Az Egyesült Államok július végén megkezdi azoknak az afgánoknak a kimentését, akik a csaknem húsz évig elhúzódó háború alatt segítették az amerikai hadsereget. Egyelőre nem világos, hogy hány emberről van szó, és addig hol lesznek, amíg a vízumkérelmüket el nem bírálják.
A Fehér Ház július 14-én jelentette be az Allies Refuge műveletet. Közölték, hogy először azok repülhetnek el Afganisztánból, akik különleges bevándorlóvízumot kértek, és már folyamatban van a tartózkodási engedélyük elbírálása. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki a biztonsági aggályokat említette, ezek miatt nem mondhatja el, hogy várhatóan hány afgán lesz az első járatokon, és hová viszik őket.
De addig hol lesznek?
Biden elnökre nyomást gyakorolt a Kongresszus több tagja annak érdekében, hogy álljanak elő egy tervvel a tolmácsoknak és másoknak, akik az amerikai hadsereggel dolgoztak, és ezért a tálibok megtorlásával néznek szembe, amikor a jövő hónapban az Egyesült Államok az utolsó katonáját is kivonja Afganisztánból. A Biden-kormányzat még nem tett említést olyan harmadik országról vagy amerikai területről, amely befogadhatná az afgánokat addig, amíg elbírálják a vízumkérelmüket. John Kirby, a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy meg nem határozott számú helyszínt tekintenek „potenciális jelöltnek" erre, de még nem hoztak végleges döntést.
Videón, ahogy a tálibok kivégzik a magukat megadó afgán katonákat
Közben az Egyesült Államok elítélte, hogy a tálibok minden bizonnyal afgán kommandósokat végeztek ki. Ned Price külügyi szóvivő „kegyetlen” cselekedetnek nevezte ezt. Price július 14-én azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nincs oka kétségbe vonni egy olyan videó hitelességét, amely szerint a tálibok 22 afgán kommandóst lőttek le, miután azok megadták magukat. A CNN az általa hitelesnek minősített felvételeket mutatva arról számolt be, hogy a mészárlás júniusban történt, elszenvedője az afgán különleges erők egyik egysége volt a türkmén határ közelében, Faryab tartományban, Dawlat Abad városában. A videón a kommandósok megadják magukat a városért vívott csata után, majd lelövik őket, és a holttestüket ott hagyják a földön.
A tálibok tűzszüneti javaslata
Közben egy afgán kormánytárgyaló szerint a tálibok három hónapos tűzszünetet javasoltak hétezer harcosuk szabadon bocsátásáért cserébe.
„Ez nagy követelés" – mondta Ahmad Nader Naderi, a tálibokkal folytatott béketárgyalásokban részt vevő kormánycsapat egyik kulcsfontosságú tagja július 15-i kabuli sajtótájékoztatóján. Naderi szerint a fegyveresek azt is követelik, hogy vezetőik nevét távolítsák el az ENSZ feketelistájáról.
Az afgán kormány nem reagált azonnal hivatalosan a fegyveresek ajánlatára, amely akkor érkezett, amikor a tálib harcosok folytatják térnyerésüket az amerikai erők felgyorsított kivonulása közepette.
Kabul tavaly több mint ötezer tálib foglyot engedett szabadon, hogy segítsen elindítani a dohai béketárgyalásokat, ám a megbeszéléseken ez ideig nem sikerült semmilyen politikai rendezésről sem megállapodni. Naderi a fegyvereseket azzal vádolta meg, hogy a tálibok félmilliárd dollárnyi kárt okoztak kormányzati épületek elpusztításával 29 tartomány 116 körzetében.
