Idén százéves a Lenin-mauzóleum
Lenin halálakor, 1924 januárjában vita volt abból, hogy lehet-e mauzóleumot építeni a kommunista forradalmárnak. Sztálin szerint a holttest bebalzsamozása nem mondott ellent az orosz szokásoknak, míg Trockij visszataszítónak találta ezt a fajta istenítést. Három nap múlva állt az első változat.
13
Lenin holtteste a mauzóleumban 1993-ban. A Szovjetunió összeomlása óta a mauzóleum és a benne található évszázados holttest kínos relikviává vált Oroszország számára. A mauzóleumot katonai felvonulások alkalmával általában eltakarják. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta folyik a vita arról, hogy nem kellene-e inkább eltemetni a bebalzsamozott holttestet
14
Katonák lapátolják a havat az épület bejárata előtt. Egy 2017-es felmérés szerint a válaszadók 63 százaléka támogatta Lenin eltemetését, míg 31 százalék szerint holttestének a mauzóleumban kellene maradnia. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy a holttest maradjon ott, ahol van, „legalábbis amíg nagyon sokan ehhez kötik az életüket”