A tűzszünetről október 17-én állapodtak meg, de nincs sok jele annak, hogy ez mérsékelte volna a szeptemberben kirobbant harcok hevességét. Közben aggodalmak merültek fel, hogy a válság regionális konfliktussá terebélyesedhet Oroszország és Törökország belépésével, és veszélybe kerülhetnek a dél-kaukázusi földgáz- és olajvezetékek.
Kedd reggel újra megszólaltak a fegyverek
Az azeri területen fekvő, helyi örmények által ellenőrzött szakadár Hegyi-Karabah illetékesei azt mondták, hogy kedd reggel újabb tüzérségi támadások érték a régiót. A legintenzívebb harcok a frontvonal déli körzeteiben zajlottak.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szintén több körzetből jelentett összecsapásokat, köztük a feleket elválasztó demarkációs vonalnál fekvő, vitatott hovatartozású területekről.
A több száz halottat követelő összecsapások humanitárius válsággal fenyegetnek.
A hegyi-karabahiak október 19-én arról beszéltek, hogy 729 katona és 37 polgári lakos halt meg a harcokban.
Az azeriek 61 polgári halottat és 282 sebesültet jelentettek, katonai veszteségeikről nem adtak ki adatokat.
Az azeriek területi nyereségekről beszéltek
Azerbajdzsán közben azt mondta, hogy területeket szerzett meg az örményektől. Az ország szomszédja, a regionális hatalomnak számító és NATO-tag Törökország közeli szövetségese.
Örményország, amelyet egy védelmi szerződés köt Oroszországhoz eközben azt állította, hogy visszaverte az azeri támadásokat és ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök két külön interjúban arról beszélt a TASSZ orosz hírügynökségnek, hogy készek tárgyalásokat kezdeni Moszkvában.
Az ENSZ a tűzszünet ellenőrzéséről tárgyalt
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja megismételte Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kérését, hogy a felek tartsák be a tűzszünetet.
Közben Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt mondta: a Biztonsági Tanácsban a tűzszünet ellenőrzésének fontosságáról volt szó. Nem zárta ki, hogy az ellenőrzési mechanizmust az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felügyelné.
Egy korábbi, Moszkva közvetítésével tető alá hozott tűzszünet nem tudta leállítani az 1990-es évek óta legsúlyosabb harcokat a Dél-Kaukázusban.
Hegyi-Karabahot a nemzetközi jog a többségében muzulmán Azerbajdzsán részeként ismeri el. A hegyvidéket viszont a többségében keresztény és Jereván által támogatott helyi örmények ellenőrzik az 1994-es tűzszünet óta.
A Reuters, AFP és TASSZ cikkei alapján
