Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Herszon: az orosz visszavonulás után az ukrán hadsereg a következő lépést tervezi


Ukrán gyerekek játszanak egy elhagyott ellenőrző ponton Herszonban 2022. november 23-án

Az ukrán mesterlövész megigazítja a távcsövét, és 50-es kaliberű golyót lő ki egy orosz katonára a Dnyeperen túlra. Korábban egy másik ukrán drónnal kereste az orosz csapatokat. Két héttel azután, hogy visszavonult Herszonból, Oroszország tüzérséggel lövi a várost, és beássa magát a folyó túlpartján.

Ukrajna saját nagy hatótávolságú fegyvereivel válaszol az orosz csapatoknak. Ukrán tisztek azt mondják, hogy a legtöbbet akarják kihozni abból, hogy lendületben vannak.

Az oroszok kivonulása az egyetlen tartományi fővárosból, amelyet a háború kilenc hónapja alatt elfoglaltak, Moszkva egyik legjelentősebb harctéri vesztesége volt. Most, hogy új frontvonalat húztak meg, az ukrán csapatok a következő lépéseiket tervezik – közölte az ukrán hadsereg egyik szóvivője.

Az ukrán erők most mélyebben találhatják el az oroszok által ellenőrzött területeket, és valószínűleg közelebb kerülhetnek ellentámadásukkal a Krímhez, amelyet Oroszország 2014-ben törvénytelenül foglalt el.

Az orosz csapatok folytatják erődítmények létrehozását, beleértve a krími határ közelében ásott árokrendszereket, valamint keleten a Donyecki és a Luhanszki terület közötti egyes körzeteket.

A brit védelmi minisztérium szerint egyes helyeken az új erődítmények akár hatvan kilométerrel a jelenlegi frontvonalak mögött helyezkednek el, ami arra utalhat, hogy Oroszország újabb ukrán áttörésekre készül.

Nem akarják elvesztegetni a lendületet

„Az ukrán fegyveres erők már jó ideje magukhoz ragadták a kezdeményezést ebben a háborúban – mondta Mick Ryan katonai stratéga, az ausztrál hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya. – Lendületben vannak. Lehetetlen, hogy ezt el akarnák pazarolni.”

Az átkelés a folyón és az oroszok visszaszorítása bonyolult logisztikai tervezést igényelne. Mindkét fél felrobbantotta a Dnyeperen átívelő hidakat.

„Ez az, ami megszakította az oroszok utánpótlási vonalait, de ugyanakkor ez az, ami megnehezíti a további ukrán előrenyomulást a folyó bal partján túlra” – mondta Mario Bikarski, az Economist Intelligence Unit elemzője.

Kulcsfontosságú harctéri fejlemény volt a héten, hogy az ukrán erők orosz állásokat támadtak a Kinburn-zátonyon, amely a fekete-tengeri medence kapuja, valamint délen, a Herszoni terület még orosz ellenőrzés alatt álló részein. A körzet visszafoglalása segítheti az ukrán erőket abban, hogy „jelentősen kisebb orosz tüzérségi tűz mellett” hatoljanak be a Herszoni terület még orosz kézen lévő részére, mintha közvetlenül átkelnének a Dnyeper folyón – közölte az Institute for the Study of War nevű, washingtoni székhelyű agytröszt. A terület ellenőrzése segítene Kijevnek az orosz légicsapások csillapításában déli tengeri kikötői ellen, és lehetővé tenné, hogy növelje haditengerészeti tevékenységét a Fekete-tengeren – tette hozzá.

Egyes katonai szakértők szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az időjárás aránytalanul nagyobb kárt tesz a rosszul felszerelt orosz erőkben, lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy kihasználja a fagyos terepet, és könnyebben mozogjon, mint a sáros őszi hónapokban – közölte az ISW.

Kivárták a felszabadulást, most mégis elmennek

Oroszország fő célja eközben az, hogy elejét vegye a további visszavonulásnak a tágabb Herszoni területen, és megerősítse védelmi rendszerét a Krím felett – mondta Bikarski, az elemző. Ryan, a katonai stratéga szerint Oroszország a telet arra fogja felhasználni, hogy megtervezze 2023-as offenzíváit, lőszert halmozzon fel, és folytassa hadjáratát a létfontosságú infrastruktúra, benne az elektromos áramot előállító, illetve vízi erőművek ellen.

Az oroszok napi támadásai már erősödnek. Múlt héten egy üzemanyagraktárt találtak el Herszonban, kivonulásuk óta először. Az ukrán elnök hivatala szerint ezen a héten orosz találat ölt meg legalább egy embert, három másikat pedig megsebesített. Az orosz légicsapások megrongálták a kulcsfontosságú infrastruktúrát az oroszok távozása előtt, súlyos humanitárius válságot idézve elő. A támadás fenyegetésével párosulva ez újabb stresszt jelent, mondják sokan, akik átvészelték az orosz megszállást, ám most távoznak, vagy legalább is fontolgatják.

Az ukrán hatóságok a héten megkezdték a civilek evakuálását a Herszoni és a Mikolajivi terület nemrég felszabadult részeiből, attól tartva, hogy az orosz ágyúzás okozta fűtés-, áram- és vízhiány miatt a tél élhetetlen lesz.

A hétfőn vonatra szálló Tetyana Stadnik úgy döntött, hogy elmegy, jóllehet Herszon felszabadítására várt.

„Most elmegyünk, mert félünk éjszaka elaludni. Lövedékek szállnak és robbannak fel a fejünk felett. Ez már túl sok – mondta. – Megvárjuk, amíg javul a helyzet, és akkor hazajövünk.”

Mások a maradás mellett döntöttek a Herszoni területen, annak ellenére hogy félelemben élnek.

„Félek – mondja Ludmilla Bonder, a kis Kiszelivka falu lakója. – Még mindig teljesen felöltözve alszom a pincében.”

Készült az AP beszámolójának felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG