Napkelte a mexikói Quintana Roo államban, ahol a mesésen fehér homokjáról híres Cancún és Tulum is fekszik. De nem minden mesésen szép e tájon...
Alejandro Lopez Zenteno ellentengernagy felkészíti hajósait egy újabb napra. A feladat: ki kell halászniuk a vízből a barna hínárt, hogy ne vegye el a koktélokat kortyolgató turisták kedvét.
Zenteno vezeti a mexikói haditengerészet műveletét, amely az állammal és a helyi önkormányzatokkal együttműködve tartja fenn Quintana Roonak a pandémia előtt évente több mint 15 milliárd dollár bevételt hozó forgalmát.
Ehhez pedig az kell, hogy a turisták a paradicsomban érezzék magukat, és kelljen bűzlő hínárban gázolniuk. Amikor a partra sodródik, a sargassum – más néven golffű – feketére színeződik, és olyan erős szennyvízszagot áraszt, hogy az utazók megbetegszenek tőle. Vonzza a rovarokat és beteges barnára színezi a terület híres, a snorkelezők által imádott türkizkék vizet.
A golffű pedig csak jön és jön. 2011 óta az egész Karib-térségben robbanásszerűen elszaporodott, aminek okát a tudósok még nem teljesen értik, de szerintük az éghajlatváltozással függ össze.
Csak Quintana Roóban a mexikói haditengerészet március óta több mint 37 000 tonna sargassumot vitt el a strandokról és a környező vizekről – ez több, mint három Eiffel-torony súlya.
„Nem számítunk arra, hogy egyhamar véget ér” – mondta Zenteno egy sargacero néven ismert hínárelhárító hajó fedélzetén, amely egyike a haditengerészet által bevetett tizenkét járműnek.
Sargassumszerek
A régió vállalkozói közben azon gondolkodnak, hogyan lehet pénzt csinálni a bűzlő kupacokból. Olyan hínáralapú termékekkel kísérleteznek, mint az állati takarmány, üzemanyag, építőanyag – sőt koktélok.
„A sargassumot kellemetlenségnek tekintik” – mondta Srinivasa Popuri, a Karibi Egyetem barbadosi környezetvédelmi kutatója. Szerinte a Karib-térség ajándékba kapott egy olyan erőforrást, amely természetes módon nő és nem igényel földet vagy más ráfordítást.
Popuri azon dolgozik, hogy a gyógyszeriparban, az orvostudományban és az élelmiszeriparban felhasználható anyagokat vonjon ki a növényből.
Hogy ez gazdaságilat életképes-e, még nem tudni. A golffű kereskedelmi forgalomba hozatalát megdrágítják a magas begyűjtési költségek.
A kreativitás azonban a hínárral együtt virágzik.
Az egyik legnagyobb potenciális felhasználási lehetőség az úgynevezett alginátok iránti kereslet kihasználása lehet. Az alginát egy barnaalgából kivont bioanyag, amelyet gélszerű tulajdonságai miatt élelmiszer-sűrítőként, sebápoló és vízszigetelő szerként lehet használni.
2020-ban a globális alginátpiac közel 610 millió dollárt tett ki, és ez a szám a Global Market Insights tanácsadó cég szerint 2027-re 755 millió dollárra nő.
Van, aki házat épít belőle
Omar Vazquez, aki a Cancún melletti Puerto Morelos tengerparti városban, Puerto Morelosban faiskola-tulajdonos, évek óta trágyaként használja a sargassumot.
2018-ban jött az ötlet, hogy építőanyagot csinál belőle. Elmondása szerint a napon szárított sargassumtéglákkal hatvan százalékkal kevesebb pénzből lehet házat építeni, mint hagyományos cementpanelekből.
A szomszédai által Senor Sargazónak becézett Vazquez elmondta, hogy már tíz ilyen házat épített és adományozott rászoruló helyi családoknak. Reméli, hogy a most szabadalmaztatott Sargablock anyagból nyereséges franchise-vállalkozást csinálhat.
„Mindenki arra panaszkodott, hogy a sargassum büdös, a sargassum probléma. Én viszont találtam rá megoldást” – mondta a 45 éves Vazquez, miközben a Reutersnek megmutatta a Casa Angelitát, az első, golffűből épített házat, amelyet édesanyjáról nevezett el.
A cancúni Ritz-Carlton szálloda ízletesebb felhasználási módot talált a hínárnak. Egy ideig tequilából, ecetből, cukorból, rozmaringból és fertőtlenített hínárból készült szirupból készült koktélt szolgált fel.
Egyes vállalkozások azonban félnek olyan erőforrásra támaszkodni, amely hol van, hol nincs, mert nem lehet tudni, hogy mennyi nő belőle egy év alatt.
Mások attól tartanak, hogy az üzleti kezdeményezések alapján beinduló ipari méretű betakarítás a tengeri teknősök és más veszélyeztetett élőlények válogatás nélküli elpusztításához vezethet.
Egyes ötletek gazdái közben tudományos szakvéleményre várnak. Jamaicában Daveian Morrison vállalkozó feldolgozóüzemet épít, hogy megindítsa az ipari méretű termelést.
A golffűből többek között faszenet készít, amelyet az emberek tűzifa helyett égethetnek. Elmondta, hogy a fehérjében gazdag növényből készült állati takarmány receptje sikeresnek bizonyult egy helyi kecskefarmon, de további vizsgálatokra van szükség annak biztosítására, hogy a hínár nem tartalmaz-e veszélyes mennyiségű arzént vagy más káros anyagot.
Barbadoson a Karibi Egyetem kutatócsoportja rumszeszfőzdéből származó hulladékkal keverve metán előállítására használja a sargassumot, amelyet sűrített földgázzá lehet alakítani és amellyel járműveket lehet hajtani.
„Van ez a csodálatos egybeesés, hogy az óceán termeli a biomasszát” – mondta Legena Henry, az egyetem megújuló energiaforrásokkal foglalkozó előadója. Elmondta, hogy hamarosan saját autóját is átállítja, hogy bioüzemanyaggal működjön, és reméli, hogy jövő júniusban szélesebb körben is bevezethetik.
Hínárrobbanás
A sargassum leghíresebb előfordulási helye a nevét viselő Saragasso-tenger az Atlanti-óceánban, ahol már több száz éves feljegyzések tanúsítják a jelenlétét. Hogy hogyan jutott el délre, a trópusi Atlanti-óceánba, nem világos.
Egyes tudósok feltételezik, hogy a 2010-es intenzív hurrikánszezon az Atlanti-óceán középnyugati részére hordta át a sargassumot, ezzel létrehozva egy új sargassumövet, amely jelenleg közel kilencezer kilométer hosszan húzódik.
A hínárrobbanás „talán csak azt tükrözi, hogy a rendszer átlépett valamilyen mennyiségi határt – mondta Joseph Montoya, a Georgia Tech Egyetem biológusa. – Nem tudjuk” – tette hozzá.
Az sem világos, miért pörgött fel ilyen mértékben a karibi sargassumvirágzás. A tudósok szerint az éghajlatváltozás, a vízszennyezés, az amazóniai erdőirtás és a Szahara sivatagból beáramló por mind valószínűsíthető tényezők lehetnek ebben.
A Nature Communications című folyóiratban májusban megjelent új kutatás másik okra is utal: a nagyobb folyók – köztük különösen az Amazonas – egyre több emberi szennyvizet és mezőgazdasági szennyvizet pumpálnak az óceánba, és a bennük található tápanyagok valószínűleg megtermékenyítik a sargassumot.
A Dél-Floridai Egyetem 2011 óta követi a golffű elterjedését, és 2015-ben jelentős növekedést regisztrált. Idén májusban rekordmennyiséget, 18 millió tonnát észleltek a műholdak az Atlanti-óceán trópusi részén és a Karib-tengeren. Ez viszont közel hat százalékkal több, mint a 2018 májusi rekord, és több mint nyolcszor több, mint az egy évtizeddel ezelőtti szint – közölte Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem oceanográfusa.
Mexikó partvidéke különösen veszélyeztetett a Karib-tenger nyugati részén jelen lévő óceáni áramlatnak köszönhetően, amely az ország partjai felé tolja a sargassummasszát.
A Quintana Roo Sargassum Monitoringhálózat, egy nem kormányzati szervezet július 21-i térképe szerint az állam nyolcvan strandja közül 28-on túlzott mennyiségű sargassumot találtak, ami az alkalmazott skála szerint a legsúlyosabb fokozat.
A Reuters tudósítása nyomán.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
