Akadálymentes mód

Valamennyi RFE/RL weboldal
Hírlevél
site logo site logo
Előző Következő
A legfrissebb hírek
Aktuális

Háborús közelkép: áldozatok ezrei és megalázott katonák

Azeri katona pózol egy fényképen Hegyi-Karabahban 2020. november 25-én
Azeri katona pózol egy fényképen Hegyi-Karabahban 2020. november 25-én

Az azeri hatóságok először hozták nyilvánosságra a hegyi-karabahi háború következtében elhunyt katonai áldozatok számát. Eközben egy emberi jogi szervezet aggodalmát fejezte ki, mert több tucat a közösségi médiában elérhető videófelvétel arra utal, hogy azeri katonák bántalmaztak örmény hadifoglyokat.

Azeri tisztviselők december 3-án közölték, hogy közel 2800 azeri katona halt meg az örményekkel 44 napon át folytatott hegyi-karabahi harcokban.

A védelmi minisztérium csaknem három héttel azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy a vitatott terület miatt kitört összecsapások - az oroszok által közvetített tűzszünet nyomán - befejeződtek.

Hegyi-Karabah jog szerint Azerbajdzsán része volt, de a kilencvenes évek eleje óta a helyi örmények fennhatósága alatt állt. Az azóta eltelt időszakban az idén szeptember 27-én kirobbant harcok voltak a két ország közt a legsúlyosabbak. A háború befejezetével az azeriek átvették a felügyeletet a hegyvidéki régió és a környező területek nagy része felett.

A védelmi minisztérium közölte, hogy 2783 embert veszített a konfliktus során, több mint száz alkalmazottjuk eltűnt, 1245 katona pedig megsebesült.

Örményországban még folyik a halottak azonosítása

Örményországban az egészségügyi minisztérium tisztviselői azt mondták a Szabad Európának, hogy eddig 2718 katona holttestét vizsgálták meg. Előfordulhat, hogy ezek között a holtestek között azeri katonák is vannak.

A hegyi-karabahi közigazgatásban dolgozó tisztviselők korábban közölték, hogy eddig 1741 katona és tiszt holttestét sikerült azonosítani.

Képeken a Hegyi-Karabahba visszatérő emberek

Örmények nézelődnek a buszból, amellyel visszatérnek Hegyi-Karabah legjelentősebb városába, Sztepanakertbe.
1/6 Örmények nézelődnek a buszból, amellyel visszatérnek Hegyi-Karabah legjelentősebb városába, Sztepanakertbe.
Egy asszony várakozik Jerevánban, hogy buszra szállhasson Sztepanakert felé.
2/6 Egy asszony várakozik Jerevánban, hogy buszra szállhasson Sztepanakert felé.
Férfiak sétálnak Sztepanakertben november 16-án. A plakáton Sztyepan Saumjan örmény származású kommunista szobra látható, aki 1918-ban kaukázusi bolsevik vezetőként brutális népirtást hajtottt végre Bakuban az azeriek és törökök ellen. 
3/6 Férfiak sétálnak Sztepanakertben november 16-án. A plakáton Sztyepan Saumjan örmény származású kommunista szobra látható, aki 1918-ban kaukázusi bolsevik vezetőként brutális népirtást hajtottt végre Bakuban az azeriek és törökök ellen. 
A műanyagfóliát a betört ablakok és tetők ideiglenes javítására szokták használni a régióban.
4/6 A műanyagfóliát a betört ablakok és tetők ideiglenes javítására szokták használni a régióban.
Segélycsomagot osztogatnak Sztepanakertben.
5/6 Segélycsomagot osztogatnak Sztepanakertben.
A nagyjából hat hétig tartó háború az örmények egyértelmű vereségével végződött, a lényegében kizárólag örmények által lakott Sztepanakert viszont nem került azeri irányítás alá. 
6/6 A nagyjából hat hétig tartó háború az örmények egyértelmű vereségével végződött, a lényegében kizárólag örmények által lakott Sztepanakert viszont nem került azeri irányítás alá. 
Previous slide
Next slide

Az azeriek verték, cukkolták az örmény hadifoglyokat

Közben egy New York-i székhelyű emberi jogi szervezet aggodalmát fejezte ki az örmény hadifoglyokat érő embertelen bánásmód miatt.

A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet legújabb jelentésében az áll, hogy az azeriek által elfogott örmény katonák sokszor fizikai bántalmazásnak és megalázásnak voltak kitéve.

A közösségi médiában széles körben elterjedtek azok a videófelvételek, amelyeken azeriek pofozzák, rugdossák és cukkolják az örmény hadifoglyokat - állítja a HRW.

A senki földjén: Agdam, Hegyi-Karabah szellemvárosa a visszafoglalás előtt

Ez itt Agdam. Az azerbajdzsáni várost 1993-ban az első hegyi-karabahi háború idején az örmény kisebbségi erők elfoglalták.
1/15 Ez itt Agdam. Az azerbajdzsáni várost 1993-ban az első hegyi-karabahi háború idején az örmény kisebbségi erők elfoglalták.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Azerbajdzsán és a kisebbségi örmény erők között 1994-ben véget ért háború után még évtizedekig tartó konfliktus frontvonalának közelében található ez a megsemmisült város. Miután az örmény erők elfoglalták a várost, több tízezer itt élő azeri menekült el innen, hátrahagyva otthonaikat.
2/15 Azerbajdzsán és a kisebbségi örmény erők között 1994-ben véget ért háború után még évtizedekig tartó konfliktus frontvonalának közelében található ez a megsemmisült város. Miután az örmény erők elfoglalták a várost, több tízezer itt élő azeri menekült el innen, hátrahagyva otthonaikat.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Agdam 1988-ban, nem sokkal azelőtt, hogy a szakadár régió miatt kitört a háború az azeri és a kisebbségi örmény erők között Hegyi-Karabahban és környékén.
3/15 Agdam 1988-ban, nem sokkal azelőtt, hogy a szakadár régió miatt kitört a háború az azeri és a kisebbségi örmény erők között Hegyi-Karabahban és környékén.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Ritka, 1990-ben készült archív felvétel Agdam központi mecsetéről. Az örmények nem költöztek vissza, miután az azeriek elmenekültek, ezért az romokban hever.
4/15 Ritka, 1990-ben készült archív felvétel Agdam központi mecsetéről. Az örmények nem költöztek vissza, miután az azeriek elmenekültek, ezért az romokban hever.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Ugyanaz a mecset, immár tető nélkül. A képet Lohr 2011-ben készítette.
5/15 Ugyanaz a mecset, immár tető nélkül. A képet Lohr 2011-ben készítette.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Kilátás Lohr taxijából, amelyet a 2011-es futó látogatása során készített. Miközben Hegyi-Karabah területén utazgatott, „kíváncsiságból” elugrott megnézni a tiltott várost – mondta a prágai fotós a Szabad Európának.
6/15 Kilátás Lohr taxijából, amelyet a 2011-es futó látogatása során készített. Miközben Hegyi-Karabah területén utazgatott, „kíváncsiságból” elugrott megnézni a tiltott várost – mondta a prágai fotós a Szabad Európának.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
A fotós a Szabad Európának elmondta, hogy „elég sok pénzt” fizetett ki egy jó összeköttetésekkel rendelkező taxisofőrnek azért, hogy az katonai kapcsolatainak segítségével elvihesse a szellemvárosba.
7/15 A fotós a Szabad Európának elmondta, hogy „elég sok pénzt” fizetett ki egy jó összeköttetésekkel rendelkező taxisofőrnek azért, hogy az katonai kapcsolatainak segítségével elvihesse a szellemvárosba.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
A fő mecset minaretjei a megsemmisült város felé tornyosulnak.
8/15 A fő mecset minaretjei a megsemmisült város felé tornyosulnak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
A város romjai között még mindig látható szovjet falfestmény. Lohr azt mondja, gyorsan kellett haladnia, hogy elkerülje az azeri mesterlövészeket, akik időnként a környező területeken dolgoztak.
9/15 A város romjai között még mindig látható szovjet falfestmény. Lohr azt mondja, gyorsan kellett haladnia, hogy elkerülje az azeri mesterlövészeket, akik időnként a környező területeken dolgoztak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Az egykor gyönyörű agdami mecset elhagyatott és megrongált odabent.
10/15 Az egykor gyönyörű agdami mecset elhagyatott és megrongált odabent.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Örmény és angol nyelvű tábla a mecset külső falán, amely szerint a „perzsa” mecsetet 1868-tól 1870-ig építették.
11/15 Örmény és angol nyelvű tábla a mecset külső falán, amely szerint a „perzsa” mecsetet 1868-tól 1870-ig építették.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Kilátás a mecset minarettjéből. Lohr szerint a város kihalt volt, csak „néhány vad kutya” rótta az üres utcákat.
12/15 Kilátás a mecset minarettjéből. Lohr szerint a város kihalt volt, csak „néhány vad kutya” rótta az üres utcákat.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
A romváros Lohr szemszögéből. A prágai fotós nyomon követte a híreket a szeptemberben kiújuló harcokról, amelyek során hét azeri régiót foglaltak vissza és adtak át Bakunak.
13/15 A romváros Lohr szemszögéből. A prágai fotós nyomon követte a híreket a szeptemberben kiújuló harcokról, amelyek során hét azeri régiót foglaltak vissza és adtak át Bakunak.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Azeri katonák állnak az agdami mecset előtt egy propaganda filmben, amely azután készült, hogy az azeri erők november 20-án újra visszafoglalták a várost. Lohr „kíváncsi, hogy fog majd kinézni a város” és szeretné tudni, hogy „mit kezdenek az azeriek vele”. Több ezer azeri esküdött meg arra, hogy visszatérnek és újjáépítik a várost.
14/15 Azeri katonák állnak az agdami mecset előtt egy propaganda filmben, amely azután készült, hogy az azeri erők november 20-án újra visszafoglalták a várost. Lohr „kíváncsi, hogy fog majd kinézni a város” és szeretné tudni, hogy „mit kezdenek az azeriek vele”. Több ezer azeri esküdött meg arra, hogy visszatérnek és újjáépítik a várost.
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Ilham Aliyev azeri elnököt és feleségét – aki egyben az ország elnökhelyettese – november 22-én a Koránnal fényképezik a mecsetben. Lohr aggódik, mert nem könnyű a háborúval kapcsolatos érzelmeken túllépni, hiszen „annyi igazságtalanság történt ott".
15/15 Ilham Aliyev azeri elnököt és feleségét – aki egyben az ország elnökhelyettese – november 22-én a Koránnal fényképezik a mecsetben. Lohr aggódik, mert nem könnyű a háborúval kapcsolatos érzelmeken túllépni, hiszen „annyi igazságtalanság történt ott".
Stepan Lohr cseh fotós 2011-ben ellátogatott az azerbajdzsáni romvárosba: Agdamba. Közel egy évtizeddel később - miközben 25 év után az azeriek visszafoglalják a várost az örmény erőktől – Lohr visszaemlékezik a magányos útja során látottakra.
Previous slide
Next slide

A videókon egyértelműen látszik, hogy az örmény hadifoglyokat megalázó módon arra kényszerítették, hogy csókolják meg az azeri zászlót, dicsérjék Ilham Alijev azeri elnököt, szidalmazzák Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt és jelentsék ki, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsánhoz tartozik.

A HRW a több tucatnyi felvételből 14 olyan, a közösségi médiában közzétett videót vizsgált meg, amelyeken az örmény hadifoglyok kínzását mutatják be. Az emberi jogi szervezet munkatársai beszéltek öt olyan hadifogoly családjával is, akiket ezeken a felvételeken bántalmaztak. A videókat Telegram, a Kolorit 18+ és a Karabah News csatornáin, valamint számos Instagram-fiókon tették közzé.

Noha a nemzetközi humanitárius törvények és a fegyveres konfliktusokat szabályozó jogszabályok előírják, hogy a hadifoglyokkal minden körülmények között emberségesen kell bánni, a videók többségén a fogvatartók arca jól látható, ami azt sugallja, hogy azok nem tartottak a felelősségre vonástól - közölte a HRW december 2-i jelentésében.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

​
XS
SM
MD
LG