Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Irán befalazza a „kárhozottak temetőjét”, miután egy per feltárta a nyolcvanas évek bűneit


Videók és szemtanúk beszámolói szerint az iráni biztonsági erők a közelmúltban megpróbálták tovább nehezíteni a Teherántól keletre fekvő Havaran temetőhöz – a politikai foglyok tömegsírjához – való hozzáférést

Az Iránban a nyolcvanas években folyó politikai foglyok elleni tisztogatás áldozatainak hozzátartozóitól megtagadták a jogot, hogy egy teheráni temetőben gyászolják halottaikat. Miközben az iszlám köztársaság megpróbálja eltussolni a tömeggyilkosságokat, a hatóságok újabb akadályokat emelnek.

A nyolcvanas évek végén meggyilkolt több ezer politikai fogoly és a rezsim ellenfeleinek gyászoló hozzátartozóit évtizedekig nem engedték be a teheráni Havaran temetőben található jelöletlen sírokhoz.

Most, amikor a jelenlegi hatóságok megpróbálják elhallgatni a mészárlás során elkövetett bűnöket, akadályokat emelnek, nyilvánvalóan annak érdekében, hogy ne lehessen tisztelegni az áldozatok előtt.

A közösségi médiában az elmúlt héten közzétett videók és képek azt mutatják, hogy magas betonfalat és a terület fölé magasodó biztonsági kamerákat állítottak fel a temető körül, amelyet sok iráni az elkárhozottak helyének nevez.

A főváros keleti részén található temető hagyományosan a vallási kisebbségek tagjainak végső nyughelye volt, akiket azért temettek oda, hogy elkülönítsék őket a muszlimoktól. A politikai foglyok és az iszlám köztársaság klerikális rezsimje más ellenfeleinek 1988-ban kezdődő tömeges kivégzése után azonban Havaran leginkább a több ezer meggyilkolt titkos temetkezési helyeként vált ismertté.


A havarani sírokat nem jelölik meg, Teherán évtizedek óta tiltja, hogy a halottak családja ott gyászoljon, és megbünteti azokat, akik virágok és emléktárgyak elhelyezésével merészelnek szembeszegülni a hatóságokkal.

Ez a szigorú hozzáállás erősítette a vélekedést, hogy Teherán megpróbálja eltussolni a halálosztagoknak a másként gondolkodók és vallási kisebbségek tagjai ellen elkövetett gyilkosságait és azt, hogy még az áldozatok temetkezési helyét is meggyalázta.

A családok és aktivisták úgy látják, hogy az új építkezés a hatóságok szégyentelen kísérlete arra, hogy tovább korlátozzák a havarani temetőbe való bejutást, ezzel igyekeznek eltörölni a halottak emlékét.

Az iráni leszámolás egy svédországi per központi témája

A tisztogatások idején meggyilkoltak családjait képviselő csoport felháborodását fejezte ki a kerítésépítés miatt.

„Nem tűrjük a rezsim azon döntését, hogy falat emelnek és kamerákat szerelnek fel, hogy megakadályozzák a családok jelenlétét – közölte a Szabad Európához tartozó Farda Rádió szerint a csoport e heti nyilatkozatában. – Felszólítjuk az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy a lehető leghamarabb hagyjon fel a havarani temetőben eltemetettek családjainak zaklatásával, és a fenyegetés és megfélemlítés helyett válaszoljon a kérdéseinkre.”

A csoport és más aktivisták szerint az új építkezéssel a hatalom el akarja terelni a figyelmet az évtizedekkel ezelőtti mészárlásról, amely egy külföldi bíróságon folyó, nagy horderejű per központi témája.

Egy felhasználó által küldött kép a Havaran temetőből
Egy felhasználó által küldött kép a Havaran temetőből

Hamid Nuri volt ügyészhelyettes ügyét – akit azzal vádolnak, hogy 1988-ban segített végrehajtani több mint száz kivégzést és emberi jogi visszaélést, amelyek a hírhedt teheráni Evin börtönben történtek – egy svéd bíróság előtt tárgyalják, az ítélet július 14-én várható.

Nurit a bírák emberének tekintették, akik az egykori legfelsőbb vezető, Homeini ajatollah, az iszlám köztársaság alapítója által kiadott fatva alapján döntöttek arról, hogy kit kell kivégezni.

Homeini rendelete, amelyet az 1980–88-as iráni–iraki háború végén adott ki, eredetileg a Mudzsahedin-e Halk nevű ellenzéki szervezet (MKO) tagjait vette célba. Azzal vádolták őket, hogy iráni földön hajtottak végre támadásokat. Homeini fatváját kiterjesztették a mohareb, azaz az Isten elleni háború vétkében bűnösnek talált személyekre is.

Az Amnesty International jogvédő szervezet becslése szerint a tisztogatás során mintegy 4500 embert – köztük az MKO tagjait, diákokat, baloldaliakat és a klerikális rezsim más állítólagos ellenfeleit – öltek meg, bár az MKO szerint ez a szám harmincezer körül van.

Nurit 2019-ben tartóztatták le, amikor Svédországba érkezett nyaralni. Irán hevesen bírálta a nemzetközi háborús bűnök és emberi jogi visszaélések miatt indult tárgyalást.

A perben felmerült az iráni klerikális intézményrendszer magas rangú tagjainak, köztük Ebrahim Raiszi jelenlegi elnöknek a tömeggyilkosságokban való részvétele. Ez arra késztette az ENSZ emberi jogi különmegbízottját, hogy független vizsgálatot kérjen a mészárlás és Raiszi esetleges szerepének kivizsgálására.

A perre reagálva Teherán hivatalosan követelte Nuri szabadon bocsátását, és elfogultsággal vádolta a svéd bíróságot. A februári tárgyalás befejezése óta Teheránnal szemben az a vád, hogy megpróbálja befolyásolni a tárgyalás kimenetelét azzal, hogy egy terrorizmus vádjával Iránban bebörtönzött, svéd–iráni kutató kivégzésével fenyegetőzik, valamint más svéd állampolgárok letartóztatásával is.

34 éve történtek a Homeini-rezsim kivégzései

A Nuri-per ügyészei jelentések szerint azt kérték, hogy meglátogathassák a havarani temetőt, amelyet az elmúlt három évtizedben többször is ledózeroltak. A kérelmet elutasították.

Az áldozatok családjait képviselő csoport e heti nyilatkozatában azt mondta, hogy a Nuri perében bemutatott dokumentumok bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy „szeretteinket titokban olyan sírokba temették el”, mint amilyenek a Havaran temetőben találhatók.

„Közel harmincnégy év telt el a politikai foglyok 1988 nyarán történt lemészárlása óta. Ez idő alatt a havarani családokat többször zaklatták, sőt őrizetbe vették, és a rezsim több esetben megkísérelte a temető megsemmisítését – mondta a csoport. – Tömegsírokba temették el őket, és nem tudjuk, hogyan, miért, még azt sem, hogy hová.”

A csoport megfogadta, hogy nemzetközi kampányt indít a havarani temetőben folyó építkezés elleni tiltakozásul, és felszólította az iráni hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a politikai pluralizmust és tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

Szöveg: Farda Rádió, a Szabad Európa iráni szerkesztősége.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG