Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mikulástól Greta Thunbergen át az Európai Néppárt presztízsvesztéséig


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélget Greta Thunberg svéd klímaaktivistával az Európai Bizottság biztosaival tartott találkozón Brüsszelben 2020. március 4-én
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélget Greta Thunberg svéd klímaaktivistával az Európai Bizottság biztosaival tartott találkozón Brüsszelben 2020. március 4-én

A természet helyreállításáról szóló törvénynek először a támogatásához, majd az elutasításához sem gyűlt össze elegendő támogatás az Európai Parlamentben, végül a javaslat életben maradt, ami viszont az Európai Néppárt politikai vereségét jelentette. A rendkívül heves és érzelemdús kampányban szerepet játszott Greta Thunberg és a Mikulás is.

A Szabad Európában is beszámoltunk arról, hogy az EP környezetvédelmi bizottságában kétszer is szavazásra bocsátották a természet-helyreállítási törvényt, azonban mindkétszer 44:44 lett a végeredmény, ami azt jelentette, hogy nem kapta meg a szavazattöbbséget. Ez a döntés lett volna az ajánlás a plenáris ülés felé arra vonatkozóan, hogy ebben a kérdésben milyen álláspontot képviseljen a parlament, amikor a tagállamokkal ülnek tárgyalóasztalhoz. A folyamat így ajánlás nélkül ment tovább, a plenáris ülésre bízva a döntést, amely – ettől függetlenül – bárhogy dönthet.

Dióhéjban az álláspontok: az Európai Néppártnak, illetve az ebben a kérdésben hozzájuk csatlakozó euroszkeptikus, szélsőjobboldali, konzervatív erőknek, na meg nem utolsósorban a tizenkét fős Fidesz-delegációnak az volt az álláspontja, hogy a javaslat tönkreteszi a mezőgazdasági termelőket, termőterületeket számol fel, ami élelmiszerhiányhoz és áremelkedéshez vezet, a javaslat támogatói pedig úgy vélték, hogy a környezet megóvása és a klímakatasztrófa elkerülése érdekében szükséges a biodiverzitás és a környezeti ökoszisztéma helyreállítása.

Szakbizottsági iránymutatás nélkül különösen kiszámíthatatlan volt a voksolás végkimenetele. A kölcsönös üzengetések (erről kicsit később) után a parlament plenáris ülésének először arról kellett döntenie, hogy elveti-e az egész javaslatot. Ez ugyan nem eredményezte volna automatikusan a jogalkotási munka leállítását, de jelentősen megnehezítette volna. Ez különösen azért érzékeny téma, mert egy sarokjogszabályról van szó, egy olyan törvényről, amelyik kulcsfontosságú eleme a zöldmegállapodásnak, az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseinek. Végül ezt a fordulót tizenkét szavazattal túlélte a javaslat. Érdekesség, hogy tizenkét néppárti képviselő szembefordult a frakciójával; ha csak a fele az előterjesztés ellen szavazott volna, akkor a törvény ezen a ponton elbukik. Így azonban ment tovább a folyamat, és módosító indítványok elfogadása után, a szövegen több ponton változtatva, 336 igen szavazattal, 300 nem ellenében fogadták el a beadványt.

Ehhez kapcsolódóan: A párizsi csúcs fő célja a pénzügyi rendszer átalakítása a klímakihívások leküzdésére

Az alku eredménye

Az elfogadott szövegben a képviselők hangsúlyozzák, hogy az ökoszisztéma helyreállítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, és csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat. Kiemelik, hogy a törvényjavaslat nem írja elő új védett területek létrehozását az EU-ban, és nem akadályozza meg az új megújulóenergia-infrastruktúrák létrehozását, mivel egy új cikkel hangsúlyozzák, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdeket szolgálnak.

A parlament leszögezi, hogy az új törvénynek hozzá kell járulnia az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ Kunming–Montreal globális biodiverzitási keretére. A képviselők támogatják a bizottság azon javaslatát, hogy 2030-ig olyan helyreállítási intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek az EU összes szárazföldi és tengeri területének legalább húsz százalékára kiterjednek.

A parlament szerint a törvény csak akkor alkalmazandó, ha a bizottság adatokat szolgáltatott a hosszú távú élelmezésbiztonság garantálásához szükséges feltételekről, és ha az uniós országok számszerűsítették azt a területet, amelyet helyre kell állítani az egyes élőhelyekre vonatkozó helyreállítási célok eléréséhez. A szövegben már fellelhetők azok az elemek, amelyek a politikai alkura utalnak, vagyis ezzel sikerült az ellenzők álláspontját felpuhítani.

Magyarok ellenszélben

A témáról szóló parlamenti vitában – egy nappal a szavazást megelőzően – Cesar Luena, a jelentés előadója arról beszélt, hogy jelenleg az élőhelyek 81 százaléka rossz állapotban van, ugyanakkor a termények 84 százaléka a beporzóktól függ. Súlyosbítja az európai helyzetet, hogy itt a felmelegedés kétszerese a világban tapasztaltnak. Hangsúlyozta:

„A javaslat az élelmiszer-ellátás biztonságát nem veszélyezteti, pont fordítva, nincs élelmiszer-biztonság megfelelő ökoszisztéma és termőföld, beporzók nélkül.”

Christine Schneider, az Európai Néppárt politikusa ugyanakkor arról beszélt, hogy a néppárt kiáll a zöldmegállapodás mellett, „a célokkal egyetértünk, az oda vezető úttal nem”. Hozzátette:

„A sokféleség védelme csak a lakossággal együtt, kéz a kézben tud megvalósulni, nem úgy, hogy veszélyeztetjük az érintettek megélhetését.”

Minden bizonnyal sokat számított, hogy a liberális Renew-frakciónak nem volt a tagjaira nézve kötelező álláspontja. Stéphane Séjourné frakcióvezető azt mondta, hogy „a környezetvédelmet támogatjuk, de kisiklott a vita”. Egyszerre tette felelőssé a néppártot és az Európai Bizottságot, majd a konzervatívok szemére vetette, hogy „a párt céljai nem szolgálják az utánunk jövők érdekeit”. Kijelentette, hogy frakciójuk nem egységes, megpróbálják módosító indítványokkal megmenteni a javaslatot, amit egyébként úgy vittek véghez, hogy a tagállamok által már elfogadott elemeket indítványozták elhelyezni a szövegben. Úgy tűnik, ez a fajta diplomáciai húzás is kellett az eredményhez.

Az ügyben véleményt nyilvánító magyar képviselők azonban a javaslat ellen foglaltak állást. A Fidesz részéről Tóth Edina úgy fogalmazott, hogy

„soha nem volt még ennyire megosztó és átgondolatlan egy jogszabálytervezet”. Szerinte „ki kell mondani: ez a tervezet nem megvalósítható, az irreális és végrehajthatatlan javaslatok harminc százalékkal csökkenthetik az élelmiszer-termelést az EU-ban, ami gazdaságok megszűnéséhez, élelmiszerár-emelkedéshez és harmadik országoktól való függéshez vezet”.

A jobbikos Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, hogy a természetvédelem közös feladat, „de a fundamentalista gondolkodás felütötte a fejét”. Szerinte emiatt válnak mindennapossá a szélsőséges csoportok akciói, „akik rongálnak és zaklatják az embereket a természetvédelem ürügyén”. Majd ezt kérdezte:

„Biztos, hogy most, amikor Ukrajnában háború dúl, és Magyarországon negyvenszázalékos az élelmiszerár-infláció, és élelmiszerhiány alakul ki, a gazdasági helyzet bizonytalan, jó ötlet olyan szabályozást erőltetni, amelynek mellékhatása az élelmiszerárak és a gazdák terheinek növekedése lesz?”

Gyöngyösi képviselő költőinek szánt kérdésére a parlament igennel válaszolt.

Ehhez kapcsolódóan: Természetvédelmi ügyben tört ki botrány Brüsszelben a bal- és a jobboldal között

Kampányelemek

Ahogy korábban utaltunk rá, a kampány nem nélkülözte az érzelmi ráhatásokat sem. Ez elsősorban az Európai Néppárttól érkezett, a címzett pedig a javaslat beterjesztője, az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans volt. A néppárt Twitteren közzétett egy illusztrációt a következő szöveggel:

„Timmermans úr, ne rúgja ki a Mikulást a házából! A természet-helyreállítási törvény szándéka jó, de rossz a tervezése. Például az egész Rovaniemi várost erdővé és más természeti területté változtatná.”

A fotómontázson egy rendkívül szomorú Mikulás látható, illetve a neki utat mutató Timmermans, aki úgy néz ki, mint a Mikulás, különös tekintettel fehér szakállára és a fejébe nyomott sapkára.

A parlamenti vita napján a javaslat ellen és mellett is tüntettek. A támogatók között ott volt Greta Thunberg, aki azt kérte a politikusoktól, hogy a kapzsiság helyett válasszák a természetet és az embereket.

A most elfogadott javaslat egyelőre visszakerül a parlamenti szakbizottsághoz, ezt követően kezdődhet meg az egyeztetés a tagállamokkal.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy a szavazás után a néppárt sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, és már olyan szövegként tekint a javaslatra, amely tárgyalási alap lehet.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG