Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Miért duplázták meg az állami hitoktatásra szánt milliárdokat?


Maruzsa Zoltán államtitkár a Kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskola egyik projektzáró rendezvényén 2021. augusztus 31-én

Az állam lényegesen több hit- és erkölcstancsoportot szeretne, amit már tavaly is lehetett tudni, csak úgy néz ki, hogy elfelejtették hozzáigazítani, hogy ez sokkal több közpénzbe fog kerülni. Legalábbis a Belügyminisztérium szerint ezért kellett nemrég megduplázni a terület költségvetését 13 milliárd forintra.

Nagyobb port vert fel nemrég, hogy az egymás után érkező erős megszorítócsomagok mellett a hitoktatásra szánt költségvetést közben megduplázta a kormány.

Egészen pontosan előzetes bejelentés nélkül, a hétfői Magyar Közlönyben tűnt fel, hogy a hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás költségvetési fejezet kap még csaknem 6,5 milliárd forintot. Miközben eredetileg is nagyjából ennyit szántak rá, azaz gyorsan megduplázták a terület közpénzes forrásait.

Részlet a vonatkozó Magyar Közlönyből
Részlet a vonatkozó Magyar Közlönyből

Korábban semmi olyanról nem lehetett tudni, hogy megdupláznák az állami hitoktatók bérét, vagy egy nagyságrenddel több támogatott hit- vagy erkölcstankönyv kellene a gyerekeknek.

Ezért megkérdeztük a legújabban illetékes tárcát, a Belügyminisztériumot, hogy szerintük mi indokolja a a terület büdzséjének duplázását. Előtte azonban érdemes áttekinteni nagy vonalakban, hogy a gyakorlatban hogy működött eddig az államilag fizetett kötelező hittan- vagy etikaoktatás.

Vagy valamelyik hittan, vagy a tanárhiányos etika

Az általános iskolákban lassan egy évtizede kötelező elsőtől bevettnek minősített egyház hittanára (hivatalos nevén hit- és erkölcstanra) vagy erkölcstanra, etikára járniuk a gyerekeknek.

Év elején a szülő dönti el, hogy a gyereke mire fog járni, az iskolák beteszik ezt az órarendjükbe, az egyházak pedig küldenek hozzá változó minőségű hitoktatókat.

Így egyrészt sokkal inkább járnak a gyerekek hittanra, mint ha iskola után kellene még bennmaradniuk csak ezért, másrészt az erkölcstan-, etikaórához nagyon sok helyen nincs is képzett tanár. Ezért az etikaórát néhol osztályfőnöki órára használják, vagy rátestálják valamelyik bölcsész szakos tanárra, hogy vigye el azt is.

Az általunk megkeresett városi általános iskolák arról számoltak be, hogy akár évfolyamonként egy-két emberrel is elindultak eddig az adott vallás hittanórái.

„Ha egy hitgyülis [A Hit Gyülekezete egy újabb alapítású, ám bevettnek minősített magyar kisegyház – a szerk.]van, akkor egy hitgyülisnek is megtartják az órát” – magyarázta erről egy általános iskolai pedagógus.

Annyi volt a különbség, hogy külön közpénzt az adott egyház csak akkor kapott a hitoktatás után, ha sikerült legalább nyolc diákot összegyűjteni egy csoportba.

Óriási az igény a hittanra, csak pont nem elég nagy

A Belügyminisztérium válasza szerint a költségvetés megduplázása azért szükséges, mivel egyrészt „az állami fenntartású iskolákban hatalmas igény van a felekezetenkénti hit- és erkölcstanoktatás megszervezésére, aminek korábbi minimális csoportlétszáma nyolc fő volt.”

Itt annyit érdemes pontosítani, hogy ezt a nagy igényt eddig is bármikor kielégíthették. Csak extra állami pénzt nem feltétlenül kapott utána az adott egyház, hanem csak nyolc főnél nagyobb csoportok után.

„Tekintettel arra, hogy különösen a kis létszámú intézményekben előfordult, hogy az adott felekezetbe tartozó gyermekek számára így nem lehetett megszervezni a hitoktatást, a kormány az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítése érdekében 10/2022. (I. 14.) korm. rendeletével a hit- és erkölcstanoktatásban részt vevő tanulók minimális csoportonkénti létszámát nyolc főről hat főre módosította. Ez értelemszerűen több hitoktatói kapacitást igényel, ennek fedezetét biztosítja a megemelt keret” – folytatta válaszát a minisztérium.

Diákok a nyíregyházi görögkatolikus általános iskola ebédlőjében 2014. május 9-én
Diákok a nyíregyházi görögkatolikus általános iskola ebédlőjében 2014. május 9-én

Most attól eltekintve, hogy mekkora az az igény, ahol évfolyamonként nyolc gyereket se érdekel az adott vallás hittana, érdemes elismételni, hogy ez csak az állami támogatásról szól. A vonatkozó szabályozás szerint ugyanis az adott egyház

gyerekenként havonta 29 ezer forint közpénzt kap az államtól

most már hatfős csoportok után is. Így mondjuk akár egy kicsi iskolában csak egy-egy hatfős csoportot sikerül az első öt évfolyamon összeraknia az adott vallásnak, az már havi 870 ezer forintot jelent az adott egyháznak. Annyiért már megérheti messzebbről is odaküldeni heti egy napra egy hitoktatót.

Egyébként a fentiek mellett az idei költségvetésben is külön félretett az állam csaknem egymilliárd forintot „kis létszámú hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatására”. Emellett a tantervbe nem illesztett, fakultatív hittanórák támogatását is külön megemelték idénre.

Mindezt már tavaly is lehetett tudni

A mostani módosítás azért is szokatlan, mert a finanszírozáshoz szükséges csoportlétszám-csökkentést már tavaly is lehetett tudni.

Részlet a 2021. december 30-án kiadott Evangélikus Közlönyből
Részlet a 2021. december 30-án kiadott Evangélikus Közlönyből

A más hazai egyházakhoz képest több szinttel átláthatóbban gazdálkodó Magyarországi Evangélikus Egyház például tavaly előre jelezte is a híveinek, hogy ezek a bevételeik idén csaknem a kétszeresére fognak ugrani.

Ezen belül egyébként náluk a kötelezően választható hit- és erkölcstan állami támogatása 275 millió forintról 715 millióra emelkedik, miközben főállású és félállású hitoktatóik számát csak nagyjából tíz százalékkal kell növelniük.

Részlet a 2021. december 30-i Evangélikus Közlönyből
Részlet a 2021. december 30-i Evangélikus Közlönyből

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot arról, hogy ha a változtatás tavalyi döntés, a vonatkozó rendelet megjelent már január elején, akkor miért csak az új tanév előtt pár héttel jutott eszükbe hozzáigazítani a központi költségvetést is. Közreadjuk, ha válaszolnak.

Megkérdeztük még a katolikus és a református egyházakat, a Mazsihiszt és Hit Gyülekezetét is, hogy ők mennyi pluszpénzre számítanak az extra támogatás után. Közöljük az ő válaszaikat is majd.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG