Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Csak nem lépünk ki nemzetközi egyezményekből a melegellenes kampány miatt


Átrajzolt Orbán-képet tartó tüntető Budapesten, 2021. június 14-én.

A kormány által váratlanul kampánytémává emelt LMBTQI-ellenes propaganda szembemegy például a gyermekvédelmi törvény más rendelkezéseivel. A gyerekek jogait azonban nem nyirbálhatják meg még inkább – hogy ne legyen ellentmondásos a törvény , mert az már nemzetközi egyezményt is sértene. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint az ENSZ-egyezményből valószínűleg nem lép ki Magyarország.

A kormány váratlanul kampányba kezdett az LMBTQI-kisebbség jogainak korlátozására Magyarországon, gyorsan törvénybe is foglalták, hogy minden olyan tartalom megjelenítése tilos 18 éven aluliak számára, amelyben homoszexualitás szerepel. Erről alább bővebben olvashat. Bajban lehetnek többek közt a pedagógusok, amennyiben be kívánják tartani az új törvényt.

Külön probléma, hogy egyes rendelkezései mintha szembemennének más törvényeinkkel. A gyermekvédelmi törvény például részben a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény magyarországi átültetéséből áll, amelyben többek között a gyerekek kultúrához, információhoz fűződő jogait rögzítik.

Alacsony színvonalú jogszabály

Kérdésünkre Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője elmondta, hogy ők is a gyermekjogokat sértő szabályként értelmezik az új törvényt. Szerinte az ellentmondások még bizonytalanabbá teszik, hogyan kívánják alkalmazni a gyakorlatban ezeket az általánosságokat.

„Egyre gyakoribbak az ellentmondásokkal teli, hibás vagy értelmezhetetlen jogszabályok, hiszen ezek nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján születnek” – mondta el Dombos Tamás.

Miután a kormány nem rendelt szankciókat az új szabályozáshoz, egyelőre ők is csak találgatnak arról, mi történik azzal, aki mégis megjelenít valamit kiskorúaknak, ami köthető a homoszexualitáshoz.

„Miután azt gondoljuk, hogy ez a törvény úgy, ahogy van, Alaptörvény-ellenes és nemzetközi jogokat sért, bármilyen szankció alkalmazása jogellenes lenne” – érvelt Dombos.

Az Alkotmánybíróság (AB) már többször döntött úgy, hogy Magyarországon nem lehet valakit megkülönböztetni szexuális irányultsága miatt, de most nem egyértelmű, hogy ez mennyiben igaz a 18 évnél fiatalabbakra.

Dombos Tamás az 1994-es Szivárvány-ügyet hozta fel példának, amikor egy 18 éven aluli fiatal akart belépni egy melegjogi egyesületbe, de az AB elutasította. Viszont a kilencvenes években lényegesen kevésbé volt kidolgozva a téma jogi háttere, és másmilyen is volt. A Háttér Tarsaság ezért biztos benne, hogy ha az AB szakmai alapon dönt a mostani szabályozásról, el fogja utasítani.

Úgysem használják majd?

Többször felmerült érvként, hogy egy ilyen, kampánytémának előrángatott, betarthatatlan jogszabályt talán csak marketingakcióként kell értelmezni, és a civiltörvényhez hasonlóan nem is nagyon tervezik betartatni a visszavonásááig.

Dombos Tamás szerint viszont a hatóságok hozzáállása nem ebbe az irányba mutat. A Coca-Cola meleg párokat is szerepeltető plakátkampánya már a gyerekek védelmében kapott bírságot nem olyan rég. A Labrisz egyesület mesekönyvének folyamatban lévő ügyénél is hasonló érveléssel próbálkozott a hatalom. Azaz a korábbi jogszabályok alapján is próbálkoztak hasonló ügyeket indítani – most ehhez akarhat a kormány jogi alapot teremteni.

Miért nem lépünk ki, ha a Nyugat nem vonzó már?

Orbán Viktor tavaly ősszel ismét azt nyilatkozta, hogy szerinte a Nyugat már nem vonzó, túl szolidárisak, abszurd szinten környezetvédők vagy épp nincs jogbiztonság, csak zsarolás.

Ennek fényében pedig akár ki is léphetnénk az ENSZ-egyezményből, hiszen a miniszterelnök szerint muszáj megvédeni a kiskorúakat „a szivárványos propagandától”, vagy harcosan vissza kell hozni a „biblikus hagyományokat” és a kereszténységet az országba. Más hozzáállás pedig nem is férhet meg emellett, ha ugyanis a liberálisok teret kapnak, akkor szükségszerűen „elpusztítják” a miniszterelnöknek és támogatóinak elveit.

Erre a felvetésre Dombos Tamás elmondta, hogy szerinte nem fogunk kilépni az ENSZ-egyezményből, nem is volt még példa ilyesmire. Igaz, hogy például a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt aláírtuk, aztán a magyar parlament hozott egy határozatot arról, hogy mégsem hajlandók ratifikálni.

„Ez nem tűnik reálisnak. Elég nehéz lenne Magyarországon eladni, hogy a gyermekjogok innentől kezdve már nem számítanak annyira” – mondta Dombos.

Szerinte az ENSZ gyermekjogi bizottsága a hasonló orosz propagandatörvény kapcsán is egyértelműen kimondta, hogy az ilyen korlátozások, az információhoz való hozzáférés diszkriminatív korlátozása sérti a gyerekek jogait. De szólásszabadság vagy a diszkrimináció tilalmának alapelvi meghatározása más nemzetközi egyezményben is szerepel.

XS
SM
MD
LG