Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nagy reményekkel várják a pápa látogatását az iraki keresztények


 Iraki keresztények egy Ferenc pápát ábrázoló falfestmény előtt a pápa iraki látogatása előtt. Bagdad, Irak, 2021. február 22.
Iraki keresztények egy Ferenc pápát ábrázoló falfestmény előtt a pápa iraki látogatása előtt. Bagdad, Irak, 2021. február 22.

Helyzetük javulását remélik Ferenc pápa márciusra tervezett történelmi látogatásától az iraki keresztények, miután a közösség egy jelentős része elmenekült az országból az Iszlám Állam 2014-es előretörését követően.

Katolikus egyházfő most először látogat Irakba, ráadásul ez lesz Ferenc pápa első külföldi útja a koronavírus-járvány tavalyi kezdete óta, aminek az üzenete, hogy „nem vagytok egyedül” – közölte Segundo Tejado Munoz az illetékes vatikáni munkacsoport részéről. „Van valaki, aki gondol rátok, aki veletek van. Ezek a jelzések fontosak. Nagyon fontosak” – tette hozzá.

A dzsihadisták hadjárata felgyorsította a keresztények számának amúgy is gyors csökkenését a közel-keleti országban. Az éveken át tartó fegyveres konfliktus kifosztott, kiégett és romos épületeket hagyott maga után az északi országrészben, a legnagyobb veszteséget azonban az emberek jelentik. A Ninive-síkság keresztény települései jórészt kiürültek, s becslések szerint az elmenekülteknek kevesebb mint a fele tért csak vissza.

A Vatikán és a pápa többször is szót emelt Irak keresztény közösségeinek védelméért, illetve a hazatérés biztonsági, gazdasági és szociális körülményeinek megteremtéséért.

Ennek érdekében az egyház évek óta koordinálja a katolikus szervezetek munkáját Irakban és más országokban, például az oktatás, az egészségügy és az újjáépítés területén. A segítségből nem csak keresztények részesülhetnek, és a március 5. és 8. közötti pápai látogatásnak is lesz egy erős felekezetközi dimenziója.

„Az emberek jobb jövőt szeretnének a családjuknak, s nem állíthatjuk meg őket, ha máshova kívánnak költözni. Azonban legalább megpróbálhatjuk megteremteni a visszatérést lehetővé tevő körülményeket” – mondta Tejado.

Nem lesz egyszerű

A terrormilícia elől sokan Irak kurdisztáni régiójába menekültek, mások külföldön kezdtek új életet. A visszatérők óriási elszántsággal kezdtek közösségeik újraépítésébe, azonban sokan továbbra is veszélyben érzik magukat, és ezért tervezik a térség elhagyását.

Naszír Banjamín nosztalgiával beszélt az AP amerikai hírügynökségnek szülővárosáról, az iraki kereszténység egyik történelmi központjának számító Karakosról, ahova Ferenc pápa is el fog látogatni. A férfi 2019-ben tért vissza a kurd régióból, számos családtagjával ellentétben, akik Ausztráliában, illetve Németországban kötöttek ki. Az Iszlám Állam alvósejtjei még manapság is hajtanak végre támadásokat az országban, ezért őt is aggodalommal tölti el gyermekeinek jövője.

„A haza a családot jelenti, nem a házat (…) Erős honvágyat érzek. Amikor valami eltörik, nem lesz többé olyan, mint korábban volt” – fogalmazott.

Bár otthonukat újjáépítették, az utcában található romos vagy üres házak a terrorszervezetre emlékeztetik Banjamín feleségét, aki harmadik gyermekük születése óta sokat gondolkodik a külföldre költözés lehetőségén.

„Biztos vagyok benne, hogy külföldön jobb jövő várna rájuk, nem olyan, mint itt. Nem kellene félnem, hogy hova mennek, biztonságban lennének” – mondta.

Az elvándorlás nem az Iszlám Állammal kezdődött

Az iraki keresztények számának csökkenése már a vallási kisebbségek Iszlám Állam általi üldöztetése előtt megkezdődött. A keresztény közösségek különböző fegyveres csoportok célpontjaivá váltak már a 2003-ban kezdődött iraki háborút követően.

Louis Raphael Sako iraki káld pátriárka becslései szerint 2003 óta másfél millióról mintegy félmillióra csökkent a keresztények száma az országban. Hivatalos adatok erről nincsenek, egyes számítások még ennél is kevesebbre, 250 ezer körülire teszik a közösség megmaradt tagjainak számát.

A legtöbben nem bíznak abban, hogy a kormányzat garantálni tudja a biztonságukat, jogi védelemben részesíti őket, továbbá megfelelő gazdasági lehetőségeik lesznek, és így nem tervezik a visszatérést.

William Warda, egy bagdadi emberi jogi szervezet társalapítója kijelentette, hogy veszélyben van a keresztények jelenléte. „Máig nem érzik magukat biztonságban, mivel az állam gyenge, a jogállamiság gyenge” – vélekedett.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG