Egyre mélyül a szakadék a nemzetközi közösségen belül Oroszország katonai invázióját illetően, ami kisiklathatja a közös fellépést a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak közelgő ülésén olyan témákban is, mint a globális élelmezésbiztonság vagy a klímaváltozás elleni küzdelem.
Idén, az indiai soros elnökség alatt még egyetlen közös nyilatkozatot sem tudtak kiadni a tagországok. Ez nem jó előjel, de ennek ellenére ezúttal is zajlik a megoldás keresése.
Az országcsoport szeptember 9-én Újdelhiben kezdődő, kétnapos csúcsértekezletén Hszi Csin-ping kínai elnök helyett Li Csiang kormányfő vesz részt, ahogy orosz kollégája, Vlagyimir Putyin is távol marad a találkozótól. Ez szintén arra utal, hogy sem Peking, sem Moszkva nem kíván részese lenni semmilyen konszenzusnak.
A nyugati vezetők és szövetségeseik lesznek többségben, többek között jelen lesz Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Kisida Fumio japán kormányfő is.
Szakértők szerint az esemény kudarca rávilágítana a globális együttműködés korlátaira, és még inkább arra sarkallná a világ országait, hogy megerősítsék azokat a formátumokat, amelyekben kényelmesebb a közös munka.
Ehhez kapcsolódóan: A párizsi csúcs célja a pénzügyi rendszer átalakítása a klímakihívások leküzdésére
Michael Kugelman, a washingtoni székhelyű Wilson Központ dél-ázsiai intézetének igazgatója azonban kijelentette, hogy a világ előtt álló kihívások megoldását jelentősen megnehezítené a nyugati és nem nyugati blokkok kialakulása.
A kompromisszumkeresés sikertelensége Narendra Modi indiai miniszterelnök számára is diplomáciai és politikai kudarcot jelentene.
Amennyiben a résztvevők végül nem tudnak megegyezni a szövegről, a mostani lesz 2008 óta az első olyan G20-csúcs, amelyen nem fogadnak el közös zárónyilatkozatot.
„A bali csúcstalálkozó óta keményedtek az álláspontok. Oroszország és Kína megerősítette a pozícióját, rendkívül nehéz lenne konszenzusra jutni” – mondta egy névtelenséget kérő indiai tisztségviselő.
Tavaly Indonéziában az utolsó pillanatban sikerült tető alá hozni a megállapodást a szövegtervezetről, egyesek ebben bíznak most is. Annak idején azt írták a kiadott közleményben, hogy „A tagok többsége határozottan elítéli az ukrajnai háborút, és hangsúlyozza, hogy hatalmas emberi szenvedést okoz, illetve súlyosbítja a meglévő gyengeségeket a világgazdaságban.”
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrajnai háború elítélésével zárult a G20-csúcstalálkozó
Jól jelezte a megosztottságot a „tagok többsége” kitétel, valamint annak elismerése, hogy „voltak más álláspontok és helyzetértékelések is”, ahogy arra is kitértek, hogy a G20 nem biztonsági fórum az ehhez hasonló konfliktusok rendezésére.
Egy bennfentes illetékes úgy vélekedett, hogy egy évvel ezelőtt Oroszország és Kína még rugalmasabb volt.
A napokban Justin Trudeau kanadai kormányfő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már felrajzolta a harcvonalakat. Előbbi sérelmezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nem hívták meg, aláhúzva: azon fognak munkálkodni, hogy a világ Kijev mellett álljon.
Utóbbi bejelentette, hogy vétót fognak emelni, ha a szöveg nem tükrözi Oroszország álláspontját a fegyveres konfliktust és más válságokat illetően.
Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy augusztusban hat újabb ország csatlakozását jelentette be a Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő BRICS, amelynek célja a Nyugat dominálta „elavult” világrend átalakítása.
Ehhez kapcsolódóan: Hat újabb ország csatlakozik a BRICS-hez
„Hszi távolmaradása lehet Peking kísérlete arra, hogy szöget verjen a G20 koporsójába, mindössze pár héttel azután, hogy kibővítették a Kína világnézetével nagyobb összhangban lévő BRICS-et” – mondta David Boling, az Eurasia Group nevű tanácsadó cég vezetője.
Újdelhi a G20-elnökség során megpróbálta a háttérbe szorítani az ukrajnai háborúval kapcsolatos mély megosztottságot, és helyette az éghajlatváltozásra, a sérülékeny helyzetben lévő országok adósságára, a kriptovaluták szabályozására, a multilaterális bankreformokra összpontosított.
