Irán a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó, folyamatban lévő tárgyalások ellenére megkezdte a minden korábbinál magasabb tisztaságú, 60 százalékosra dúsított urán előállítását.
Az iszlám köztársaság állami televíziója a parlament elnökét idézte, aki elmondta, hogy éjfél után nem sokkal az iráni tudósok sikeresen megkezdték a 60 százalékos dúsítottságú urán előállítását a föld alatti natanzi atomlétesítményben. Később ezt megerősítette az ország nukleáris programjának vezetője, Ali Akbar Szalehi is.
Előző héten Bécsben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a hathatalmi atomalkuhoz, amelynek teljesítését Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta, illetve visszaállította Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. Joe Biden új amerikai elnök számára fontos prioritás az iráni nukleáris egyezmény. A mostani incidens azonban szakértők szerint tovább nehezítheti az ügy megoldását.
Április 14-én Teherán bejelentette, hogy megkezdik a 60 százalékos tisztaságúra dúsított urán előállítását (a 2015-ös szerződés legfeljebb 3,67 százalékos tisztaságot engedélyezett). A bejelentés azután jött, hogy a natanzi nukleáris létesítményben látszólag szabotázsakció akasztotta meg a munkát. A The New York Times című amerikai lap szerint a károk következtében legalább kilenc hónapra le kell állítani a centrifugákat.
Az akcióval Irán az izraeli titkosszolgálatokat vádolja, és az izraeli sajtóban is olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a Moszad szervezte meg a szabotázsakciót.
Nukleáris fegyverkezés?
Bár ez minden korábbinál magasabb tisztaságúnak számít, az atomfegyverek előállításához 90 százalékosra dúsított uránra van szükség a szakértők szerint. Teherán határozottan tagadja, hogy célja a nukleáris fegyverkezés lenne.
Az április 15-i bécsi tárgyalásokat követően diplomaták arról számoltak be, hogy két munkacsoportot alakítottak az előrehaladás érdekében, feladatuk azon tervek kidolgozása, amelyek alapján az Egyesült Államok és Irán is visszatérhetne a szerződéshez.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nappal korábban kijelentette: Teherán „provokatív lépése megkérdőjelezi Irán komolyságát a nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban”.
A 2015-ös atomalkut aláíró európai országok pedig közös jegyzékben tiltakoztak a „veszélyes” iráni bejelentés ellen, mondván, az ellene megy a tárgyalások „konstruktív és jóhiszemű szellemének”.
