A Szovjetunióban elindult demokratikus reformokat meghiúsító és az összeomlást felgyorsító puccs harmincadik évfordulóján az utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov azt mondta: az orosz társadalomnak ki kell állnia a „hatalom bitorlása” ellen.
Ezt a kifejezést gyakran használják Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök kritikusai.
A kilencvenéves Gorbacsov szerint az 1991. augusztusi puccskísérlet tanulságai „továbbra is fontosak” a modern Oroszország számára.
„Kiállni a demokratikus elvek és a jogállamiság mellett, kizárni a hatalom bitorlása vagy a meggondolatlan tettek minden lehetőségét, ez az, amiért a társadalomnak és az államnak felelősséget kell vállalnia. Hiszem, hogy Oroszország demokratikus fejlődése az egyetlen és helyes út, mert csak ezen az úton léphet előre országunk és oldhat meg minden problémát” – mondta Gorbacsov a Gorbacsov Alapítvány honlapján augusztus 18-án közzétett nyilatkozatában.
Augusztusi reggel: tankok a moszkvai utcákon
1991. augusztus 18-án szovjet apparatcsikok egy csoportja házi őrizetbe helyezte a krími üdülőjében szabadságát töltő Gorbacsovot, és ideiglenes „vészkabinetet” hoztak létre. Ennek valódi célja Gorbacsov demokratikus reformjainak megállítása volt.
A moszkvai utcákon a járókelők megdöbbenve szemlélték a páncélozott harci járművek felvonulását. Az emberek egy része a médiában történt nyilatkozatokig nem fogta fel, hogy hatalomátvételi kísérlet tanúja volt. Az orosz parlament, a „Fehér Ház” épületéhez közeli olcsó kaszinókban ugyanúgy folyt a játék, mintha mi sem történt volna.
A puccs három nappal később kifulladt: Moszkvában és más városokban tömegtüntetések törtek ki, néhányan a tankok elé álltak és tragikus módon életüket vesztették. A megrázó esetek ellenére a katonák nem akartak a nép ellen fordulni.
Napokkal a puccskísérlet kudarca után több szovjet köztársaság bejelentette, hogy kilép a Szovjetunióból, és kikiáltotta a függetlenségét. Mindez 1991 decemberében az ország hivatalos felbomlásához vezetett.
Gorbacsovot okolják a Szovjetunió széteséséért
Az elmúlt években Vlagyimir Putyin elnök olyan vezetőként pozicionálta magát, aki rendet teremtett a Szovjetunió összeomlását követő, nélkülözésekkel teli kemény évek után.
Az állami média és az orosz állami propaganda úgy próbálja beállítani, hogy Putyin képes a korábban Moszkva ellenőrzése alatt álló volt szovjet köztársaságokat visszahozni. Ezt sugallták a szovjet időkben Ukrajnához került, majd tőle elcsatolt Krím félszigetről, a kelet-ukrajnai orosz ajkú lázadókról és a szakadár grúziai és moldovai régiókról szóló kommentárok.
Az állami média beszámolói lehetőséget adtak a megszólalásra Gorbacsov kritikusainak is, akik régóta vádolják azzal, hogy miatta omlott össze a Szovjetunió.
Az egykori reformer finoman bírálta a Kreml jelenlegi urát
Gorbacsov a Szovjetunió összeomlásáért a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottságát, azaz orosz rövidítéssel a GKCSP-t tette felelőssé, mondván, hogy a csoport volt a felelős az ország bukásához vezető drámai fejleményekért.
„Az emberek nem akartak visszatérni a régi rendhez. Általánosságban elmondható, hogy a peresztrojka során létrehozott összes demokratikus intézménynek sikerült kiállnia a próbát” – mondta Gorbacsov, finoman célozva a Kremlnek a demokratikus intézményrendszert korlátozó politikájára.
Az elmúlt években a demokratikus intézmények, a független média, az ellenzéki politikusok és az emberi jogi szervezetek Oroszország-szerte olyan törvények és rendeletek célpontjaivá váltak, amelyeket sokak szerint azért hoztak létre, hogy elhallgattassák az ellenvéleményeket és korlátozzák a szólásszabadságot.
