Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Milyen stratégiai választások előtt állnak az ukrán és az orosz katonai vezetők a Donbászban? 


Ukrajna: A Donyecki Népköztársaság Grad típusú rakétavetői

Hetedik hete tart az ukrajnai háború, Moszkva egyre erőteljesebb kampányt folytat keleten és délen. A harcok még brutálisabbá válhatnak, mivel az ukránok Kijev környékén az orosz erők visszaszorítására alkalmazott gerillajellegű taktikáját felválthatja a hagyományos katonai szembenállás.

Úgy tűnik, hogy a Kreml számításai is változnak.

Miután Moszkva teljesen kivonult a kijevi régióból, azt reméli, hogy megmentheti kampányát, ha a Donbászra összpontosít. 2014 óta dúl a háború a Luhanszki és Donyecki régióban, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök jogellenesen annektálta a Krímet, és az Oroszország által támogatott szeparatisták területeket foglaltak el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 9-én azt mondta, hogy nehéz harc áll előttük keleten, és hogy Oroszország csapatokat és felszerelést mozgósít egy nagyobb offenzívához.

A háború eddigi legvéresebb fejezete azért is valószínűbb, mert a nyugati országok által Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók nem tudták megállítani Moszkva hadjáratát.

Mivel semmi jel nem utal arra, hogy a pénzügyi nyomásgyakorlás lassítaná az orosz háborús erőfeszítéseket, a nyugati kormányok most növelik a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának. Kijev közben olyan harcra készül, amely Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint inkább a második világháborús csatákra fog hasonlítani, több ezer tankkal, repülőgéppel és páncélozott járművel.

A Szabad Európa Lawrence Freedmannel, a londoni King’s College emeritus haditudomány-professzorával és A háború jövője című könyv szerzőjével beszélgetett, hogy jobban megértsük, hogyan fog kinézni a háború új szakasza.

Szabad Európa: Azt látjuk, hogy az oroszok keletre és délre összpontosítják az offenzívájukat. Számítani kell-e arra, hogy az orosz hadsereg hasonló ellátási és logisztikai problémákkal szembesül majd, mint korábban Ukrajna más területein? Miben lehet más a háborúnak ez a szakasza, mint az első?

Lawrence Freedman: Az oroszok valószínűleg nem fognak hasonló problémákkal szembenézni, ugyanis a szeparatista enklávékon vagy a Krím félszigeten keresztül tudnak ellátást biztosítani. Számukra a távolságok nyilvánvalóan nem olyan nagyok. Azonban amíg támadásban vannak, addig problémákkal fognak szembesülni.

Van egy feltételezés, hogy be akarják keríteni a Donbász térségében lévő nagyszámú ukrán erőt, de amíg Oroszország támadásban van, addig szerintem hasonló problémáik lesznek, sebezhetők maradnak az ukránok által alkalmazott high-tech gerillataktikával szemben, ami alapvetően tankok és utánpótlási vonalak páncéltörő fegyverekkel és drónokkal való megsemmisítését jelenti.

De amint elkezdenek átállni egy komolyabb offenzívára, ez teljesen másfajta háborúvá válik. Arra számítok, hogy sokkal nagyobb szerephez jut a tüzérség, ezért gondolom, hogy Kijev azt reméli, hogy több tüzérséget kap a NATO-tól.

Nem szabad alábecsülni az eddigi ukrán veszteségeket sem. Valójában nem tudunk róluk annyit, mint amennyit az orosz veszteségekről, a háború még brutálisabbá válhat az elkövetkező napokban és hetekben.

Sir Lawrence Freedman, a londoni King’s College hadi tudományok professzora: „A háború következő szakaszában sokkal nagyobb szerephez jut majd a tüzérség”
Sir Lawrence Freedman, a londoni King’s College hadi tudományok professzora: „A háború következő szakaszában sokkal nagyobb szerephez jut majd a tüzérség”

Úgyhogy azt hiszem, a legjobb feltételezés az, hogy kezdeti szakaszban vagyunk, amikor Oroszország megpróbálja megszilárdítani a pozícióját. Ha ez nem sikerül, akkor az ukránok a vártnál hamarabb fognak támadásba lendülni. Akárhogy is, valamikor támadásba kell átmenniük, és akkor ez keményebb hadjárat lesz, mint amit eddig láttunk.

