kétmilliárd játékost tartottak számon.
Dušan Komarčević és Maja Zsivanović, a Szabad Európa Rádió belgrádi irodájának újságíróinak írása.
