A luxemburgi esemény azért is különleges, mert az Európai Unió Bírósága eddig általában közleményt adott ki a hasonló döntéseiről, február 16-án azonban élőben, online közvetítésben hirdeti ki döntését a magyar és lengyel kezdeményezésre megindított keresetben arról, összhangban áll-e az uniós joggal a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet.
Elvesztette Magyarország és Lengyelország a jogállamisági pert.
Nem mondható meglepetésnek az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete azok után, hogy jogi főtanácsnoka tavaly decemberben előzetes véleményében már közölte, hogy szerinte az EUB elutasítja majd a két ország keresetét.
A most először Luxemburgból élőben közvetített ítélethirdetés szerint az Európai Unió Bírósága visszautasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezi a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet ügyében.
Hamarosan hosszabb cikkel jelentkezünk az ítéletről.
Abban a keresetben várható ítélet, amelyet Magyarország és Lengyelország indított a 2020-ban elfogadott jogállamisági mechanizmus ellen. (Ezt egyébként a 27 uniós tagországból csak Magyarország és Lengyelország nem fogadta el, a két ország kormánya szerint ugyanis nem tisztázottak a szankciórendszer elindításának feltételei.)
A mechanizmus lényege, hogy ha egy uniós tagállam nem felel meg a jogállamiság feltételeinek, akkor pénzügyi szankciókkal sújtható, ha a kifogásokat a hét–kilenc hónapig tartó mechanizmus, eljárás során megalapozottnak találják.
A francia elnök szerint a jogállamiság Európa számára létkérdés
Legutóbb az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnökének budapesti látogatásán volt szó a jogállamisági mechanizmusról. Orbán Viktor az Emmanuel Marcronnal közösen tartott sajtótájékoztatón egyebek között arról beszélt, hogy szerinte Magyarország politikai zsarolás áldozata és politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból.
Emmanuel Macron ugyanott azt mondta: tisztában van azzal, hogy a jogállamiság érzékeny kérdés, de létfontosságú az Európai Unió számára, épp ezért a párbeszéd és a megegyezés lehetőségének keresését hangsúlyozta.
Emmanuel Macron a V4-ek mellett december 14-én Budapesten találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is. Dobrev Klára erről azt mondta, hogy a francia elnök ígéretet tett arra, hogy jövőre bevezetik az uniós forrásokat demokráciadeficit miatt visszatartó jogállamisági mechanizmust. A DK-s politikus, európai parlamenti képviselő szerint Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibe vevő és korrupt politikával uniós támogatásokat kaphat.
Szintén decemberben az Európai Unió Bíróságának jogi főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona azt javasolta a bíróságnak, hogy utasítsák el a magyar–lengyel keresetet, mert a mechanizmus megfelel az Európai Unió jogi kereteinek és tisztázottak a szankciórendszer elindításának feltételei.
