Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Háború, gyász és az újabb vérontás veszélye a kirgiz-tadzsik határon


Sérült házak és pusztítás a kirgizisztáni Batken régió egyik falujában - a bevetett katonai technika szintje és a károk mértéke példa nélküli a konfliktusban.

Szeptember 16-án kora reggel Elzada Mannanova, 15 éves kirgiz állampolgár, a tádzsik erők aknatüze közepette vesztette életét, amikor menekültni próbált szülőfalujából, Dosztukból.

Édesapja, Malik Mannanov a Szabad Európa kirgiz szolgálatának elmondta, hogy lányát sietve, Margun faluban temette el.

"Mindenki menekült a lövedékek elől" - emlékezett Mannanov, egy ama mintegy 140 000 kirgiznek, akit az ellenségeskedések során a délnyugati Batken régió falvaiból kényszerítettek menekülésre és akik közül néhányan a szomszédos Üzbegisztán által megnyitott folyosót használták.

Ez csak egyike azoknak a tragikus történeteknek, amelyeket túlságosan gyakran hallanak a határ mindkét oldalán, mivel az összecsapásoknak tucatnyi polgári áldozata és a vagyonukban okozott kár szokott a következménye lenni.

Deadly Clashes On Tajik-Kyrgyz Border Leave A Swath Of Destruction
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:41 0:00

Szadir Zsaparov kirgiz elnök még aznap találkozott tádzsik kollégájával, Emomali Rahmonnal a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek az üzbegisztáni Szamarkandban rendezett csúcstalálkozóján.

A megállapodás, amelyet kötöttek a harcok leállításáról, szinte azonnal meghiúsult.

Estére világossá vált, hogy a vitatott határukat elborító erőszak még a tavaly áprilisi, példátlan konfliktusnál is súlyosabb - akkor 55 ember vesztette életét.

Miután a legutóbbi harcok lelassultak és szeptember 18-ra megszűnni látszottak, a hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma majdnem kétszerese a korábbi konfliktus adatainak. Kirgizisztán 59 halálos áldozatot és több mint 150 sebesültet jelentett be. Tádzsikisztán szerint legalább 41 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek.

Oroszország két szövetségese számára a határon kialakult és lassan normává váló véres összecsapások kockázata nagyobbnak tűnik, mint valaha. Mindez egy olyan régióban történik, amelyet a nagyrészt ki nem jelölt határ miatt kialakult területi viták jellemeznek.

A "határ menti összecsapás" "irreleváns” kifejezés

A két legszegényebb volt szovjet állam 970 kilométeres határának közel fele még mindig nincs kijelölve.

A közép-ázsiai határkérdések nagyrészt a szovjet korszakból erednek, amikor Moszkva megpróbálta felosztani a régiót az etnikai csoportok között, amelyek települései gyakran más etnikumok települései között helyezkedtek el.

A 2021-es összecsapások térképe. A mostani harcok ugyanazon a területen robbantak ki, de sokkal halálosabb erőszak történt:

Az elmúlt több mint egy évtizedben mindennapossá váltak az erőszakos összetűzések a kirgiz és tádzsik közösségek között a tádzsikisztáni Voruh exklávéhoz közeli területen és az utóbbi néhány évben a fegyveres határőrök beavatkozása is figyelemre méltó tendencia volt.

Ami a tét: a vízhez való hozzáférés, de területi vita is áll a háttérben.

Szeptember 19-én a diplomáciai képviseletek és a sajtó számára tartott tájékoztatón Szadik Emomi tádzsik külügyminiszter-helyettes arra kérte a nemzetközi szervezeteket és a külföldi adományozókat, hogy Tádzsikisztán engedélye nélkül ne vegyenek részt vízgazdálkodási programokban Kirgizisztánnal.

Voruh – hangsúlyozta, két nagy monitorra vetített térképpel illusztrálva mondandóját - nem exklávé ( azaz idegen területtel körülvett terület).

Ehelyett azt állította, hogy a Voruhot körülvevő területet a szovjet időkben és a függetlenség első éveiben foglalták el kirgizek.

"Semmiképpen sem szabad a kirgizeket ellenséggé tenni a társadalmunkban. Ez teljesen elfogadhatatlan. Ellenfelünk azonban éppen az ellenkezőjét teszi" - panaszolta Emomi.

A tavalyi háború jelentősen kiterjesztette a potenciális konfliktus zónáját ezen a területen túlra és borítékolta, hogy a jövőbeni tűzérségi összecsapásokat sokkal pusztítóbb fegyverekkel vívják meg.

A két hadsereg közötti eddigi legsúlyosabb harcok szeptember 14-én kezdődtek, és gyorsan elkezdődött az egymásra mutogatás azért, hogy ki a felelős. Elhangzott az a vád is, hogy a nehéz haditechnikát otthonok és polgári infrastruktúra ellen, illetve szuverén területre való behatolásra használták.

E vádak közül az utóbbi a legrobbanásveszélyesebb, és rávilágít arra, hogy a konfliktus már nem a mindkét fél által vitatott hovatartozású földterületekről szól.

Szeptember 19-én kora reggel Kirgizisztán Európai Uniós diplomáciai képviselete egy tweetben arra kérte a nemzetközi partnereket, hogy "tartózkodjanak a #borderclash (határösszecsapás) kifejezés használatától, mert az irreleváns", és azzal vádolta a tádzsik hatóságokat, hogy a konfliktus során hét települését foglalták el.

Egy videofelvétel, amelyen egy kirgiz iskolára kitűzik a tádzsik zászlót alátámasztani látszott az állítást. (Kirgizisztán Állami Nemzetbiztonsági Bizottsága szerint a tádzsik erők elfoglaltak egy iskolát Dosztuk faluban, ahonnan a Mannanov család is származik.

Ugyanígy a fegyveresekről készült felvételek is: a videókon tádzsik nyelven beszélnek, és egy kirgiz nevű faluban lévő helyzetre utalnak.

A Batken régió hatóságai szeptember 17-én közölték, hogy az összes említett település visszatért kirgiz ellenőrzés alá. A tartomány fővárosának, Batkennek a lakói a Szabad Európa kirgiz szolgálatának elmondták, hogy a várost és a repülőteret előző nap lőtték - szintén első ízben.

Tanks, Firing, And Evacuations Amid Kyrgyz-Tajik Clashes
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:47 0:00

A tádzsik kormány hírhedt arról, hogy szigorúan ellenőrzi az információt és a korlátozott médiaszabadság megnehezíti az újságírók számára a kormány állításainak ellenőrzését.

Dusanbe ugyanakkor azt állította, hogy a kirgiz erők sértették meg az államhatárát, amikor behatoltak a tádzsik Iszfara városhoz közeli falvakba. Erről azonban nem került elő semmilyen vizuális bizonyíték.

A Szabad Európa tádzsik szolgálata riportereinek a tádzsik erők szeptember 16-án megtiltották a határra való kiutazást.

Munkatársaink így is jelentős károkat láttak egy sor határ menti faluban, amelyek szeptember 18-án váltak a kirgiz tűz célpontjává.

Ovcsi-Kalacsában, ahol Tádzsikisztán dróntámadással vádolta Kirgizisztánt, a riporterek nagy vérfoltokat láttak a földön, továbbá a lövedékek és a tűz által súlyosan megrongált épületeket.

A falubeliek elmondták, hogy a faluban több ember meghalt, amikor szeptember 16-án este 5 körül tűzérségi támadás ért egy mecsetet.

Bizajnab Bergyieva lakos elmondta: szemtanúja volt egy fiatal orvos, Karomat Szattorova halálának.

"Ott állt, amikor meghallottuk a lövések hangját. Azt mondtam... "ne féljetek!". Aztán egy gránátszilánk hátba találta" - mondta.

Oroszország, a vonakodó

A kirgizisztáni nemzeti gyásznapon, szeptember 19-én az 53 éves Zsaparov érzelmes beszédet intézett a lakossághoz.

Részvétét fejezte ki a halottak családjainak, köszönetet mondott a konfliktusban harcoló katonáknak és elismerését fejezte ki a Batkenben élők számára szervezett nagyszabású segélygyűjtésért.

"Minden ember világosan tudja, mi a küldetése - az, hogy a nehéz időkben kiálljon és megvédje hazáját az ellenséges támadástól" - mondta.

Egy nappal korábban a tádzsik külügyminisztérium kifogásolta Zsaparov egyik korábbi, az országot "ellenségként" emlegető megjegyzését és azt nem tartotta összeegyeztethetőnek "a barátság és a jószomszédi viszony szellemével".

Kirgizisztán és Tádzsikisztán sem nem barátok, sem nem jó szomszédok és frusztráló a kérdés, hogyan jutottak ilyen állapotba.

A válasz részben a belpolitikában bekövetkezett változásokban rejlik.

Tádzsikisztánban a spekuláció, miszerint a régóta kormányzó Rahmon a fiát, Ruszam Emomalit akarja a helyére ültetni, egybeesett azzal az érzéssel, hogy a tádzsik hatóságoknak van egy rendezetlen ügyük.

Az év elején Dusanbe agresszív és halálos katonai lecsapást indított az autonóm Hegyi-Badahsán régióban. Az akcióban megöltek és letartóztattak a központi hatalommal szembeni ellenállásukról ismert több helyi vezetőt.

Egyes elemzők szerint a Kirgizisztánnal való vitatott határ is szerepelhet a tennivalók listáján.

A tádzsik kommentátorok inkább Zsaparov és önfejű szövetségese, Kamcsibek Tasijev két évvel ezelőtti drámaian gyors kirgizisztáni hatalomra jutását tartják a konfliktus katalizátorának.

2021. márciusában, alig néhány héttel a tavalyi határválság előtt, Tasijev nyilvánosan felvetette a területcsere gondolatát, amelyben a 30 ezer tádzsik állampolgár otthonául szolgáló Voruh is szerepelhetne.

A szeptember 14-én kitört harcok előestéjén Tasiev és Zsaparov részt vett egy ünnepségen, amelyen a török gyártmányú Bayraktar TB-2 drón irányítóállomását avatták fel.

"Mindig is azt mondtam, hogy Kirgizisztán békés ország" - mondta Zsaparov az ünnepségen. "Hangsúlyozom, hogy a fegyveres erőink megerősítésére irányuló erőfeszítéseink kizárólag a védelemre összpontosítanak".

Az, hogy Biskek tavaly decemberben bevásárolt a sokat dícsért Bayraktarokból, úgy tűnt, megzavarta Dusanbét. Januárban Tasijev és tádzsik kollégája, Szaimumin Zsatimov megállapodtak abban, hogy nem használnak drónokat a határvidéken.

Tádzsikisztán Tasijev iránti ellenszenvét egy újságban megjelent véleménycikk foglalja össze. Ezt még tavaly írta Hamrohon Zarifi volt tádzsik külügyminiszter, aki kifigurázta tette Tasijev viharos ellenzéki múltját, és azzal vádolta meg, hogy megsérti a tádzsik szuverenitást.

Szeptember 19-én, a harcok után a tádzsikisztáni állami információs szolgálat, a Hovar újra közzétette Zarifi cikkét.

De nem csak a tádzsikisztáni médiatér az, ahol Kirgizisztán vezetését csapás érte.

Az év első felében Tasijev és más vezető tisztségviselők az orosz bulvársajtóban megjelent kritikus cikkek hullámának célkeresztjébe kerültek, amelyek hevesen bírálták a kormányzat állítólag "nyugatbarát" politikusait.

És idén, akárcsak áprilisban, a kirgiz online közbeszéd középpontjában az állt, hogy Moszkva szabad kezet ad-e Tádzsikisztánnak szomszédja megtámadására.

Zsaparov országos beszédében tiltakozott a gondolat ellen.

"Ne hallgassunk a provokátorok beszédeire, akik rágalmazzák stratégiai partnereinket, a baráti országokat és a velünk szolidáris népeket" - mondta.

De Oroszország minimum kevés hajlandóságot mutat arra, hogy beavatkozzon a két olyan állam közötti növekvő konfliktusba, amelyek Moszkva által ellenőrzött katonai támaszpontoknak adnak otthont és amelyek tagjai a Kreml vezette regionális blokknak.

Szeptember 18-án Vlagyimir Putyin elnök telefonon beszélt Rahmonnal és Dzsaparovval is, és "felszólította a feleket, hogy akadályozzák meg a további eszkalációt, valamint kizárólag békés, politikai és diplomáciai eszközökkel tegyenek intézkedéseket a helyzet mielőbbi rendezésére" - közölte a Kreml sajtószolgálata.

De addigra a kár már megtörtént.

Szöveg: Chris Rickleton
XS
SM
MD
LG