A Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát és Oroszországot tömörítő csoport csúcstalálkozóján újabb hat nagy feltörekvő ország csatlakozását jelentették be.
A johannesburgi ülés résztvevői „történelmi döntést” emlegettek, amelynek nyomán jövő év elejétől Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia is teljes jogú taggá válik.
Hszi Csin-ping, a BRICS legerősebb tagját jelentő Kína elnöke hangsúlyozta, hogy a bővítés új lendületet ad az együttműködésnek, ezzel még erősebb lesz a világ békéjének és fejlődésének képviselete.
A második legnépesebb afrikai államnak számító Etiópia kormányfője „nagyszerű pillanatot” emlegetett hazája számára. „Etiópia készen áll együtt dolgozni mindenkivel egy befogadó és virágzó világrendért” – írta Abij Ahmed a korábban Twitter néven futó X-en.
Mohammad Dzsamsidi iráni elnöki tanácsadó „történelmi fejleményről és stratégiai sikerről” számolt be.
Ehhez kapcsolódóan: Dezinformációs háború: Kína és Oroszország nagyon együttműködik a propagandában
A háromnapos csúcsértekezlet napirendjének központi témája a bővítés volt, azonban nézeteltérések voltak ennek körét és sebességét illetően a jelenlegi tagok között.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő ugyanakkor közölte, hogy megállapodtak a felvételi kritériumokról, így akár további csatlakozási körökre is sor kerülhet a jövőben.
Csaknem kéttucatnyi ország jelentkezett hivatalosan, és még egyszer ennyi jelezte érdeklődését a globális Délről.
A találkozón mintegy ötven ország képviseltette magát, ami a BRICS vezetői szerint jól jelzi a szervezet növekvő fontosságát a nemzetközi politikában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki ellen idén márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki háborús bűncselekmények miatt, nem volt jelen az ülésen, csak virtuálisan jelentkezett be.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen Ukrajnával kapcsolatos háborús bűnök miatt
Amerikai tisztségviselők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy nem kell potenciális geopolitikai riválisként tekinteni az országcsoportra, miután a tagsága rendkívül sokféle, vannak köztük komoly ellenfelek is.
A különbözőségek ellenére abban egyetértés van a BRICS-en belül, hogy a Nyugat dominálta világrend fenntartása nem szolgálja a fejlődő országok érdekét.
„Sokszínűségünk csak erősíti az új nemzetközi rendért folytatott küzdelmet” – mondta Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki határozottan felszólalt egy közös fejlesztési bank létrehozása mellett, hogy ellensúlyozzák a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot.
Hozzátette: az újabb csatlakozókkal a BRICS már közel a világ népességének felét lefedi.
Narendra Modi indiai kormányfő kiemelte, hogy országát szoros kötelékek fűzik a most csatlakozókhoz, és a bővítés nyomán új dimenziókkal bővülhetnek a kétoldalú kapcsolatok.
Kína a 2009-ben alapított, majd a következő évben Dél-Afrikával kiegészült BRICS minél gyorsabb, minél szélesebb körű bővítéséért kampányolt, amit a Nyugattal is szorosabb kapcsolatra törekvő Brazília és India nem támogatott.
