Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rasszista nézetekkel érvelt feltételes szabadlábra helyezése mellett a norvég tömeggyilkos


Így érkezett Anders Behring Breivik tömeggyilkos a börtön tornaterméből átalakított tárgyalóterembe 2022. január 18-án

A jobboldali szélsőséges Anders Breivik, aki 2011-ben 77 embert mészárolt le Norvégiában, feltételes szabadlábra helyezését kérte. Kedden megjelent a bíróság előtt. Inkább a fehér felsőbbrendűségi propaganda terjesztésére összpontosított, mintsem valószínűtlen, idő előtti szabadulására a börtönből.

Egy évtizeddel ezelőtt a norvég tömeggyilkost huszonegy év börtönre ítélték egy oslói robbantás és az Utoya szigetén végrehajtott fegyveres ámokfutás miatt. Ezt az időt meghosszabbíthatják mindaddig, amíg a bíróság úgy dönt, hogy Breivik veszélyt jelent a társadalomra.

A norvég törvények értelmében azonban a 42 éves Breivik az első tíz év letöltése után kérheti feltételes szabadlábra helyezését.

Breivik az állán borostával, kétrészes öltönyben lépett a börtön tornaterméből kialakított tárgyalóterembe a zakójára és a táskájára tűzött fehér felsőbbrendű üzenetekkel. Egy táblát is felmutatott ugyanazzal az üzenettel.

A fő kérdés a szabadlábra helyezés veszélye

Mint ügyének tárgyalásán, most is náci tisztelgéssel köszönt. Egy norvég neonáci mozgalom vezetőjeként mutatta be magát, és úgy tűnik, a feltételes szabadlábra helyezéséről folyó tárgyalást arra használta fel, hogy rasszista nézeteit terjessze, ahelyett hogy komoly kísérletet tett volna idő előtti szabadon bocsátására, amely a szakértők szerint egyébként sem valószínű.

Hulda Karlsdottir ügyész azt mondta, hogy a tárgyalás arra a veszélyre összpontosít, amelyet Breivik – aki 2017-ben nevét Fjotolf Hansenre változtatta – továbbra is képvisel a társadalomra. Börtönbüntetésének feltételeit „teljesen alárendelnék ennek” – mondta.

„A fő kérdés itt a szabadlábra helyezés veszélye” – mondta a Telemark Kerületi Bíróságon.

Breivik mozdulatlanul hallgatta, ahogy az ügyész a gyilkosságokat részletezte és az áldozatokat megnevezte. Egyszer megpróbált megjegyzést fűzni Karlsdottir leírásához, de Dag Bjorvik bíró arra utasította, hogy ne szakítsa félbe az ügyészt.

Rasszista nézeteit népszerűsítette most is

Breivik kedd reggeli lépései, úgy tűnik, megerősítették a túlélők és az áldozatok családjának félelmét, hogy a tárgyalás teret adhat gyűlölködő nézeteinek hangoztatására.

„Az egyetlen dolog, amitől félek, az, hogy lehetősége nyílik arra, hogy szabadon beszéljen és közvetítse szélsőséges nézeteit azoknak az embereknek, akik hasonlóan gondolkodnak” – mondta Lisbeth Kristine Royneland, a családokat és a túlélőket támogató csoport vezetője.

2011. július 22-én, több hónapos előkészület után Breivik autóba rejtett bombát robbantott az oslói kormány épülete előtt, nyolc embert megölt és tucatnyit megsebesített. Ezután Utoya szigetére hajtott, ahol tüzet nyitott a baloldali Munkáspárt ifjúsági szárnyának éves nyári táborában. Ott hatvankilenc embert ölt meg, többségében tizenéveseket, mielőtt megadta magát a rendőröknek.

A bíróság még abban az évben elítélte terrorcselekmények miatt, miután büntetőjogilag felelősségre vonhatónak találta, elutasítva az ügyészség nézetét arról, hogy elmebeteg. Breivik nem fellebbezett az ítélet ellen.

Sajnálja, hogy nem ölt meg még több embert

A tárgyalása alatt nap mint nap ökölbe szorított kézzel tisztelegve lépett be a tárgyalóterembe, és azt mondta a gyászoló szülőknek, hogy bárcsak több embert ölt volna meg. Fasiszta pártot próbált alapítani a börtönben, és levélben fordult a hasonló gondolkodású szélsőségesekhez Európában és az Egyesült Államokban. A börtön tisztviselői sok ilyen levelet elkoboztak, attól tartva, hogy Breivik erőszakos támadásokra ösztönöz majd másokat is.

Mindig elszigetelték a többi rabtól a Skien börtönben, az Oslótól száz kilométerre délnyugatra lévő intézményben, ahol fogva tartják.

Aligha engedik ki feltételesen

A bíróság csütörtökig fog ülésezni, a döntés még ebben a hónapban várható – de szakértők szerint Breivik valószínűleg rács mögött marad, mivel nem mutatott megbánást.

A tárgyalás előtt Randi Rosenqvist pszichiáter, aki 2012 óta követi nyomon Breivik állapotát, kijelentette, hogy „nem észlelt nagy változásokat Breivik viselkedésében” a büntetőper óta, amikor mészárlásának mértékével kérkedett, vagy a 2016-os emberi jogi ügye óta, amikor náci tisztelgésre emelte a kezét.

„Elvben és a gyakorlatban annak, aki feltételes szabadlábra helyezését szeretné, megbánást kell tanúsítania, és meg kell mutatnia, hogy megérti, miért nem ismétlődhetnek meg az ilyen cselekmények” – mondta Randi Rosenqvist.

"Fontos, hogy a valós történetet ismerjük meg": egy túlélő lány a Breivik-merényletről
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:29 0:00
Készült az AP beszámolójának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG