Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

3 perc: Utolsó előtti NATO-tagállamként Magyarország is ratifikálta a finn csatlakozást


Az Országgyűlés 2023. március 27-i ülése
Az Országgyűlés 2023. március 27-i ülése

Nyolc hónap késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását. Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására. A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet.

Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását

A kormánypártok korábban bejelentették, hogy március 27-én hajlandók lesznek napirendre venni és megszavazni Finnország NATO-csatlakozását, ez pedig meg is történt. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.

Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására

A magyar kormánynak három hónapja maradt arra, hogy hozzáférjen a zárolt EU-s pénzekhez, ugyanis a közelgő európai választások után hosszú időre zárójelbe tehetik a témát – vélekedtek bennfentes tisztségviselők. Praktikusan ez azt jelenti, hogy legkésőbb nyár elejéig meg kellene születniük a kedvező döntéseknek a jogállami feltételességi eljárás, valamint a helyreállítási alapok ügyében. Orbán Viktor klasszikus magyar szalámitaktikával próbál hozzáférni az uniós húsosfazékhoz.

A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet

Az Ungvári Egyetemen tanító Fegyir Sándor nemrég megerősítette, hogy felmerült a neve a budapesti nagyköveti posztra. A szociológiaprofesszor jelenleg önkéntesként szolgál az ukrán hadseregben. Akkor vált ismertté, amikor képek járták be a világsajtót arról, ahogy a lövészárokban online órát tart a diákoknak.

„Ellenséges szövetséges” – Ezért nem kaphatott meghívót a kormány a demokráciacsúcsra

Joe Biden amerikai elnök lehagyta Magyarországot és Törökországot a meghívottak listájáról a márciusi demokrácia-csúcstalálkozón. Washington mintegy 120 országot hívott meg a nagyszabású eseményre, amelynek célja a demokráciák megerősítése és az autokráciák erősödésének megfékezése. Kaló Máté külpolitikai elemző szerint nem meglepő, hogy Magyarország nincs a vendéglistán, mivel „egyfelől már az első demokráciacsúcsra sem hívták meg Orbánékat, a kormány megítélése pedig azóta nemhogy javult volna Washingtonban, de még romlott is”.

A szakértő hozzátette: a most kialakult helyzet új kapcsolati forma, hiszen „korábban nem volt példa ellenséges magatartást tanúsító szövetségesekre”, és ugyan Magyarország NATO-tag, erős gazdasági szálak kötik az Egyesült Államokhoz, de „bizonyos politikai okok – putyinizálódás, antidemokratikus tendenciák, a nyugati szövetségi rendszerek alapköveivel való szembemenés – megrontják a viszonyt”.

Budapesti olimpiára készül a kormány?

A Duna és a Puskás Aréna, az atlétikai centrum, a húszezres MVM Dome, a szegedi, tatabányai és győri többezres csarnok, valamint a felújított Hungexpo – milliárdos beruházások, amelyek megtérülése kérdéses, de beleillenek egy elképzelésbe. A Szabadon legújabb epizódjában egy esetleges budapesti olimpia kérdésével foglalkoztunk.

Mit adna, illetve mit venne el a rendezés? Hogyan térülhetne meg, egyáltalán pénzben nézzük-e a megtérülést? A Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, Gyulay Zsoltot, Dénes Ferenc sportközgazdászt, a NOlimpia kampány arcát, Fekete-Győr Andrást és Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük.

Pintér Judit Nóra: „Nem mondjuk azt a betegnek, hogy holnap meg fog halni”

„A diagnózisközlésnek egész pszichológiája van, hogy milyen legyen mondjuk egy súlyos betegség esetén. Nagyon fontos volna a reményt nyitva hagyó közlés. Magyarországon a kommunikáció orvosközpontú, ami gyakran azt jelenti, hogy gyorsan daráljuk le, én elmondtam, amit akartam latinul, viszlát!” – fogalmazott Pintér Judit Nóra pszichológus, az ELTE oktatója, akivel podcastsorozatunk, a Szelfi vendégeként az orvos-beteg kommunikációról, annak fontosságáról és a magyar egészségügyről beszélgettünk.

Az oroszországi Putyin-ellenes erők sárdobálással és vádaskodással gyengítik saját helyzetüket

Konfliktus robbant ki Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki politikus csapata és az Eho Moszkvi volt főszerkesztője, Alekszej Venegyiktov között. Sokak szerint a sárdobálás egy olyan időszakban tereli el a figyelmet, amikor az ellenzéknek egységesen kellene fellépnie az ukrajnai háború megállítása érdekében.

Amit még tudni érdemes

Magyarország tőkevonzó képessége sínyli meg az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnését (Telex)

2024-től várhatóan hazánk lesz az egyetlen EU-tagállam, amelynek nincs érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ennek hiánya beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaság számára.

Kémjátszma közepébe kerülhetett Brüsszelben két magyar fiatal Orbán manőverei miatt (HVG)

Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt egy nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek.

Kiderült: Magyarországon vitte el a legtöbb pénzt a lakás rezsije az egész EU-ban (Portfolio)

Az EU-ban Magyarországon tette ki a legnagyobb arányt (49,2 százalékot) a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban, a közösségi 32,7 százalék volt.

Már nem Magyarország osztja szét az orosz földgázt (G7)

Az elmúlt két évben elég jelentősen csökkent Magyarország szerepe az európai gázelosztásban. Most télen volt némi visszarendeződés, az áramlási irányok azonban teljesen átalakultak, a jövőben pedig ez a tendencia folytatódhat: Magyarország számára a tranzitban is egyre kevésbé lesz fontos az orosz gáz.

Elképesztő csökkenés a reálkeresetekben, egyre kevesebbet ér a magyarok munkája (Index)

A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent a fogyasztói árak éves 25,7 százalékos növekedése mellett.

Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége

XS
SM
MD
LG