Szabad Európa: Ezt figyelembe véve melyek azok a főbb stratégiai döntések, amelyeket az orosz és az ukrán főparancsnokság most mérlegelhet, különösen ha a déli és a keleti területeket nézzük?

Freedman: Az oroszoknak azt kell kitalálniuk, hogy hány előrenyomulási vonalat akarnak még, mert ez az, ahol már a kezdetektől fogva rosszul sült el számukra a dolog. Túl sok tengely mentén támadtak, és az erőik túlságosan szétforgácsolódtak, különösen mivel az úthálózatot kellett használniuk.

Úgy gondolom, minél több területen próbálnak egyszerre mozogni, annál több problémájuk lesz. Az ukránoknak, akik stratégiailag eddig sokkal okosabbak és óvatosabbak voltak, szintén prioritásokat kell majd felállítaniuk. Az első prioritás az orosz offenzívák további tompítása, ami szerintem jelenleg nagyrészt sikerül is, de minden bizonnyal figyelniük kell majd a Harkiv közelében zajló támadást. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy bekerítsenek néhány orosz egységet. Ez csábító lehet számukra, és bizonyos esetekben érdemes lesz ennek engedni.

Azt hiszem, a legnagyobb problémájuk az lesz, amit a legtöbb háborúban láthatunk, amikor az egyik fél látszólag vesztésre áll egy adott csatában, vagyis hogy mindig szemmel kell tartani a tüzérséget. Az, amit a drónokkal és a páncéltörő fegyverekkel meg tudsz csinálni, lenyűgöző lehet, de egy bizonyos ponton szükséged lesz a nehézfegyverzetre, az ágyúkra, és az oroszok rendelkeznek ilyenekkel.

Szabad Európa: Mivel Ukrajna ebben a tekintetben gyengébb lehet, mennyire lehet döntő a nyugati fegyverszállítmányok szerepe abban, hogy a mérleg nyelve inkább Ukrajna javára billenjen?

Freedman: A NATO-országok – helyesen – nem beszélnek túl sokat arról, hogy milyen fegyvereket szállítanak, vagy hogy mikor és hová, de azt mondták, hogy értik, hogy nehézfegyverekre van szükség.

Látjuk, hogy tankok érkeznek a csehektől, és a britek Harpoon hajóelhárító rakétákat szállítanak. Ez elég jelentős fejlemény lehet, főleg ha bevetik őket, és elkezdenek nagyobb orosz hajókat elsüllyeszteni. A számoktól és attól függően, hogyan jutnak el oda, és hogy az oroszok meg tudják-e fékezni a bejutásukat, ez sokat fog változtatni.

Szabad Európa: Ön szerint látjuk-e, hogy a Kreml számára hogyan nézhet ki a végjáték, különösen annak fényében, hogy az amerikai hírszerzés tisztviselői szerint Putyin valamilyen sikert akar elérni, hogy a május 9-i, győzelem napi parádéra el tudja adni a nyilvánosságnak?

Freedman: Szerintem ha május 9-ig nem lesz valami, az kínos lesz Putyin számára, de nem döntő. Bármi is lesz a helyzet, kezelni fogják, de május 9. tényező a számításaikban.

Mindig felmerül a kérdés, hogy a Kreml mit gondol, mit fog most kezdeni ezzel a területtel. Bombázták és pusztították, a civileket gyilkolták, bármilyen feltételezésük is volt arról, hogy ez Ukrajna oroszbarát része – hát már nem az.

Vannak olyan felvetések, hogy Putyin most azt próbálja elérni, hogy minél több infrastruktúrát és a civil társadalom nagy részét elpusztítsa, és hogy az a nézete, hogy ha Ukrajna nem lehet az övé, akkor ne legyen az ukránoké sem. Ez az egyetlen helytálló magyarázat, de groteszk módon ellentmond a Kreml által hangoztatott céloknak.

Szöveg: Reid Standish.
(Az interjút az érthetőség kedvéért szerkesztettük és tömörítettük.)
XS
SM
MD
LG