Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket


Sajtókonferencia az Ukrajnának nyújtott rendszeres pénzügyi támogatás tervéről Brüsszelben
Sajtókonferencia az Ukrajnának nyújtott rendszeres pénzügyi támogatás tervéről Brüsszelben

Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.

A magyar dossziéért felelős uniós biztos azzal számol, hogy ha minden a terv szerint halad, az Európai Bizottság május körül végezhet a zárolt uniós források felszabadításához szükséges magyar intézkedések értékelésével. Ennek azonban előfeltétele, hogy a tavaszi ülésszakát jövő héten kezdő magyar parlament március első felében elfogadja a szükséges törvénymódosításokat – hangsúlyozta csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn.

Nincs kommunikálható álláspont a kuratóriumok tagságáról

Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a testület válaszát a kormány által múlt héten elküldött informális javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett magas rangú kormányzati illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó jól értesült forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.

A decemberben a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a tanács által elfogadott végrehajtási határozat egyrészt 6,3 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrást (egészen pontosan ilyen összegű pénzügyi kötelezettségvállalást) zárolt, másfelől megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy szerződést kössenek az olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok által igazgatott hazai egyetemekkel (ezek száma 21), amelyek kuratóriumában politikai kinevezettek ülnek. Ez az új szerződések esetében potenciálisan az Erasmus- és a Horizont Európa programokban való magyar részvételt is megakadályozná.

Miközben a kormány már ősszel részben korrigálta az összeférhetetlenségi problémákat, két nyitott kérdés még mindig megoldásra vár. Az egyik, hogy hol, milyen szinten húzzák meg a határt, amely fölött politikai kinevezettek nem ülhetnek a kuratóriumokban, a másik pedig, amit orvosolni kell, hogy ne lehessen meghatározatlan időre kinevezni a kuratóriumok tagságát.

A kormány néhány napja eljuttatott egy javaslatot a bizottsághoz, de az ajánlat értelmében parlamenti képviselők, polgármesterek és minisztériumi főosztályvezetők még mindig helyet foglalhatnának az egyetemek irányító testületeiben. Egy másik javaslat értelmében a megbízás hat évre szólna, amit egyszer újabb hat évre meg lehetne hosszabbítani.

Hahn szerint a magyar diákok nem szenvednek kárt, ha…

Johannes Hahn szerint bár a testületnek már van kiforrott elképzelése, de egyelőre tartanak az egyeztetések. A biztos kérdésünkre válaszolva ugyanakkor kizárta, hogy ha a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében tető alá hoznák a megállapodást, azt az eljárásban támasztott többi feltételtől különválasztva a tanács elé terjesztenék. „Nem hiszem, hogy működik a szalámitaktika, ez a magyar kormány számára is világos” – mondta.

A költségvetési biztos megerősítette, hogy a magyar diákok pályázhatnak a következő évi Erasmus-programokra, amelyekről június-július tájékán születhetnek meg a döntések. „Nem számítok arra, hogy akár egyetlen magyar diák is kárt szenvedne emiatt, feltéve hogy a magyar kormány megoldja a problémát” – utalt a vagyonkezelő alapítványokról folyó egyeztetésekre a bizottság osztrák tagja.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG