A világ egyre inkább szól a skillekről, az olyan készségekről, amelyeknek sokkal inkább a világ megismeréséhez van közük, mint a felvételi tárgyakhoz – mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)sajtófőnöke, Budai Marcell, amikor a diákszervezet véleményét kérdeztük arról, hogy a jövőben a felsőoktatási felvételi eljárásban pluszpontot kap az a fiatal, aki fél vagy egy évet szolgál a honvédségnél.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a minap jelentette be, hogy a jövőben pluszpontokat kaphatnak azok, akik az egyetem előtt fél vagy egy évet a honvédségnél szolgálnak. Előbbiért 32, utóbbiért 64 pont jár. Összehasonlításképpen: egy komplex középfokú nyelvvizsgáért 28 pontot adnak a felvételin.
„Nem ért minket váratlanul”
Ezt mondta Budai Marcell a bejelentésről. Mint mondta, az, hogy bizonyos területeket, szektorokat úgy próbál támogatni, kiemelni az állam, hogy a felsőoktatásba való bejutást segíti, nem újdonság. Most is járnak pluszpontok, például művészeti eredményekért vagy sportteljesítményekért, van esélyegyenlőségi többletpont, vagyis ez eddig is benne volt a rendszerben, és – ahogy Budai Marcell fogalmaz – nem ördögtől való.
Mint mondja, az, hogy melyek az így támogatott szektorok, szerinte nem felsőoktatási kérdés. Tény azonban, hogy egyre több ilyen jelenik meg a rendszerben. Egymástól függetlenül jöttek létre eddig is, Budai Marcell ezért úgy látja, hogy előbb vagy utóbb egységesíteni, rendszerezni kell ezeket a készségekért adott előnyöket.
Eddig négyszázan jelentkeztek
A HÖOK sajtófőnöke a katonai szolgálatért járó pluszpontokat nem tartja kiugróan magasnak. Szerinte ezek sem fogják jobban „felhígítani” a felvételik színvonalát, mint mondjuk a sport- vagy a művészeti eredményekért járók, és nem mozgatott meg nagy tömegeket sem, eddig négyszázan jelentkeztek, hogy élni kívánnak a lehetőséggel.
Budai Marcell szerint azok a hallgatók, akik csak azért halasztanak fél évet vagy egy évet, hogy elmenjenek honvédnek, rendelkeznek olyan plusz motivációval, amely meghatározza azt is, hova felvételiznek. Úgy véli, hogy az érintettek közül sokan valamely fegyveres testületben képzelik el a karrierjüket, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkeznek majd.
„Ez egy nemzetközi trend”
A felsőoktatási felvételi rendszerben nemzetközi viszonylatban trend kezd lenni, hogy a különböző, a felvételi tárgyaktól vagy az egyetemen oktatott tudományoktól látszólag teljesen távol álló ismeretekért, készségekért adnak pluszpontokat. A HÖOK sajtófőnöke példaként az Egyesült Államokat említette, ott régi és komoly hagyomány ez az eljárás.
„A világ egyre inkább szól a skillekről, az olyan készségekről, amelyeknek sokkal inkább a világ megismeréséhez van közük, mint a felvételi tárgyakhoz” – tette hozzá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)sajtófőnöke.
Az ADOM Diákmozgalom szóvivője ugyanakkor aránytalanul magasnak tartja az egyetem előtti önkéntes katonai szolgálatért megítélt pluszpontokat. Schermann Fruzsina az ATV-nek beszélt arról, hogy ez irreleváns tudással, képességekkel és tapasztalattal ruházza fel a diákokat, szerinte lényegében „lopakodó sorkatonai szolgálatról” van szó.
