Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Visszamenőleg változtak a hitelmoratórium szabályai


Becsei András, a Bankszövetség akkori elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter 2020. április 9-én

Friss rendeletében a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot, egyben visszamenőleg lényegesen kedvezőbb kamatozást írt elő a moratórium alatt nem fizetett hitelkártya-tartozásokra és folyószámlahitelekre.

Több fontos változtatás jelent meg a hitelmoratóriumról a szeptember 15-i Magyar Közlönyben. Egyrészt minden érintettnek megint meghosszabbították a hitelmoratóriumot egy hónappal, azaz novemberig.

Jövő év június 30-ig hosszabbítást kérhetnek azok, akiket rászorulónak minősítenek, például a nyugdíjasok, a gyereket nevelők vagy akiknek tavalyhoz képest csökkent a jövedelmük (pontos részletek az 536/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. pontjában, itt letöltheti).

Örülhetnek a nagy hitelkártyaadósok is

Emellett visszamenőleg csökkentették a moratórium alatt nem fizetett lakossági hitelkártya- és folyószámla-adósságokat.

Ezeknek a hiteleknek jellemzően nagyon magas kamatuk volt. A lakossági hiteleknek a moratórium előtt átlagosan évi 19, a hitelkártyás hiteleknek évi 25 százalékos a kamatuk a Portfólió.hu alapján.

Most viszont leegyszerűsítve visszamenőleg mind a kettőt levitték a moratórium teljes idejére 12 százalékra. A bankoknak két hónapjuk van csökkenteni a tartozásokat, erről pedig értesíteniük kell az ügyfeleket is.

Költsék csak el a pénzt a válságban

A tavaly év elején indult hitelmoratórium jól jött az államnak, mert nem kellett pénzt adnia senkinek, az emberek mégis többet költöttek, hiszen sokan abbahagyták a törlesztőrészletek fizetését.

A bankoknak sem jött rosszul, mert a moratórium alá tartozó adósságok nem szűntek meg, tovább kamatoztak, csak kamatos kamatot volt tilos kiszabni rájuk. A felgyülemlett extra tartozással az ügyfelek törlesztőrészletét is tilos volt megemelni, így egy lehetőség maradt: a futamidőket kellett kitolni. Azaz az ügyfeleknek egyre tovább kell fizetniük a fix törlesztőrészletet.

Nagyon sokan azonnal abbahagyták hiteleik fizetését, 2020 végén a lakossági hitelállomány 54 százaléka, míg a vállalati hitelek 39 százaléka nem fizette már a törlesztőrészleteit a moratóriumra hivatkozva.

Csakhogy messze nem mindenkinél volt ez jó döntés, amivel legkésőbb akkor szembesültek, amikor például kiderült, hogy a 19 hónapnyi nem fizetés után több millió forinttal és akár jó pár évnyi extra törlesztéssel nőtt meg a hitelük.

„A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépniük a fizetési stopból, és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének tíz százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének körülbelül negyven százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitel összege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, és végig benne maradnának” – írta nemrég az MNB. Ugyanakkor ez a jelentés azt is kimondja, hogy nem lehet sokkal tovább húzni az általános hitelmoratóriumot, mert az már érdemben ronthatná a teljes magyar gazdaság lehetőségeit.

Ezek után csökkentett az állam visszamenőleg a hitelkártyások és a folyószámlahitelesek tartozásán. Minden ebből fakadó veszteséget a hazai bankoknak kell leírniuk.

Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG