Szulejmán és családja hónapok óta bujkál, a tálibok megtorlásától való félelmükben egyik helyről a másikra költöznek. A család azóta menekül, hogy Szulejmán bátyját, az afgán hírszerzés egykori tagját megölték, nem sokkal azután, hogy a tálibok 2021. augusztusában megdöntötték a nyugati támogatású afgán kormányt és átvették a hatalmat.
Jogvédő csoportok azzal vádolják a tálibokat, hogy széles körű
bosszúgyilkosságokat, kínzásokat hajtanak végre és eltüntetik az áldozataikat. A célkeresztjükben volt afgán tisztviselők, biztonsági erők és olyan személyek vannak, akik együttműködtek a távozó amerikai vezetésű fegyveres erőkkel. Mindez annak ellenére történik, hogy a tálibok augusztus 15-én, Kabul elfoglalásakor általános amnesztiát hirdettek.
„Még mindig sok fenyegetéssel kell szembenéznünk" – mondta Szulejmán, aki biztonsági okokból nem fedte fel valódi nevét, amikor a Szabad Európa Azadi rádiójának nyilatkozott.
„A tálib kormány emberei a korábbi afgán kormány tisztviselőit és katonáit egy korrupt rendszer támogatóinak nevezik. Néha hitetleneknek neveznek minket" – tette hozzá.
A tálibok tagadták, hogy meggyilkolták volna Szulejmán 35 éves testvérét, akit októberben öltek meg Kelet-Afganisztánban. A militáns csoport azt mondta Szulejmánnak, hogy ismeretlenek ölték meg a testvérét, és nem tudnak mit tenni.
Fenyegető hívások
Szulejmán családja nincs egyedül. A megbuktatott, nemzetközileg támogatott kabuli kormányhoz és a korábbi biztonsági erőkhöz kötődő több ezer afgán család állandó félelemben él.
A veszélyeztetett afgánok tízezreit vitték ki az országból az USA által vezetett augusztusi evakuálás során, de több ezren, köztük az afgán biztonsági erők egykori tagjai, köztisztviselők és az Egyesült Államok vezette háborút segítő személyek Afganisztánban rekedtek.
„Folyamatosan fenyegetésekkel kell szembenéznem, emiatt arra vagyok kényszerítve, hogy állandóan változtassam a lakóhelyemet" – mondta a belügyminisztérium egyik volt magas rangú tisztviselője a Radio Azadinak.
A nyugati kiképzésben részesült volt tisztviselő, aki személyazonosságának védelme érdekében neve elhallgatását kérte, elmondta, hogy kezdetben felajánlotta szolgálatait az új tálib hatóságoknak.
„De azt mondták, hogy nincs helyem az új kormányban." Azóta az ország egy távoli körzetében húzza meg magát, így próbálja elkerülni, hogy felismerjék.
Hamid, aki mintegy 15 évig szolgált az afgán nemzeti hadsereg tisztjeként, havonta változtatja a tartózkodási helyét. Mint mondta, számos fenyegető hívást kapott, és biztonsági okokból azt kérte a Radio Azaditól, hogy ne fedje fel a valódi nevét.
„Hozzáfértek különböző kormányzati hivatalok adatbázisaihoz, és megtalálták a személyes adataimat".
Hamid elmondta, hogy a telefonálók tudták, hol lakik és hová járnak iskolába a gyerekei.
Amnesztiát ígértek
A tálibok ismételten kijelentették, hogy elkötelezettek az általuk meghirdetett általános amnesztia mellett.
„Szabadon élhetnek otthonaikban és utazhatnak az országban. Senki sem fenyegethet senkit" – mondta Zabihullah Mudzsahed tálib szóvivő a Radio Azadi rádiónak. Nemzetközi jogvédő csoportok szerint azonban a tálibok a hatalomátvétel óta számos bosszúgyilkosságot hajtottak végre.
Patricia Gossman, aki a Human Rights Watch (HRW) segédigazgatója Ázsiában, arról beszélt, hogy szervezete több mint száz esetet dokumentált és erősített meg független forrásból, az afgán biztonsági erők egykori tagjainak meggyilkolásáról, erőszakos eltüntetéséről, zaklatásáról és megveréséről.
„Az incidensek országszerte folytatódtak a központi hatóságok tagadása és az amnesztia ígérete ellenére" – mondta a Szabad Európának.
Gossman szerint a tálibok főként a Nemzeti Biztonsági Igazgatóság (NDS), vagyis az ország fő hírszerző ügynöksége, az afgán helyi rendőrség (ALP), az Egyesült Államok által kiképzett és felfegyverzett kormánypárti falusi milíciákból álló afgán helyi rendőrség és az afgán nemzeti rendőrség (ANP) a volt tagjait vették célba.
A The New York Times hét hónapig tartó vizsgálata megállapította, hogy a tálibok hatalomra kerülésének első hat hónapja alatt közel félezer volt kormányalkalmazottat és az afgán biztonsági erők tagjait ölték meg vagy tüntették el erőszakkal.
Gossman szerint a tálibok reflexből tagadják az állításokat anélkül, hogy valód vizsgálatokat folytatnának le. Elmondta, hogy a bosszúból elkövetett gyilkosságok nagy részét a magas rangú tálib parancsnokok tudtával vagy hallgatólagos jóváhagyásával hajtották végre.
