Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A szélsőjobboldali eszmék ellen küzdenek a 2011-es norvégiai terrortámadás túlélői


Anders Behring Breivik náci karlendítéssel köszöntötte a bíróságot a norvégiai Skienben 2017. január 10-én

Csaknem tíz évvel az Anders Behring Breivik által elkövetett, 77 halálos áldozatot követelő norvégiai terrortámadás után több túlélő aktívan próbál küzdeni a merénylő által is vallott szélsőjobboldali ideológiák ellen.

Nagyjából egy évtizeddel azután, hogy Breivik megpróbálta ott megölni, Astrid Höm újra az Oslótól nem messze lévő Utøya szigetén van, ahol tinédzsereknek meséli, hogyan kellett az életéért futnia, majd elrejtőznie a támadás idején, miközben a férfi sokakat lemészárolt.

„Hátba lőtt egy lányt mellettem, aki arra kért, hogy mondjam meg a szüleinek, hogy szereti őket, mert ő meg fog halni” – idézte fel a 26 éves nő a merényletet végül szintén túlélő lány történetét.

A rasszizmussal szembeni fellépésről, konfliktusmegoldásról szóló háromnapos workshop résztvevői feszülten hallgatták, ahogyan Höm arról beszélt, hogy órákon át mozdulatlanul feküdt egy szikla mögött, miközben nem merte felhívni a barátait, nehogy a telefon csengése elárulja rejtőzködési helyüket Breiviknek, illetve hogy azt hitte, háború tört ki Norvégiában.

Anders Behring Breivik 2011. július 22-én előbb Oslóban felrobbantott egy autóba rejtett pokolgépet a kormányfői hivatal előtt, megölve nyolc embert, majd áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc embert – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt a Munkáspárt ifjúsági táborában. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: 21 év börtönre ítélték. Ez ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

Harc a szélsőjobboldali ideológiák ellen

Számos túlélő azóta eltökélten harcol a szélsőjobboldali eszmék ellen, amelyek ehhez a támadáshoz is elvezettek.

„Fontos beszélnünk róla, mert nem akarom, hogy megismétlődjön” – mondta Höm.

Új-Zélandon 2019 márciusában a fehér felsőbbrendűséget hirdető Brenton Tarrant 51 embert lőtt agyon két mecsetnél. Az elkövető hosszú, több mint hetvenoldalas kiáltványt tett közzé, ebben példaképének nevezte Breiviket. Néhány hónappal később a norvég Philip Manshaus lövöldözni kezdett egy oslói mecsetben, miután megölte kínai származású, örökbe fogadott mostohahúgát. Elmondása szerint őt Tarrant tette inspirálta.

„Azok a vélemények és összeesküvés-elméletek, az a gyűlölet ma erősebb, mint tíz éve volt” – hangsúlyozta Höm a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Áprilisi kongresszusán a Munkáspárt úgy határozott, hogy amennyiben kormányt alakíthat a szeptemberi választást követően, bizottságot állít fel Breivik és Manshaus előéletének tanulmányozására a radikalizáció jobb megértése és megelőzése érdekében. A testület azon állampolgárok esetét is vizsgálná, akik iszlamista terrorszervezetekhez csatlakoztak a Közel-Keleten.

„Mit tehetünk azért, hogy visszatartsuk a fiatal fehér férfiakat az olyan szélsőséges eszméktől, amelyek szerint kiolthatják mások életét, mert nem értenek velük egyet? Tudnunk kell, hogyan előzhetjük meg ezt az iskolában, az interneten, a közösségekben” – jelentette ki Höm.

Fősodorbeli legitimáció?

Egyes túlélők azon fősodorbeli politikai véleményekről is beszélni szeretnének, amelyek szerintük ideológiailag megalapozhatják az erőszakos cselekedeteket. Breivik például úgy vélte, hogy a Munkáspárt vezette kormány elárulta Norvégiát azzal, hogy lehetővé tette muszlimok letelepedését, ami szerinte egy világszintű összeesküvés része, amelynek célja, hogy a kereszténység helyett az iszlám váljon a meghatározó vallássá Európában. A túlélők szerint probléma, hogy vannak olyan, fősodorbeli jobboldali politikusok, akik ezt a véleményt azzal legitimálják, hogy a muzulmánokat a norvég társadalomra való fenyegetésként festik le.

A populista Haladás Párt az elmúlt tíz évben többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „lappangó iszlamizáció” zajlik, amely ellentétben áll a norvégok hagyományos életmódjával.

A párt többször elítélte Breivik tettét, és tagadja, hogy nézetei segítenék a szélsőjobboldali radikalizmus terjedését. Vezetője, Sylvi Listhaug ugyanakkor közölte, hogy a továbbiakban is a szigorúbb bevándorlási és integrációs politikáért fognak küzdeni.

„Lehetővé kell tenni a politikai vitát. Nem engedhetjük meg, hogy hallgatásra kényszerítsenek bennünket, még akkor sem, ha címkéket ragasztanak ránk” – húzta alá.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG