Nagyon nagyra nyílt az olló a hazai élelmiszerárak és a bérek között: az előbbiek mára elérték az uniós átlagot, az átlagos bérek viszont a felétől is messze járhatnak. Tavaly is óriási volt a hazai infláció, akkor azonban még csak az uniós átlag kilencven százalékánál jártak az élelmiszerárak.
2013-ban még csak az uniós átlag 79 százalékénál jártak a magyar élelmiszerárak, 2019-ben már a 85 százalékánál, tavalyra pedig lényegében elérték – nézte meg a G7 az MNB inflációs jelentése kapcsán.
Pontosabban utóbbi azt jelenti, hogy
Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett.
Ez alapján például Spanyolországban vagy Hollandiában forintban számolva is kevesebbe kerülhetnek akár teljesen ugyanazon élelmiszertermékek, Lengyelországban vagy Romániában pedig lényegesen kevesebbe.
Aki nem élelmiszert árul Magyarországon, annak ez azért rossz hír, mert a bérek közben nagyon messze járnak az uniós átlag felétől is, itt nem sikerült a felzárkózás.
A 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott. Ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt látható.
A 2023-as átlagbérek még nem láthatók az Eurostatban, de
2022-ben a magyar bérek az uniós átlag 39 százalékán álltak.
Ennél alacsonyabb arány akkorra már csak Bulgáriában volt, minden más ország megelőzte Magyarországot.
A magyar kormány az országgyűlési választások előtt és a tavalyi év során egyes kiválasztott termékeknél hatósági árral próbált fellépni az infláció ellen, de ebből a szempontból nem volt sikeres, leginkább áruhiányt és trükközést szült.
„A magyar állam az elmúlt fél évben több ár szabályozásával is próbálkozott a csirke far-háttól a benzinig, a versenyben kialakuló árnál alacsonyabbat megszabva. Majd ezeknél a terméknél azzal a »meglepő« jelenséggel találkozott, hogy nem lett belőlük elég, hiány alakult ki. Illetve trükközni is kezdtek a cégek, például külön árulták a csirkefart és a csirkehátat, hiszen úgy nem volt szabályozva az ár. Egy másik alapvető probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy általában a tehetősebb háztartásokat is támogatja – gondoljunk csak a benzinre –, nem csak a rászorulókat” – magyarázta a Szabad Európának még 2022-ben Muraközy Balázs, a University of Liverpool és a KRTK KTI közgazdász kutatója.
