Hogy kerül azeri zászló a csendes-óceáni zavargások középpontjába?
Már több halálos áldozata van az új-kaledóniai zavargásoknak; az őslakosok a francia alkotmánymódosítás ellen tiltakoznak. Franciaország szerint a háttérben Azerbajdzsán szítja a konfliktust a csendes-óceáni szigeten a hegyi-karabahi örményeknek nyújtott francia segítség miatt.
1
Tüntetők az új-kaledóniai Nouméában azerbajdzsáni zászlóval. Ez a 2024. januári felvétel egyike annak a több képnek, amelyen kanak őslakosok a távoli kaukázusi ország zászlóit lengetik az Új-Kaledóniát jelenleg felforgató tömeges zavargások előtt
2
Márciusban Nouméában egy tüntetőt fotóztak le, amint Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és egy azerbajdzsáni háborús emlékmű képét tartja a kezében. A képen látható emlékművet nemrég avatták fel Azerbajdzsán visszafoglalt Kalbacar kerületében
3
Azerbajdzsáni zászlók kezdtek megjelenni Új-Kaledóniában nem sokkal azután, hogy több francia területről politikai aktivistákat repítettek Bakuba a 2023 júliusában megrendezésre kerülő, A gyarmatosítás teljes felszámolása felé című konferenciára. Az eseményen készült képen a felszólalók a francia területeken használt zászlók mögött ülnek (balról jobbra): Francia Guyana, Új-Kaledónia és Martinique
4
Kilátás Nouméára, Új-Kaledónia fővárosára. A csendes-óceáni szigetcsoportot mintegy negyvenegy százalékban őslakos kanakok lakják, a többiek európai, főként francia származásúak. A két közösség közötti feszültség korábban halálos erőszakba torkollott, legutóbb 1984-ben. A függetlenségről 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben tartott népszavazáson azonban a helyiek úgy döntöttek, hogy Új-Kaledónia maradjon francia terület