Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Hogyan kavart vihart egy Oroszországról szóló IMF-előrejelzés?


Egy alkalmazott egy Aurus Senat gépkocsit ellenőriz a gyártósoron az oroszországi Tatárföldön található Jelabuga város gyártó üzemében
Egy alkalmazott egy Aurus Senat gépkocsit ellenőriz a gyártósoron az oroszországi Tatárföldön található Jelabuga város gyártó üzemében

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nagy vihart kavart, amikor azt jósolta, hogy a szankciókkal sújtott Oroszország gazdasága idén növekedni fog. Egyes szakértők azzal vádolták a szervezetet, hogy kétes statisztikákat kozmetikáz, ám mások szerint hihető az előrejelzés.

Az orosz gazdaságot már több mint egy éve sújtják a nyugati szankciók, amelyek célja Moszkva megbüntetése az ukrajnai invázióért.

Így amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolta, hogy az orosz gazdaság 2023-ban lényegében növekedni fog – igaz, sovány 0,3 százalékkal, de mégiscsak –, a washingtoni székhelyű hitelintézet bejelentésére sok Oroszország-szakértő és közgazdász felvonta a szemöldökét.

Egyesek számára a következtetés valami aggasztóra utalt: az adatok kozmetikázására vagy olyan orosz statisztikák készséges átvételére, amelyek hitelessége már amúgy is megkérdőjeleződött.

Az ellentmondás akkor merült fel, amikor Oroszország ukrajnai inváziója a tizennegyedik hónapjához közeledik, és 2021-ben a világranglista 11. helyén álló gazdasága egy új modell felé tántorog.

Ahogy korábban, az új alakuló modellt továbbra is az olaj és a gáz fogja meghatározni – ugyanakkor a humán tőke csökkenése hátráltatni fogja, mivel a fiatalabb munkavállalók elmenekülnek az országból, és a munkaerő egyre nagyobb hányada esik el vagy nyomorodik meg a háborúban.

Az új modell jellemzője, hogy az állami vállalatok dominálnak benne, még inkább az olajból és gázból származó bevételekre támaszkodik – a nyersanyagot növekvő mértékben árengedménnyel adja el Kínának és Indiának –, és nagyrészt elszigetelődik a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

Szankciók, reakciók: egy látogató beszélget az alkalmazottakkal a Stars Coffee kávézóban Moszkvában 2022. augusztus 19-én. A Stars Coffee az amerikai Starbucks helyét vette át – miután az ukrajnai konfliktus miatt távozott – ezzel a szlogennel: „A Bucks elment, a Stars maradt”
Szankciók, reakciók: egy látogató beszélget az alkalmazottakkal a Stars Coffee kávézóban Moszkvában 2022. augusztus 19-én. A Stars Coffee az amerikai Starbucks helyét vette át – miután az ukrajnai konfliktus miatt távozott – ezzel a szlogennel: „A Bucks elment, a Stars maradt”

Az elmozdulással együtt jár az is, hogy Moszkva finoman eltávolodik azoktól a nyugati normáktól, amelyeket éveken át elfogadott, beleértve a számviteli standardokat és a közgazdászok, befektetők és piacfigyelők által a döntések meghozatalához használt adatok és statisztikák átlátható közzétételét.

„Olyan ez, mint Észak-Korea, ők sem adják ki az adataikat” – mondta Oleg Korenok, a Virginiai Nemzetközösségi Egyetem közgazdászprofesszora a Szabad Európa orosz szolgálatának.

„Most mindenki csak találgat” – fejtette ki.

Rossz év, de nem annyira rossz

A 2022-es orosz gazdasággal kapcsolatban nagyjából ez volt a konszenzus: rossz év volt, de lehetett volna rosszabb is.

A nyugati politikai döntéshozók azt remélték, hogy a szankciók leállítják a gazdaságot és arra kényszerítik a Kremlt, hogy változtasson az Ukrajnával kapcsolatos döntésein.

