Izrael kedden közölte, hogy a Hamász több tucat harcosát ölte meg az éjjel végrehajtott légicsapásokban a Gázai övezet ellen, és nem áll szándékában mérsékelni a bombázást az ostromlott palesztin enklávé ellen.
Az Egyesült Államok sürgette Izraelt, hogy engedjen be több segélyt Gázába, amely a kéthetes intenzív izraeli támadások után humanitárius csapdában vergődik.
Ám az izraeli–palesztin konfliktus évtizedek óta legvéresebb fejezetében aligha van kilátás tűzszünetre.
A palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy meghaladta az ötezret a halottak száma Gázában a két hete tartó izraeli légicsapások nyomán, amelyek válaszként indultak a Hamász támadására, amikor az iszlamista fegyveres csoport több mint 1400 embert – többségében civileket – ölt meg egyetlen nap alatt.
A Hamász hétfőn elengedett két izraeli nőt a több mint kétszáz túszból, akiket október 7-én ejtett a Dél-Izrael elleni támadása során. Velük együtt négy túsz nyerte eddig vissza a szabadságát.
Izrael és a Hamász által uralt Gázai övezet határán izraeli tankok és katonák várják a parancsot a szárazföldi invázióra, ám ezt bonyolítják a túszok sorsával kapcsolatos aggodalmak.
Ehhez kapcsolódóan: Több száz célpontot ért találat Gázában éjjel, az izraeli védelmi miniszter szerint hónapokig tarthat a hadművelet
Az izraeli hadsereg közölte, hogy éjjel több mint négyszáz katonai célpontot talált el Gázában, és több tucat Hamász-harcost ölt meg, köztük három zászlóaljparancsnok-helyettest.
Találatot kapott egy olyan alagút is, amely lehetővé tette a Hamász tagjainak beszivárgását Izraelbe a tenger felől, akárcsak a Hamász mecsetekben lévő parancsnoki központjai. A Reuters a jelentések hitelességét nem tudta ellenőrizni.
Gáza nagy területeit tették a földdel egyenlővé az izraeli bombák, több mint egymillió lakost kényszerítve arra, hogy máshol keressen menedéket az övezetben.
Miután gyorsan fogy az élelmiszer, a tiszta víz, a gyógyszer és az üzemanyag, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a segélyszervezetek humanitárius katasztrófára figyelmeztettek, és utánpótlás beengedését kérték.
Korábban az izraeli vezérkari főnök, Herci Halevi azt állította, hogy Izraelnek nem áll szándékában megfékezni légicsapásait.
„Teljesen szét akarjuk zúzni a Hamászt” – jelentette ki közleményében Halevi.
„Jól felkészültünk a szárazföldi műveletekre délen – tette hozzá. – Azok a csapatok, amelyeknek több az idejük, jobban fel tudnak készülni, és mi most ezt tesszük.”
Gázai egészségügyi tisztviselők szerint több tucat palesztin halt vagy sebesült meg éjszaka az enklávéban, főként a Gázai övezet déli részén az izraeli bombázás következtében. Legalább tizenöt ház megsemmisült.
Nincs zöld jelzés
Külföldi kormányok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a konfliktus lángra lobbanthatja az egész Közel-Keletet. Ciszjordániában és a libanoni–izraeli határ mentén már voltak összecsapások.
Katar uralkodó emírje, aki megpróbált közvetíteni Izrael és a Hamász között, sürgette a nemzetközi közösséget, hogy fékezze meg Izraelt a Hamász elleni harcban.
„Azt mondjuk, elég. Izraelnek nem szabad feltétel nélküli zöld jelzést és korlátlan felhatalmazást adni a gyilkolásra” – mondta Tamim bin Hamad al-Táni sejk az öböl menti állam Súra Tanácsa előtt tartott beszédében.
Izrael támogatást kapott Emmanuel Macron francia elnöktől, aki kedden érkezett Tel-Avivba, és találkozik Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel és az izraeli háborús kabinet többi tagjával.
„A gyászon keresztül kapcsolódunk Izraelhez” – írta Macron a közösségi médiában, hozzátéve, hogy harminc franciát öltek meg az október 7-i merényletekben, kilencet pedig még mindig eltűntként tartanak nyilván, vagy a túszok között vannak.
Macron megígérte, hogy nem hagyja elszigetelten Izraelt az iszlamista fegyveresek elleni harcában, de kedden, amikor megérkezett Izraelbe, óva intett a regionális konfliktus veszélyétől.
Miután a tel-avivi repülőtéren találkozott a francia áldozatok családjaival, Macron azt mondta Jichák Hercog elnöknek Jeruzsálemben, hogy Franciaország „váll váll mellett” áll Izraellel, és hogy az első cél a gázai túszok kiszabadítása kell hogy legyen.
„Szeretném, ha biztosak lennének abban, hogy nem maradnak egyedül a terrorizmus elleni háborúban – mondta Macron. – Kötelességünk a terrorizmus elleni küzdelem, minden zavar és a konfliktus kiterjesztése nélkül.”
Macron tanácsadói azt mondták, hogy az Izraellel való szolidaritáson túlmenően Macron „a lehető legműködőképesebb javaslatokat” akarja felvezetni az eszkaláció megelőzése, a túszok kiszabadítása, Izrael biztonságának garantálása és a kétállami megoldás érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: Milyen szerepe van Oroszországnak a Hamász Izrael elleni támadásában? Interjú Hanna Notte elemzővel
Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a két túsz szabadon bocsátását. Netanjáhúval folytatott telefonbeszélgetésében hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy fennmaradjon a humanitárius segítségnyújtás „folyamatos áramlása” Gázába – közölte a Fehér Ház.
Nyilvánosan az Egyesült Államok azt mondta, hogy Izraelnek jogában áll megvédeni magát, de két forrás is arról számolt be, hogy privát beszélgetésekben a Fehér Ház, a Pentagon és a külügyminisztérium is óvatosságra hívta fel az izraelieket.
Az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy időt nyerjen a tárgyalásokra a többi túsz kiszabadításáról – mondták a források a hétfőn bejelentett túszelengedés előtt.
A tűzszünet lehetőségét firtató kérdésre Biden azt mondta: „El kell érnünk, hogy elengedjék a túszokat, és akkor tárgyalhatunk.”
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt tervezte, hogy kedden részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Közel-Keletről szóló ülésén, bár nem világos, hogy a tanács milyen lépéseket tehet, ha egyáltalán tehet bármit, hiszen öt, vétójoggal rendelkező tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – megosztott a kérdésben.
