Nem fogadták örömmel az Európai Unió határellenőrzési ügynökségének kivonulását Magyarországról a szomszédos Szerbiában. A Frontex a magyar hatóságok menekültekkel szembeni gyakran erőszakos és embertelen, általa jogtalannak tartott fellépésével indokolta távozását.
"A legrosszabb eset az lehet, hogy fokozódhat a határokon elkövetett erőszak és intenzívebbé válhat az emberek Szerbiába történő illegális visszaküldése" - mondta Rados Djurovics, egy menedékkérőket segítő, belgrádi székhelyű civil szervezet képviselője az uniós határellenőrzési ügynökség, a Frontex Magyarországról való távozása után.
A Szabad Európának nyilatkozó Djurovics szinte azonnal hozzátette: nem tudja, milyen forgatókönyv lehet rosszabb, mint a mostani.
„Mert az emberek tömeges kitoloncolásáról van szó. Mindennapos az, hogy többszáz embert naponta erőszakkal visszaküldenek Szerbiába. Az érintettek elmondták a hatóságainknak, hogy szabályosan átlökdösik őket a kerítésen” – teszi hozzá.
Djurovics szervezete már több éve segíti a menekülteket, kiadványaiban pedig rendszeresen figyelmeztet a határmenti övezetekben történő jogsértésekre.
A civilszervezet képviselője elmondta, hogy az erőszakos kitoloncolás eredményeképp megnövekedett a menekültek száma a határ mentén. Némelyek Romániába vagy Horvátországba próbálnak továbbmenni, abban a reményben, hogy még tovább jutnak.
Djurovics attól tart, hogy a Frontex magyarországi kivonulásának következményeként nem lesz, aki figyelemmel kíséri a magyar hatóságok gyakorlatát.
A Szerb Menekültügyi és Migrációs hivatal nem akart válaszolni a Szabad Európa kérdéseire, és nem jött válasz a megkeresésre Alekszandr Vulin belügyminisztertől sem.
A szerb állam részéről egyelőre senki sem foglalt állást a Frontex Magyarországról való távozása ügyében.
Miért hagyta ott Magyarországot a Frontex?
Az Európai Unió január 28-án felszólította Budapestet, hogy változtasson a menedékkérőkhöz való hozzáállásán és tartsa tiszteletben az érkezők jogait. A Frontex tevékenységét már korábban leállította az országban.
„Arra számítok, hogy Magyarország változtat a politikáján és lehetővé teszi, hogy az emberek a területén folyamodjanak menedékjogért" – mondta Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa. Hozzátette a Frontex-nek nem tud segíteni Magyarországnak, ha az nem tartja tiszteletben a menekültek jogait és az EU törvényeit.
Egy európai bírósági határozat végrehajtását várják Budapesttől
A Frontex január 27-én közölte, hogy mindaddig felfüggeszti magyarországi tevékenységét, amíg a magyar kormány nem hozza összhangba döntéseit az Európai Bíróság decemberi határozatával.
A határozat végrehajtása azt jelentené, hogy Budapest megkezdené a menedék-kérelmek elfogadását és elbírálását, és lehetővé tenné, hogy az érkezők addig maradjanak Magyarországon, amíg nem döntenek az ügyükben. Emellett leállítaná azt a gyakorlatot, hogy az EU-szabályokat megszegve a Szerbiába „toloncolná át” a határon az embereket.
Mi a Frontex feladata?
A Frontex honlapja szerint az ügynökség a szárazföldi határok mentén segít a nyugat-balkáni országoknak a migrációs nyomás csökkentésében. A Frontex hozzáteszi, hogy speciálisan kiképzett állomány, a határmegfigyelésre alkalmas járművek és egyéb felszereléssel támogatja a migrációs folyamtól és határon átnyúló bűnözéstől különösen szenvedő nyugat-balkáni országokat és Magyarországot. A kiküldött Frontex-illetékesek pedig a helyi hatóságokat segítik.
Chris Borowski, az ügynökség szóvivője szerint a Frontex egy körülbelül 40 fős csoporttal volt jelen Magyarországon.
A szóvivő a Szabad Európa magyar szolgálatának elmondta, hogy többnyire a határátkelőknél és a határnál dolgoztak. Az ellenőrzésben, járőrözésben és a határőrizetben is részt vettek, de a magyar hatóságok döntöttek a konkrét napi feladataikról.
Az Európai határ- és parti őrizeti ügynökségként is emlegetett Frontex-et 2004-ben hozták létre, hogy segítse az uniós és a belső szabad mozgást biztosító Schengen-övezet országait a külső határok védelmében.
2016-ban az ügynökség hatáskörét kiterjesztették és a határokon átnyúló bűnözés ellen harc is bekerült a feladatai közé.
Vladimir Petronjevics, a 484-es Csoport nevű, menekülteket segítő szerb civilszervezet képviselője elmondta, hogy a Frontexnek nagyon nem tetszik a magyar hatóságok gyakorlata és ahogy az EU-elveivel szembe menve intézi menekült- és migrációs politikáját.
„Azt is aláhúzták, hogy Magyarország állandóan ellentétes magatartást tanúsít, például évek óta kollektíven átzavarja Szerbiába a migránsokat és menekülteket” – tette hozzá. Petronjevics szerint a gyakorlat folytatódik is, mivel a magyar hatóságok egészen a 2015-ös migráns- és menekültválság óta láthatóan ragaszkodnak hozzá és nem lát okot, amiért fel kéne hagyniuk vele.
Mit mond Magyarország?
