Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„A családunk meghalt” – Hogy lett a háborút támogató orosz tinédzserből terrorizmussal vádolt őrizetes?


Jegor Balazejkin akár 10-15 év börtönre is számíthat
Jegor Balazejkin akár 10-15 év börtönre is számíthat

Egy kitűnő tanulmányi eredményeiről ismert, 16 éves orosz diák előzetes letartóztatásba került, mivel állítólag Molotov-koktélt dobott egy katonai toborzóirodára. Támogatói attól tartanak, hogy a hatóságok az ügyet arra használják fel, hogy kemény üzenetet küldjenek a háborúellenes ellenzékieknek.

Február 28-án késő este a rendőrség telefonon közölte Tatjána Balazejkinával, hogy fiát, a 16 éves Jegort letartóztatták. Azt mondták, hogy a fiú bevallotta, hogy egy folyadékkal teli üveget dobott egy katonai toborzóállomásra szülővárosában, a Szentpétervártól mintegy harminc kilométerre keletre fekvő Kirovszkban. A palackban lévő folyadék nem gyulladt be, és jelentős kár sem keletkezett.

„Még aznap kaptam egy üzenetet Tányától – meséli Natálja. Tatjána a családja közeli ismerőse, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk, mert félt az esetleges megtorlástól, amiért nyilatkozik az ügyről. – Azzal kezdte, hogy a családunk meghalt.”

A bíróság április 27-ig rendelte el Jegor Balazejkin fogva tartását terrorizmus és rongálás kísérletének gyanújával. A szentpétervári 5. számú előzetes fogdában tartják fogva.

„Gyakran kérdezem magamtól: nem félsz? – írta Balazejkin a börtönből küldött nyílt levelében, amelyet március 24-én tettek közzé Telegramon. – Mindig azt válaszolom, hogy nem. Korábban féltem. Féltem felébredni reggel. Féltem elolvasni a híreket, amelyek mindig ugyanazok voltak, csak más helységnevekkel és az áldozatok más számával (…) Most már nem félek.”

A fiút szigorúan elszigetelten tartják fogva, a rokonoknak és az ügyvédeknek megtiltották, hogy nyilvánosan beszéljenek az ügyről.

„A hatóságok így félemlítik meg a gyanúsítottakat az ilyen ügyekben – mondta Leonyid Krikun szentpétervári emberi jogi ügyvéd –, hogy rávegyék őket, hogy ismerjék el a bűnösségüket, térjenek meg, hogy ne ellenzékiként, hanem olyan eltévedt bárányként jelenjenek meg a társadalom előtt, aki elismeri a hibáit.”

A nyomozók eredetileg a közvagyon megrongálása miatt vették őrizetbe Balazejkint, de napokon belül felminősítették az ügyet terrorizmus gyanújává. Ha terrorizmussal vádolják meg, és elítélik, a 16 éves fiatalember tíz és tizenöt év közötti börtönbüntetésre számíthat.

Krikun aggodalmának adott hangot, hogy a hatóságok, akik már korábban is hosszú börtönbüntetéseket szabtak ki pusztán a közösségi médiában megjelent, Moszkva ukrajnai tömeges invázióját bíráló bejegyzésekért, példát statuálnának Balazejkinnel.

„Azért, mert meg mert támadni egy »szent« helyet – mondta Krikun –, a törvény teljes szigorával fogják büntetni.”

„Jó modorú, jól nevelt ember”

Gyermekkorában Jegor Balazejkin hónapokat töltött kórházban, mert a máját károsító betegséget diagnosztizáltak nála. Végül megállapították, hogy autoimmun hepatitisze van, egy olyan betegség, amely végzetes is lehet, ha nem kap folyamatos ellátást.

Gyógyulását elősegítendő elkezdett kiokusin karatéval foglalkozni, és kiválóan teljesített a karate legkeményebb, fullkontakt ágában. Otthona megtelt trófeáival, több regionális versenyt megnyert. Az elmúlt években gyermekversenyeken dolgozott bíróként.

Jegor édesapjával, Danyiellel és édesanyjával, Tatjánával
Jegor édesapjával, Danyiellel és édesanyjával, Tatjánával

Állapota mostanra tünetmentes, de háromhavonta konzultálnia kell szakemberekkel, és gyógyszereket kell szednie.

Balazejkin augusztusban töltötte be 16. életévét. Az orosz történelem és társadalomtudományok lelkes tanulója volt, és arról álmodott, hogy jogi vagy közgazdasági egyetemre megy. Hogy segítsenek neki, szülei – édesanyja tanárnő, aki főleg korrepetálással keresi a kenyerét, édesapja pedig villanyszerelő – a 166-os számú iskolába íratták át, amely Szentpétervár egyik legrangosabb humán középiskolája.

„Jegor mindig jól tanult – mondta Natálja. – Nagyon jó eredménnyel tette le az államvizsgát. Több középiskolába is jelentkezett, köztük a 166-osba. A szülei aggódtak, hogy nagyon hosszú lesz az ingázás az otthonuktól (…) De végül a 166-os számú iskola igazgatóját, aki maga is történész, annyira lenyűgözte Jegor, hogy azonnal felvette a 10. osztályba.”

Egy diáktársa azt mondta a Szabad Európának, hogy Jegor „mindig jó modorú, jól nevelt ember benyomását keltette”.

„A fiam nagyon elismerően beszél Jegorról – mondta egy másik osztálytárs szülője. – Nagyon jó fiú, szörnyű lenne tönkretenni az életét.”

A megnövekedett tanulmányi terhelés és a hosszú ingázás azonban megviselte Balazejkint és családját.

„Néha hazaérve elaludt az ajtó mellett, anélkül hogy levette volna a kabátját” – mesélte Natálja.

A szülei kibéreltek neki egy szobát az iskola közelében, bár a költségek nehézséget jelentettek. Hét közben általában ott aludt, hétvégére pedig hazautazott. Letartóztatása után az állami média tévesen azt írta, hogy a családja elhagyta, egyedül él.

„Ez hazugság volt – mondta Natálja. – Nagyon jól ment neki az új iskolában. A nehézségek ellenére kiváló jegyeket kapott. Sokáig diplomata akart lenni, komolyan tanulta az angol nyelvet. Később azonban jobban kezdte érdekelni a történelem, a közgazdaságtan és a jog.”

Haláleset a családban

Balazejkin édesapja, Danyiel, apja idősebb testvére, Dmitrij – aki hivatásos katona és veterán – táplálta és bátorította a fiú orosz történelem iránti szeretetét.

„Jegor telhetetlen volt – emlékezett vissza Natálja. – Ha valami érdekelni kezdte, a végsőkig tanulmányozta. Ismerte az összes helyszínt, ami a második világháborúval kapcsolatos. Körbejárta az összes történelmi helyszínt Szentpétervár környékén, és gyakran látogatott katonai múzeumokat.”

Amikor Oroszország 2022 februárjában elindította a szomszédos Ukrajna tömeges invázióját, Balazejkin és családja teljes szívvel támogatta a háborút és Vlagyimir Putyin elnököt.

„Jegornak ugyanazok voltak a nézetei, mint a családjában mindenkinek – az édesanyjának, az édesapjának, a nagymamájának és különösen a nagybátyjának, aki hivatásos katona volt – mondta Natálja. – De Gyima (Dmitrij beceneve) bácsit a különleges katonai művelet legelején megölték. A nagybátyja halála után Jegor nézetei elkezdtek megváltozni.”

Jegor Gyima nagybátyjával (balra) és édesapjával 2019-ben
Jegor Gyima nagybátyjával (balra) és édesapjával 2019-ben

Bár Dmitrij Balazejkin már messze túl volt a katonai szolgálatra alkalmas koron, mégis jelentkezett egy regionális önkéntes zászlóaljba.

„Senkinek sem szólt róla – emlékezett vissza Natálja. – Egyszerűen elment a frontra. Szinte azonnal megölték Izjum külterületén, ahol tavaly márciusban és áprilisban súlyos harcok folytak és komoly veszteségek voltak. Bátran halt meg, ahogy Tánya mesélte, az embereit védte.”

Amikor Dmitrij Balazejkint nyugalomra helyezték, ez volt az első temetés, amelyen Jegor részt vett.

„Megölt nagybátyja temetése érzelmileg hatott rá – mondta Natálja. – Először nagyon nyersek voltak az érzelmei. Nagyon nehéz volt neki – a nagybátyja meghalt, de az interneten olvasható hírek mind ugyanazok voltak, és a televízióban is. Az iskolában az első világháborút tanulták. 16 éves korában ez nagyon megterhelő volt.”

Idővel Balazejkin nézetei a háborúról gyökeresen megváltoztak, gyűlölte, hogy mindkét oldalon hullanak az áldozatok.

„Szinte minden beszélgetés egy dologra futott ki: hogy Oroszország helytelenül cselekszik – mondta Natálja. – Azt hiszem, minden a legszörnyűbb módon jött össze – ez a háború és az ő belső megpróbáltatásai.”

„Szimbolikus cselekedet”

Tatjána Balazejkina nem sokkal letartóztatása után rövid időre meglátogathatta fiát az őrizetben. A Dozsgy TV-nek adott interjújában, amelyet még a nyilatkozási tilalom elrendelése előtt adott, elmondta, hogy fiát az incidens helyszínén tartóztatták le, és elismerte, hogy ő dobta el a szerkezetet. Azt mondta azonban, hogy az üvegben nem volt semmi gyúlékony, és hogy nem állt szándékában tüzet gyújtani, a gesztust pedig „szimbolikus cselekedetnek” nevezte.

Azt mondta, sem ő, sem a férje nem tudott a fiú szándékáról.

Idézte a fiát, aki azt mondta: „Ha nem tettem volna, valószínűleg felakasztottam volna magam, mert nem tudtam volna együtt élni azzal a teherrel, hogy ezek az emberek meghalnak.”

Sikerült a fiának odaadni a gyógyszereit, az iskolakönyveit és néhány meleg ruhát, de aggódik, hogy a rossz körülmények és az orvosi felügyelet hiánya végzetes lehet egy autoimmun hepatitiszben szenvedő ember számára.

„Az ilyen tragédiák vagy tönkretesznek egy családot, vagy összehozzák” – mondta Natálja, aki kijelentette, hogy Balazejkint támogatják a szülei, annak ellenére hogy háborúpártiak.

„Ebben az esetben ez utóbbi történt. Azt hiszem, Jegor apja magát hibáztatja a történtekért, ahogyan az anyja is. Azt mondta nekem: Talán rosszul neveltük? De hogyan? Én csak azt akartam, hogy jó ember legyen belőle.”

„Hát, én azt mondom – zárta le az asszony –, hogy jó ember.”

Szöveg: Robert Coalson, a Szabad Európa munkatársa Jelizaveta Dobrovinszkaja tudósítása alapján.
XS
SM
MD
LG