Most azok a bűnözők fenyegetik őket, akiknek az elítélésében részt vettek, mondják a bukott afgán kormánynak dolgozó egykori ügyészek. A fenyegetések azután kezdődtek, hogy a tálibok augusztusban átvették Afganisztán irányítását és kiürítették az ország börtöneit.
Nem is olyan régen Afganisztánban az ügyészek azon dolgoztak, hogy megszabadítsák országukat a legveszélyesebb bűnözőktől. Vádiratokat fogalmaztak ellenük és rács mögé juttatták őket.
Most viszont fordult a kocka: az egykori ügyészek rejtőzködnek az általuk leültetett bűnözők – gyilkosok és drogkereskedők – elől, akiket a tálibok szabadon engedtek, amikor átvették az ország irányítását.
A fundamentalisták kitárták a börtönök kapuit, és szinte az összes elítéltet elengedték.
„Add vissza a befizetett bírságot” – fenyegetik a volt elítéltek az ügyészeket
Az afgán központi kormány múlt havi összeomlása előtt Humajun ügyészként azzal volt megbízva, hogy súlyos bűncselekmények ügyében nyomozzon a déli Helmand tartományban. Ebben a régióban állítják elő a világ ópiumának nagy részét, majd heroinná dolgozzák fel, így általában az afganisztáni illegális kábítószer-kereskedelem résztvevőire fókuszált.
Humajun most azt mondja, azok a bűnözők fenyegetik, akiket segített elítéltetni. Azt követelik tőle, hogy térítse meg a befizetett pénzbírságokat és a büntetésből elkobzott vagyontárgyak értékét.
Humajun, aki sok afgánhoz hasonlóan csak egy nevet használ, egy volt elítélt példáját hozza fel, aki nemrég felhívta Helmand Nad-e Ali körzetéből.
„Azt mondta, én vagyok a felelős az autója elkobzásáért, és azonnal adjam vissza” – mondta a Szabad Európa Azadi rádiójának.
Humajun azt mondja, nem csak ő szembesül ilyen követelésekkel.
„Sok volt rab most engem és a kollégáimat fenyeget, követelik, hogy adjuk vissza a pénzüket” – meséli.
Már legalább három ügyészt öltek meg bosszúból
„Egy felelős [törvényes kormány és az alkotmány alapján működő] bíróság büntetést szabott ki rájuk vagy elrendelte a vagyonuk elkobzását. Ám ragaszkodnak ahhoz, hogy személyesen mi vagyunk a felelősek azért, ami velük történt.”
A volt ügyészek Afganisztán-szerte hasonló történeteket mesélnek az őket érő fenyegetésekről.
A tálibok által a múlt hónapban az afgán börtönökből kiszabadított foglyok között sok tálib harcos vagy más militáns csoport, például az Iszlám Állam vagy a Tehrik-e Talibán Pakisztán tagjai voltak.
Más foglyokat olyan bűncselekményekért ítéltek el, amelyekért a tálibok saját iszlám törvényértelmezése szerint súlyos, akár halálbüntetést kaptak volna.
Afgán ügyvédek a Szabad Európának elmondták, hogy a volt rabok már legalább három ügyészt megöltek bosszúból.
Hajatullah Khan, egy álnevet használó volt kormányügyvéd azt állítja, hogy ismerte a áldozatokat.
„Köztük volt Ahmadi Shah is, akit augusztus 26-án gyilkoltak meg Nangarhar tartományban” – mondta.
„Másnap egy másik ügyészt is megöltek [a nyugati Farah tartományban]. Szeptember 12-én még egy ügyészt, Nuszrat Ullahot ölték meg. Most minden [volt] ügyésznek komoly veszéllyel kell szembenéznie.”
Bár a tálibok kijelentették, hogy embereik nem fogják zaklatni azokat, akik a megbuktatott afgán kormánynak dolgoztak, Afganisztán-szerte gyakoriak a megtorlásról és a bosszúból elkövetett gyilkosságokról szóló jelentések.
A tálibok nem nyilatkoztak a bosszú célpontjaivá vált egykori kormányalkalmazottakról. Arról is keveset mondtak, milyen lesz a bírósági rendszer az uralmuk alatt, vagy hogy megengedik-e a korábbi afgán igazságügyi tisztviselőknek, hogy visszatérjenek dolgozni.
A militánsoknak nincs szükségük ügyészekre
Harún Rahimi, a kabuli székhelyű Amerikai Afganisztáni Egyetem emigrációba kényszerült jogászprofesszora azt mondja, nem számít arra, hogy a tálibok foglalkoztatni fogják a korábbi ügyészeket.
„Az ügyészség alapvetően a tisztességes eljárás egyik eleme” – mondta Rahimi a Szabad Európának.
„Szükség van egy kormányzati képviselőre, aki bebizonyítja, hogy a bűncselekménnyel vádolt személy bűnös. De amikor Herátban beszéltem ügyészekkel, akik találkoztak a tartományban a tálibok legfőbb bírójával, azt mondták, hogy a tálibok úgy érzik, nincs szükségük ügyészségre” – mondta.
„A tálibok nem neveztek ki senkit vezető ügyésznek Herátban” – tette hozzá.
„A tálibok arra utaltak, nincs szükségük ügyészekre – azok, akik letartóztatják és megbüntetik az embereket, maguk fogják elvégezni az ügyészség munkáját.”
„A jogállamiság jogi értelmezése – nem a rendőrségi nyomozók, hanem a tisztességes eljárás – nagyon furcsa a táliboknak” – mondta Rahimi.
„Ez azt sugallja, hogy a tálibok továbbra is úgy fogják működtetni az igazságszolgáltatást, ahogy eddig, azaz mint árnyékbíróságokat fenntartó felkelők – folytatta. – Gyakran egyetlen bíró van egy egész tartományra, ő az egyedüli döntéshozó.”
Rögtönítélő bíróság igen, felelős igazságügyi politika nem
A tálibokról készült videók, amelyeken állítólagos bűnözőket nyilvánosan megbüntetnek, arra utalnak, hogy a fundamentalista mozgalom hivatalossá teheti árnyékbíróságait, amelyek a tálib parancsnokok vagy vallási vezetők irányítása alatt álló rögtönítélő törvényszékek.
„Semmi jel nem utal arra, hogy a tálibok azon gondolkodnának, hogy adoptálják az előző kormány igazságszolgáltatási és jogi rendszerének intézményi felépítését” – mondta Rahimi.
„Megvetéssel tekintenek arra a rendszerre. Szeretnék folytatni azt, amit tiszta, autentikus iszlámnak tartanak, és erre akarják alapozni az igazságszolgáltatást.”
A női ügyészek nem látnak lehetőséget rá, hogy visszatérjenek dolgozni. Néhányan azt mondják, hogy naponta kapnak fenyegetéseket, és aggódnak a biztonságukért.
Dzsamila, egy álnevet használó kabuli ügyésznő azt mondja, ő és kollégái kétségbeesetten próbálják elhagyni az országot.
Ennek oka, hogy a megbuktatott kormánynak végzett munkájuk miatt veszélyben vannak a családjukkal együtt.
„Azt akarjuk, hogy a média közvetítse üzenetünket a világnak” – mondta a Radio Azadinak.
„A nemzetközi közösségnek segítenie kellene biztonságos helyre költöznünk, hogy ne kapjunk idegösszeomlást.”
Nagy-Britannia már evakuálta egy kabuli székhelyű különleges bűnügyi bíróság néhány ügyészét és bíráját Manchesterbe és más városokba. Ez a bíróság komoly afganisztáni bűnügyekkel foglalkozott.