"Magyarország nem hajol meg a migrációpárti erők előtt. Továbbra is megvédjük a magyar népet, az ország és az EU-határait" – írta a Twitteren január 28-án Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Emellett úgy fogalmazott, hogy az ország nem sok segítséget kapott a Frontextől, de úgy tűnik, Brüsszel azt a keveset is el akarja venni, amit adott.
A magyarországi Helsinki Bizottság közben úgy véli, hogy a decemberi bírósági döntés óta a magyar kormány több, mint négyezer embert toloncolt ki az országból.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször összetűzésbe került az Európai Unióval, amiért ellenezte, hogy egyenletesebben osszák meg a menekültek befogadásának terheit a tagállamok között. Míg magát az európai és keresztény civilizáció védelmezőjének állította be, addig bírálta Angela Merkel német kancellár Willkommenskultur politikáját, amellyel 2016-ben még tárt karokkal és jóindulattal várták a menekülteket.
Emiatt is, Magyarország népszerű útvonallá vált 2014-től a szíriai háború és a gazdasági nehézségek elől menekülő és a gazdag nyugati államokba tartó migránsok és menekültek körében.
Szerbia, a 2015-ben emelt magyar határzár példáját követve 2020-ban emelt drótkerítést Észak-Macedónia és a presevói körzet határán.
Mi lesz a következő lépés?
Rados Djurovics, a Menedékkérők Központjának munkatársa szerint a Frontex kivonulása nyomás alá helyezheti Magyarországot. Bár az EU-tagállamoknak bizonyos fajta önállóságuk van, az nem jó jel, amikor uniós szervek elhagynak egy országot.
„Ez talán egy kicsit kijózanítja őket és így odafigyelhetnek arra, hogyan viselkednek a határaikon” – jegyzi meg Djurovics.
Szerbia kapcsán pedig azt mondja, hogy az ország nem tagja az EU-nak és nem igazán reagál a magyar, de a román és a horvát határ mentén történő egyoldalú lépésekre, talán azért, mert nem akarja megbántani a szomszédos, uniós tagállamokat.
Pedig Szerbia kétoldalú szinten jelezhetné: ragaszkodik, hogy ne éljenek vissza a visszafogadási megállapodással, ne kövessenek el jogsértéseket a határokon. Emellett emlékeztethetné az EU, hogy ez egy megoldásra váró probléma és informálhatná a nyilvánosságot.
A belgrádi vezetés ugyanakkor jó viszonyt ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Aleksandar Vucic elnök például egy májusi találkozójuk után azt mondta: „nem jut eszembe semmi rossz, amit Magyarországról vagy miniszterelnökéről mondhatnék”.
Vladimir Petronijevics, a 484-es Csoport képviselő hozzáteszi: a kollektív kiutasítás az EU más tagállamainak gyakorlatába is bekerült.
„Horvátország, Észak-Macedónia és Görögország határán is történik ilyesmi. Az EU tisztában van ezzel, de nincs olyan mechanizmus, amivel ezt rövid idő alatt leállíthatnák” – mondta és arra is utalt, hogy az EU-n belül is vita folyik a kérdésről.
2017. januárjában a Szerb Alkotmánybíróság első ízben hozott olyan ítéletet, amely szerint illegálisan toloncolták ki az országból menekültek egy csoportját Bulgáriába. A horvát hatóságok közben folyamatosan visszautasítják a nemzetközi médiajelentéseket, amelyek szerint durván és erőszakosan toloncolják ki az érkezőket.
Hogyan bánik Szerbia a menekültekkel?
Szerbia hatóságai a válság kezdetén jóindulatúan viszonyultak a menekültekhez.
2015-ben Aleksandr Vucic, miniszterelnök, majd elnök azt mondta, hogy mindig örülnek a menekülteknek Szerbiában és hogy „büszke arra, hogy az EU-ba tartó ország a legjobb menedék és a legbiztonságosabb hely számukra”.
2020-ban már arról beszélt, hogy „Szerbia nem lesz parkolóhely a migránsok számára”, és hogy teljességgel lezárhatja határait, ha az szükséges lesz. Ugyanakkor hozzátette: nem érti meg a migránsellenes hisztériát.
Tavaly év végén a szerb rendőrség a táborokon és befogadó központokon kívül akciót indított az illegális menekültek felkutatására, és visszaküldte a máshol talált embereket ezekbe az intézményekbe. Ezeket az akciókat a Vajdaságban, a magyar, román és horvát határhoz közel, valamint Belgrádban hajtották végre.
Közben Szerbiában elszaporodtak a migránsellenes tüntetések.
Alekszandar Vulin belügyminiszter tavaly december közepén azonban az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, Sam Fabricióval folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy Szerbia továbbra is mindenki számára megbízható és hiteles partner a migrációs útvonalon, úgy, hogy "figyelembe veszi a állampolgárai biztonságát, de garantálja a területén tartózkodó menekültek emberi jogait is”
A migráció kezelésével összefüggő tevékenységekre az EU további 13 millió eurót biztosított Szerbiának a 2021-es évre.
"2015 óta, amikor egyre nagyobb számban kezdtek érkezni menekültek Szerbia területére, az EU több mint 130 millió eurót adott az országnak. Ezeket az alapokat a migrációkezelésben részt vevő állami intézmények, valamint a migránsok támogatására fordítják"- mondta az EU szerbiai küldöttsége január 19-i nyilatkozatában.
A Szerbiai Menekültügyi Biztos hivatalának adatai szerint február 1-jén 6396 földönfutó tartózkodott menekültközpontokban, és további 862 menekült élt a központokon kívül Szerbia területén.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