Ez nem történt meg. Oroszország gazdasága ellenállóbbnak bizonyult, mint sok nyugati szakértő várta vagy remélte.

Ez részben annak köszönhető, hogy a Nyugatra irányuló olaj- és gázexport továbbra is rekordmagas vagy rekordközeli áron folyt, és hogy a világ más részein is vannak vásárlóik; részben az évek óta folytatott konzervatív költségvetési politikának, amely a külföldi gazdasági sokkokkal szembeni pufferként feltöltötte tartalékokkal az orosz államkincstárat. Az orosz vállalatok beruházásai is hozzájárultak ahhoz, hogy új ellátási láncokat találjanak a nyugati piacoktól távol: új kikötői létesítmények, új vasútvonalak, új csővezetékek.

Az IMF előrejelzésének januári közzétételét követő hetekben a kommentátorok rávetették magukat az alap észrevételeire, azt állítva, hogy valószínűtlenek, tévesek – vagy valami gonoszabb dologról van szó.

Az Orosz Központi Bank saját közgazdászainak körében végzett felmérése a GDP 1,5 százalékos csökkenését prognosztizálta 2023-ra.

Február 10-én Az IMF oroszországi kilátásai túl rózsásak ahhoz, hogy igazak legyenek címmel megjelent cikkében Pierre Briancon, a Reuters cikkírója azzal érvelt, hogy az IMF előrejelzése a világpiaci olajárakra vonatkozó téves feltételezéseken és az orosz olajra vonatkozó, a Nyugat által bevezetett ársapkán alapulhat.

A hatvandolláros hordónkénti ársapka a tengeri szállítású orosz olajra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az orosz olajat beszerezni kívánó vásárlóknak ezt az árat vagy ennél kevesebbet kell fizetniük, ha olyan vállalatok által szállíttatják az olajat, vagy olyan biztosítók fedezik, amelyek az Európai Unióban vagy más, az ársapkát bevezető országban rendelkeznek székhellyel.

Egy olajtanker várakozik a Sesharisz komplexumban, Oroszország déli részének egyik legnagyobb olaj- és kőolajtermék-létesítményében – amely a Transznyefty leányvállalata, a Csernomortransznyefty része – az oroszországi Novorosszijszkban 2022. október 11-én
Egy olajtanker várakozik a Sesharisz komplexumban, Oroszország déli részének egyik legnagyobb olaj- és kőolajtermék-létesítményében – amely a Transznyefty leányvállalata, a Csernomortransznyefty része – az oroszországi Novorosszijszkban 2022. október 11-én

Egy hónappal később Jeffrey Sonnenfield, a Yale Egyetem professzora további kritikát fogalmazott meg.

„Az IMF távolról sem a globális gazdasági tevékenység statisztikai alapjainak független döntőbírája; elaludt a kapcsolónál – írta március 6-án megjelent cikkében. – Oroszországgal kapcsolatban naivan visszhangozza Putyin saját kitalált GDP-előrejelzéseit, kanonizálja és legitimálja ezeket a gazdasági mítoszokat mindenféle ellenőrzés nélkül – valójában egyáltalán nem végez független elemzést.”

Sonnenfield és szerzőtársai egy linket is mellékeltek az IMF saját figyelmeztető megjegyzéséhez, amely az eredeti előrejelzést kísérte: „Egyetértünk azzal, hogy hatalmas bizonytalanság övezi az orosz gazdaság jövőjét, ezért az előrejelzés készítése hiábavaló feladatnak tekinthető.”

Agathe Demarais, az Economist Intelligence Unit globális előrejelzési igazgatója csatlakozott a kritikához.

„Az igazi probléma a nyugati országokban van: az orosz recessziós adatokat idéző szakértőknek és médiumoknak talán időt kellene szakítaniuk arra, hogy megkérdőjelezzék adataikat, ahelyett hogy a Kreml üzeneteit erősítenék fel” – írta egy márciusban megjelent cikkében.

Gyanús számok

Az, hogy Oroszország statisztikai adatgyűjtési gyakorlata megkérdőjelezhető, nem újdonság.

Már 2018-ban is egyre nagyobb kétségek merültek fel, amikor a Roszsztatnak, Oroszország statisztikai ügynökségének új főnöke lett, miután Vlagyimir Putyin elnök nyilvánosan felvetette, hogy probléma lehet azzal, ahogy a kormányzati statisztikusok az adatokat gyűjtik.

Hetekkel később a Roszsztat optimista – egyes becslések szerint túlzottan optimista – előrejelzést adott ki az az évi gazdasági növekedésre vonatkozóan.

A Covid-járvány idején demográfusok és külsős statisztikusok többször megkérdőjelezték, hogy a kormány hogyan állítja össze és teszi közzé a halálozási és kapcsolódó adatokat. Egy vezető kutatót, aki nyilvánosan bírálta a kormányzati adatokat, később kirúgtak.

Alekszej Raksa demográfust, a Roszsztat volt alkalmazottját elbocsájtották, mert megkérdőjelezte a hivatalos orosz Covid-adatokat
Alekszej Raksa demográfust, a Roszsztat volt alkalmazottját elbocsájtották, mert megkérdőjelezte a hivatalos orosz Covid-adatokat

Oroszország makrogazdasági adatai bőségesen bizonyítják a szankciók bevezetése óta bekövetkezett bajt: az autógyártás például a mélybe zuhant. A hazai légi közlekedési ágazat flottája szervizelésével és karbantartásával küzd. Számtalan vállalat töri magát, hogy pótolja az olyan kritikus alkatrészeket, mint a számítógépes csipek vagy az olyan apróságok, mint például az inggombok.

De a gazdaság összességében nem zuhant a szakadékba; a nyugati országok továbbra is vásároltak orosz olajat és gázt, a kormány pedig növelte az ukrajnai háborúhoz kötődő fegyverekre – lövedékek, tüzérségi lövedékek, tankok, rakéták – fordított kiadásait, ami segített a gazdaság fenntartásában.

A Szabad Európának adott nyilatkozatában az IMF szóvivője megvédte az előrejelzést, mondván, hogy az alap munkatársai a nemzeti hatóságokra támaszkodnak a pontos adatok szolgáltatásában.

„Ugyanakkor a munkatársak a hivatalos, de a nem hivatalos adatok széles körére is támaszkodnak, hogy teljesebb képet kapjanak az oroszországi (és bármely tagország) gazdasági fejleményekről – mondta. – Ez magában foglalhatja például a harmadik országok kereskedelmi adatainak felhasználását az orosz export és import értékeléséhez, vagy a magánrakományok adatait az orosz olajexport nyomon követéséhez.”

A Finn Nemzeti Bank feltörekvő gazdaságokkal foglalkozó intézetének legutóbbi jelentése, amely 2023-ra az orosz GDP kétszázalékos csökkenését prognosztizálta, futólag utalt az orosz számok elemzésének nehézségére.

„A piacgazdaságról a háborús modellre való áttérés szintén megnehezíti az orosz gazdasági fejlemények nyomon követését és elemzését” – írták.

Iikka Korhonen, az intézet vezetője mégis azt állítja, hogy az IMF kritikája alaptalan volt.

„Eszes emberek különböző előrejelzésekre juthatnak, különösen, ha különböző feltételezésekkel élnek – fejtette ki a Szabad Európának küldött válaszában. – Nem tudjuk pontosan például, hogy milyen olajexporttal számoltak. Néhány befektetési bank is pozitív 2023-as GDP-adatokkal számol.”

Ezek közé a befektetési bankok közé tartozik a Wall Street-i óriás, a J.P. Morgan, amelynek 2023-as előrejelzése – egyszázalékos növekedés – még optimistább volt, mint az IMF-é.

„Szerintem a termelési számok még rendben vannak, de a 2022-es nemzeti számlák nem teljesen illeszkednek egymáshoz” – mondta Korhonen. Például „a beruházások furcsák, különösen mivel a gépek és berendezések importja sokat csökkent”.

A 2022 szeptemberétől nyugati szankciókkal sújtott Elvira Nabiullinát, az Orosz Központi Bank vezetőjét korábban Nyugaton is megbecsüléssel figyelték az orosz monetáris politika és valutatartalékok felhalmozása miatt
A 2022 szeptemberétől nyugati szankciókkal sújtott Elvira Nabiullinát, az Orosz Központi Bank vezetőjét korábban Nyugaton is megbecsüléssel figyelték az orosz monetáris politika és valutatartalékok felhalmozása miatt

Egy múlt havi jelentésében Tatiana Orlova, a brit Oxford Economics közgazdásza 2023-ra 0,4 százalékos GDP-csökkenést jósolt, részben azért, mert az előrejelzések szerint az ukrajnai háború a következő hónapokban kiéleződhet.

„A gazdaság átorientálása keleti irányba a kikötők, határátkelők és más infrastruktúrák kapacitásának gyors bővítését tette szükségessé” – írta a múlt hónapban kiadott jelentésében.

Az IMF valószínűleg módosítja előrejelzését – és korábbi értékeléseit –, amikor jövő hónapban közzéteszi szélesebb globális kilátásait.

Alekszandra Prokopenko, az Orosz Központi Bank volt tanácsadója sem értett egyet a kritikával. Azt mondta, hogy az IMF elemzői az orosz kormányzati statisztikáknál szélesebb körű adatokat használtak következtetéseikhez.

„Nem hiszem, hogy az IMF kozmetikázná az orosz statisztikákat. Én semmiképpen nem jutnék ilyen következtetésre az optimista előrejelzésük alapján” – mondta a Szabad Európának.

Visszafordíthatatlan változások a gazdaságpolitika prioritásaiban

Az egyik legfontosabb tényező az lesz, hogy vajon a globális olajárak mennyire maradnak alacsonyak – például a hordónkénti hatvandolláros nyugati ársapka alatt.

Az idei év ellentmondásos előrejelzéseitől függetlenül a legtöbb szakértő azt jósolja, hogy Oroszország gazdasága középtávon szenvedni és stagnálni fog, mivel az állami kiadások kiszorítják a magánszektort, rosszabb minőségű áruval helyettesítik az importot , az infláció nő, és az ország nem tud lépést tartani a nyugati innovációval – hasonlóan ahhoz, amint a Szovjetunióval történt a hetvenes és nyolcvanas években.

Ezt az előrejelzést az IMF is osztja.

„Idővel a humán tőke elvesztése, a globális pénzügyi piacoktól való elszigetelődés és a fejlett technológiához való hozzáférés hiánya akadályozni fogja az orosz gazdaságot – áll a Szabad Európához eljuttatott közleményében. – Az IMF munkatársai azzal számolnak, hogy 2027-re a gazdaság teljesítménye mintegy hét százalékkal lesz alacsonyabb, mint amit a háború előtti előrejelzések mutattak.”

A tömeges tőkekiáramlás és a nemzetközi piacoktól és pénzügyi rendszertől való elszigeteltség szintén olyan tényező, amely még nem épült be teljesen a gazdaságba – vélte Kirill Rogov orosz politológus.

„A válságot súlyosbítja a gazdaságpolitika prioritásainak visszafordíthatatlan változása, amelynek abszolút prioritása végül a katonai szféra lett – írta a washingtoni Wilson Center agytrösztnek írt cikkében. – A kérdés csak az, hogy az érkező válság hosszan tartó és krónikus vagy gyors és akut lesz-e.”

Szöveg: Mike Eckel, a Szabad Európa tudósítója, közreműködött: Todd Prince Washingtonból.
XS
SM
MD
LG