A demokrata Kamala Harris vasárnap egy történelmi jelentőségű afroamerikai templomban beszélt és az arab amerikaiakhoz is szólt a csatatérállamnak számító Michiganben, míg republikánus riválisa, Donald Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen az erőszakos retorikát választotta.
A közvélemény-kutatások szerint szoros a verseny a két elnökjelölt között, a hatvanéves Harris alelnök a női szavazók körében népszerűbb, míg a 78 éves korábbi elnök, Trump a spanyol ajkú férfi szavazóknál tett szert nagyobb támogatásra. A Reuters/Ipsos felmérése szerint a szavazók összességében mindkét jelöltet kedvezőtlenül ítélik meg, de ez nem tántorítja el őket a szavazástól.
Több mint 78 millió amerikai már meg is tette ezt a keddi választások előtt a Floridai Egyetem választási kutatóközpontja szerint. Ez csaknem a fele a 2020-ban leadott összes, 160 millió szavazatnak, ami évszázados részvételi rekordnak számított.
A kongresszus irányítása szintén a keddi választáson dől el. A republikánusok esélyesek a szenátusi többségre, míg a demokraták a képviselőházban kerülhetnek többségbe. Azok az elnökök, akiknek a pártja nem tudja mindkét kamarát irányítani, nehezen tudtak eddig jelentős törvényeket elfogadtatni. „Mindössze két nap alatt hatalmunkban áll eldönteni nemzetünk sorsát az elkövetkező nemzedékek számára. Cselekednünk kell. Nem elég csak imádkozni, nem elég csak beszélni” – mondta Harris a detroiti Greater Emmanuel Institutional Church of God in Christ gyülekezet híveinek.
Később a michigani East Lansingben tartott gyűlésen az állam kétszázezer arab amerikaijához szólt. Beszédét az izraeli gázai és libanoni háború civil áldozatainak említésével kezdte. „Az idei év nehéz volt, tekintve a halál és a pusztítás mértékét Gázában, valamint a libanoni civil áldozatok és az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számát; ez lesújtó. Elnökként mindent meg fogok tenni, ami tőlem telik, hogy véget vessenek a gázai háborúnak” – mondta Harris, akinek szavait tapsvihar kísérte.
Sok arab és muszlim amerikai, valamint háborúellenes aktivistacsoport elítélte az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását, miközben gázai és libanoni polgárok tízezrei haltak meg és milliók kényszerültek menekülésre. Izrael szerint a Hamász és a Hezbollah militáns csoportot támadja.
Trump pénteken a michigani Dearbornba, az arab amerikai közösség szívébe látogatott, és megfogadta, hogy véget vet a közel-keleti konfliktusnak, anélkül hogy megmondta volna, hogyan.
Nem említve Trumpot név szerint, Harris ellenfele előéletét emelte ki a kampánykörút utolsó vasárnapján.
Trump a vasárnapi három gyűléséből az elsőn sokszor eltért előre megírt beszédétől, és olyan rögtönzött kijelentéseket tett, amelyekben kritizálta a Harris javára mért előnyt a közvélemény-kutatásokban. „Démoni pártnak” nevezte a demokratákat, kigúnyolta Joe Biden demokrata elnököt, és a drága almáról is szót ejtett. Trump, aki júliusban túlélt egy merényletkísérletet, vasárnap az őt védő golyóálló üveg réseiről panaszkodott a résztvevőknek. Arról is beszélt, hogy egy merénylő csak a híreken keresztül tudná lelőni őt. „Ahhoz, hogy elkapjon, álhírekkel kell lőnie, és ez engem nem annyira zavar” – mondta. Trump régóta bírálja a médiát, és igyekszik a közhangulatot a sajtó ellen hergelni.
Múlt héten azt javasolta, hogy a republikánusok egyik fő kritikusának, Liz Cheney volt kongresszusi képviselőnőnek tűzharcba kellene kerülnie sólyom-külpolitikája miatt. A kijelentés miatt egy arizonai ügyész vizsgálatot indított. Steven Cheung kampányszóvivő közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy Trump megjegyzése nem a média ellen irányult, „az ellene irányuló fenyegetésekről volt szó, amelyeket a demokraták veszélyes retorikája okozott”.
Trump később az észak-karolinai Kinstonban és a georgiai Maconban beszélt, ahol a múlt heti, a munkahelyek számáról szóló jelentést emelte ki, amely szerint az amerikai gazdaság csak tizenkétezer munkahelyet teremtett az előző hónapban. Az összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy a jelentés azt mutatja, hogy az Egyesült Államok „hanyatló nemzet”, és az 1929-es nagy gazdasági világválság megismétlődésével fenyegetett, amikor „emberek ugrottak le az épületekről”.
Harris vezető kampánytisztviselői azt mondták, hogy úgy tervezték a záróbeszédet, hogy elérje a bizonytalan szavazók egy szűk szeletét, míg Trump alig változtatott szokásos beszédén, amelynek célja a hűséges támogatók lelkesítése. „Kamala kampánya a gyűlöleten és a démonizáláson alapul” – mondta.
Pennsylvaniai beszéde vége felé Trump – aki hamisan azt állította, hogy 2020-as veresége csalás volt, amely a 2021. január 6-i washingtoni zavargásokat okozta – azon elmélkedett, hogy legszívesebben nem adta volna át a hatalmat. „Országunk történetének legbiztonságosabb határa volt, amikor távoztam. Nem kellett volna elmennem. Őszintén, olyan jól csináltuk.”
Arról is beszélt, hogy a választások eredményét még aznap éjjel kell kihirdetni, annak ellenére, hogy több állam tisztviselői figyelmeztettek, hogy napokig is eltarthat a végeredmény megállapítása. A demokraták azt mondják, hogy vannak terveik arra az esetre, ha Trump túl korán győzelmet hirdetne.
Pankrátorok, zenészek és humoristák jutottak kulcsszerephez az amerikai elnökválasztási kampánykörúton
