Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Izlandon erősítik meg az európai értékeket a kontinens vezetői az ukrajnai háború árnyékában


Az európai vezetők kétnapos csúcstalálkozóra gyűltek össze kedden Izlandon. A cél az, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna mellett, egyben erőteljes üzenetet küldjenek az alapvető demokratikus értékekről, amelyeket sokan veszélyeztetve látnak.

Az Európa Tanács (ET) a második világháború után alakult, azóta mindössze a negyedik csúcstalálkozóját tartja most az Európai Uniótól teljesen független, 46 tagú vezető emberi jogi testület. A napirenden olyan, mostanában felmerülő fenyegetések kérdése szerepel, mint az Ukrajnában tomboló háború.

„Gyakran alábecsülik az Európa Tanács jelentőségét” – mondta a Reutersnek Frank Schwabe német képviselő, aki részt vett a csúcstalálkozó tervezésében.

Az ET demokratikus értékeit a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága védi, ez elé vihetik az állampolgárok a kormányokat az emberi jogok megsértése esetén.

Oroszország tagságát az Ukrajna megtámadását követő napon, 2022 februárjában felfüggesztették. Moszkva néhány órával a kizárásáról tartott szavazás előtt kilépett a szervezetből.

A Reuters által megismert zárónyilatkozat-tervezet szerint a vezetők egy új kárjegyzéket hagynak jóvá, amely rögzíti és dokumentálja az orosz invázió következtében keletkezett károk, veszteségek vagy sérülések bizonyítékait és a kárigényeket.

„A csúcs arról is szól majd, hogy elmondjuk, mi történik, ha nem tartják tiszteletben a szabályokat – mondta Schwabe. – A kizárás fenyegetése már önmagában éles fegyver. Még Oroszország sem akart kilépni az Európa Tanácsból, és Törökország sem akar.”

A Recep Tayyip Erdoğan sorsáról döntő elnökválasztás kellős közepén tartó Törökországot azért távolítanák el az ET-ből, mert nem hajtotta végre azt a 2019-es bírósági határozatot, amely a bebörtönzött üzletember és filantróp Osman Kavala szabadon engedését rendelte el.

Az ET Miniszteri Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indított Ankara ellen, ebben eddig a párbeszédre helyezték a hangsúlyt, de az eljárás végül Törökország eltávolítását vagy tagságának felfüggesztését vonhatja maga után – mondják szakértők.

Ehhez kapcsolódóan: A brit kormány törölte az első járatot, amellyel menedékkérőket toloncolt volna Ruandába

A reykjavíki csúcstalálkozón olyan európai vezetők vesznek részt, mint Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök, míg az ukrán Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül szól majd kollégáihoz.

Az izlandi szervezők szerint a találkozó alkalmat kínál Ukrajna támogatására „konkrét intézkedések” révén, illetve a demokráciát érintő, újonnan felmerülő fenyegetésekkel – többek között az éghajlatváltozással és a mesterséges intelligenciával – kapcsolatos kezdeményezések fellendítésére.

Macron irodája közölte: a tanács vizsgálja, hogy kevéssé ismert bankja, az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) hogyan tudna segíteni a nehézségekkel küzdő ukránok szükségleteinek kielégítésében.

Eközben Sunak arra használja fel a találkozót, hogy sürgesse a többi vezetőt, állítsák meg „az illegális bevándorlás okozta humanitárius katasztrófát” – közölte hivatala.

A brit miniszterelnök azt akarja, hogy gondolják újra az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a hatáskörét, amely meggátolja a brit deportálójáratok indítását Ruandába – áll a Downing Street 10. előzetesen közzétett megjegyzésében.

Sunak a bíróság 39-es rendelkezésének átírását fogja kérni, amely alapján az utolsó pillanatban is bírósági végzést adhatnak ki a kelet-afrikai országba induló migránsjáratok levegőbe emelkedése ellen. A tervet ellenzői, akik között jótékonysági szervezetek képviselői és vallási vezetők egyaránt vannak, embertelennek minősítették.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG