A BKV idén 15 milliárd forinttal többet kér a fővárostól a működésére. Interjú az ukrán elnökkel: bármilyen orosz győzelem kockázatos lehet. Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete.
Jó reggelt kívánunk!
A BKV idén 15 milliárd forinttal többet kér a fővárostól a működésére
A BKV idén rekordösszeget kér működésére a fővárosi büdzséből, de ezzel együtt is a jég hátán fog táncolni az előzetes üzleti terv szerint. A nyugdíjas- és diákbérletek, illetve egyéb kötelező szociális árkedvezmények miatti állami hozzájárulás mindössze 13 milliárd forint lesz, ez kicsit több, mint a menetdíjbevételek ötöde. Hatóságilag előírt beruházásokra 66 milliárd forint értékben kellene költeniük, de ezekre már nem maradt egy fillér sem a tervekben. Az M3-as metró orosz szerződésszegése miatti kártérítéssel már alig számol a BKV, és nem lesznek utólagosan klimatizálva a metrókocsik sem.
Interjú az ukrán elnökkel: Bármilyen orosz győzelem kockázatos lehet
Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett, hogy ha országa vereséget szenvedne Bahmutnál, azt Moszkva arra próbálhatná felhasználni, hogy nemzetközi támogatást gyűjtsön egy olyan békeegyezség mellett, amely fájdalmas engedményekre kényszerítené Ukrajnát.
Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.
A sajtódíjas Nyugat.hu főszerkesztője: „Vidéki független újságíróként megírni az igazságot”
A hatalmon lévőket ellenőrizni, az alul lévőket segíteni – e filozófia szellemében tevékenykedik már évtizedek óta a Nyugat.hu hírportál. A civil támogatással működő, szombathelyi székhelyű szerkesztőséget március 15-én Magyar Sajtódíjjal tüntették ki. Ebből az alkalomból beszélgettünk Roznár Gyöngyi főszerkesztővel.
Demokráciacsúcs: az Egyesült Államok 690 millió dollárt fordít a demokrácia erősítésére világszerte
Joe Biden amerikai elnök ezzel a felajánlással nyitotta meg a washingtoni csúcstalálkozót, amelyre a NATO-tagállamok közül egyedül Magyarország és Törökország nem kapott meghívót. A kétnapos értekezleten mintegy százhúsz vezető lesz jelen a világ minden pontjáról. A kezdeményezés célja a demokratikus országok közötti szövetség mélyítése, az autokrácia felé hajló államok támogatása a reformokban.
Amit még tudni érdemes
Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba (Telex)
Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, egyelőre kevés helyen jelentettek be személyi változásokat, viszont ahol ez megtörtént, ott izgalmas neveket lehet látni.
Folyik a hajsza az EU-s pénzért, csak az Orbán-kormány a saját maga által szabott határidőt nem képes betartani (Népszava)
Nem sikerült teljesíteni március végéig az Európai Bizottságnak tett kötelezettségvállalásokat, azt pedig senki nem kívánja megjósolni, hogy mikor lesz megállapodás a 28 milliárd euró felszabadításáról.
Rendkívüli különadó-módosításról döntött a kormány (Portfolio)
A friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntés szerint a Mol új, árbevétel-arányos különadót fog fizetni 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége