Az Európai Unió vezető tisztségviselői kedden ambiciózus terveket vázoltak fel a közösség védelmi iparának példátlan ütemű fellendítésére. Az unió az orosz fenyegetésekre és Trump felvetésére igyekszik válaszolni.
Az EU országai évtizedek óta szenderegnek az Egyesült Államok nukleáris védőernyője alatt a NATO keretein belül, miközben védelmi kiadásaik nem nőttek, felkészültségük pedig egy válságra egyre fogyott.
Az első figyelmeztető jel Donald Trump elnöksége alatt a koordináció és a készletek hiányára mutatott rá arra az esetre, ha az európai országoknak valaha is meg kellene védeniük magukat Washington segítsége nélkül.
Most az egyre határozottabb Moszkvával szemben mindinkább világossá válik a védelem erősítésének szükségessége.
„Több évtizednyi alulfinanszírozás után több pénzt kell befektetnünk a védelembe, de ezt jobban kell tennünk, és közösen – mondta Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője. – Az erős, ellenálló és versenyképes európai védelmi ipar stratégiai szükségszerűség.”
Ukrajna orosz inváziója feltárta az európai fegyvergyártási kapacitások szembetűnő hiányosságait – ezekre nem figyeltek oda a berlini fal 1989-es leomlása után az európai béke ígéretétől eltelve.
Így amikor Kijevnek nagy szüksége volt a legalapvetőbb lőszerekre az orosz erők elleni védelemhez, az európai országok nem tudták teljesíteni, amit kértek tőlük, sőt azt sem, amit ők ígértek.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel hadigazdaságra állítaná át az európai védelmi ipart
Annak felismerése, hogy Trump korábbi elnök visszatérhet a Fehér Házba, és alááshatja Ukrajna támogatását, szintén feladta a leckét Európának. Az EU nagyágyúi, Franciaország és Németország arra figyelmeztetett, hogy az uniónak többet kell tennie önmaga védelméért.
Az önálló védelmi stratégiák évei után, amelyek a magas kiadások ellenére megosztották Európát, a mostani terv közös stratégiákra törekszik.
„Védelmi kiadásaink túl sok különféle fegyverrendszerre irányulnak, amelyeket elsősorban az EU-n kívülről vásárolunk” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke. Az EU-tagállamok védelmi költségvetésének növekedésével „jobban kellene befektetnünk, ami nagyrészt közös befektetést jelent, európai befektetést”.
A javaslatok értelmében a 27 tagállamot arra kérik, hogy a védelmi felszerelések legalább negyven százalékát közösen vásárolják meg, és gondoskodjanak arról, hogy 2030-ra a védelmi kiadások 35 százalékát az EU-n belül költsék el.
A terveket most a tagállamokon belül vitatják meg.
Az ukrajnai háború arra késztette az európai országokat, hogy emeljék védelmi kiadásaikat, és sok pénz megy az Egyesült Államok védelmi iparának. Németország például bejelentette fegyveres erői százmilliárd eurós korszerűsítését, és a pénzalapok nagy részét amerikai F–35-ös vadászrepülőgépekre és szállítóhelikopterekre készül fordítani.
Jóllehet javul a termelés, az EU mostanra évi egymillió tüzérségi lövedék gyártását tűzte ki célul, de ennek csak a felét állítja elő. A tisztviselők most azt mondják, hogy december végére elérheti az évi 1,4 milliót.
