A Blikk birtokába jutottak a Völner-ügy lehallgatott telefonbeszélgetései. Hallható, hogyan szervezték meg a kenőpénz átadását, és az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára azt mondja: tud olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke. Kegyetlen kínzások Magyarország déli határánál; a magyar közoktatás elvesztegetett évtizede; botrányos közmeghallgatás a debreceni akkumulátorgyár ügyében.
„Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le”
Különféle módszerekkel kínozzák a magyar rendőrök azokat a menekülteket, akiket a határ közelében kapnak el. Sokszor az sem számít, ha valaki kiskorú vagy nő. Előfordult az is, hogy a magyar rendőrök kutyát uszítottak védtelen emberekre, vagy levetkőztették őket a mínusz hét fokban, majd lelocsolták vízzel. Ilyen magyarországi esetekről is tud a Border Violence Monitoring Network, amely 2016 óta figyeli a balkáni útvonalon mozgó menekülteket és dokumentálja a jogsértéseket. Decemberben kiadott jelentésükben 25 ezer ember vallomását rögzítették, köztük vannak a Magyarországon történt jogsértések is. 2022-ben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex azért vonult le a magyar határról, mert nem akart tovább asszisztálni a magyar állam jogsértéseihez.
Közoktatás: Pokorni Zoltán szerint a kormány elvesztegetett tizenkét évet
Több mint egy éve tart a tanárok tiltakozása, sztrájkja egyelőre érdemi eredmények nélkül. Alacsony tanári fizetés, növekvő társadalmi különbségek, túlterhelt diákok és tanárok – ezekkel küzd a mai magyar közoktatás. De volt-e ez valaha másként? Mit gondoltak a rendszerváltók, milyen iskolákra, milyen oktatásra lenne szükség, mi valósult meg, és mi nem, hogyan jutottunk el a mostani krízisig? Koncepcióhiány, pénzhiány, pedagógushiány – ezek jellemzik szakértők és oktatáspolitikusok szerint a magyar közoktatást. A Fidesz volt oktatási minisztere, Pokorni Zoltán szerint ennek a kormánynak megadatott a hosszú távú tervezés, hiszen tizenkét éve vezetik az országot, mégsem használták ki az évtizedet. Tényfeltáró videósorozatunkban, a Szabadon adásában utánajártunk, hol siklott ki a magyar közoktatás.
A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
A második debreceni akkumulátorgyáros közmeghallgatást tartották pénteken, amely tíz óra hosszan tartott. Több száz ember vett részt az eseményen, amelynek kezdete jobban emlékeztetett tüntetésre, mint közmeghallgatásra.
A végig feszült hangulatú közmeghallgatáson egy férfi megütött, majd az asztalra lökött egy nőt. A helyiek szerint a gyár építését minden eszközzel meg kell akadályozni, többen Papp László fideszes polgármester lemondását követelték.
A szakértők szerint az akkumulátorgyár nem veszélyes sem a környezetre, sem az emberi egészségre, a hozzászóló lakosok azonban egymás után fejtették ki, hogy a gödi Samsung-gyár kapcsán történt hatósági visszásságok miatt nem bíznak a hatóságokban.
Debrecen vezetése nem tervez újabb lakossági fórumot a beruházással kapcsolatban.
35 éves autópálya-koncesszió: a helyiek rosszul járnak
35 évre kapta meg koncesszióba a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetését és fejlesztését egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium. Egy húszoldalas dokumentum alapján döntött úgy a kormány, hogy megéri 35 évre koncesszióba adni a hazai autópályákat, az viszont nem derült ki, milyen más megoldás jöhetett volna szóba, vagyis hogy lenne-e olcsóbb megoldás. Bucsky Péter logisztikai szakemberrel, újságíróval beszélgettünk. Szerinte a csehek és az osztrákok úthálózatban gondolkodnak, míg a magyar kormány olyan célokat akar elérni, hogy minden megyeszékhelyen legyen autópálya, és a meglévő sztrádákat a határig kell meghosszabbítani. Eközben fő- és mellékútjaink borzalmas állapotban vannak. Gyorsan át lehet autózni az országon a sztrádákon, de sok esetben döcögősen éri el egy vidéki kistelepülésen lakó a legközelebbi nagyvárost.
Orosz partizánok, akik a Kreml ellen harcolnak
Jake Hanrahan független brit újságíró nyilatkozott a Szabad Európának. Új dokumentumfilmjében azokat az orosz partizánokat mutatja be, akik Putyin háborúja ellen küzdenek. „Van egy ilyen vélemény, hogy ez biztosan a CIA műve – mondta Hanrahan a Szabad Európának, amikor az Oroszországban a háborúhoz kötődő infrastruktúrát érő támadások sorozatáról kérdezték. – És ha erre az lenne a válasz, hogy nem? Mi lenne, ha néhány orosznak tényleg annyira elege lenne Putyinból, hogy tenni akarna valamit ellene?” – kérdezett vissza.
A szabotőrök azt mondták a filmkészítőnek, hogy azért kockáztatják az életüket, mert „ez nem Putyin országa, hanem a miénk”, és hozzátették: „Ha nem most, akkor mikor?”
A több mint nyolc hónapig tartó herszoni megszállás alatt Leonyid Remiha, a városi kórház főorvosa számos megpróbáltatáson ment keresztül: áramütéseket szenvedett el fogva tartóitól, megkínzottakat kezelt, csónakokban és szigeteken bujkált. Miután elfogták az oroszok, és megtudták, hogy orvos, börtönőrei azt kérték tőle, hogy nyújtson orvosi segítséget az általuk megkínzott ukránoknak. „Mindennap volt kínzás – mondta Remiha a Herszon belvárosában lévő kórházának udvarán. – Hallani lehetett a sikolyaikat.”
Néha az oroszok olyan súlyosan verték és sokkolták árammal áldozataikat, hogy kórházi kezelésre szorultak – mondta –, ám nem voltak hajlandók kórházba vinni a foglyokat, így néhányan belehaltak a sérüléseikbe.
Érdemes még elolvasni
A Válasz Online exkluzív képes riportja az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyecki területi Bahmutból. „70 óra alatt a földi pokol körül”.
A Blikk birtokába jutottak a Völner-ügy lehallgatott telefonbeszélgetései. Hallható, hogyan szervezték meg a kenőpénz átadását, és az is hogy az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkár azt mondja: tud olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke.
Tizennyolc éve dolgozik Orbán Viktor mellett Nagy János államtitkár. Ő a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. Az eddig háttérben maradó Nagy most már nem kerüli a nyilvánosságot. A Telex portréja.
