Több tucat, nyolcvanas éveiben járó, a hideg ellen vastagon bebugyolált ember szedegette össze a sárgarépát, hagymát és grépfrútot egy jeruzsálemi udvaron. Közben oroszul és héberül csevegtek. Szinte mindannyian holokauszttúlélők.
Élelmiszer-adományokat és téli takarókat vettek át, mielőtt hóvihar csapott le a városra a holokauszt nemzetközi emléknapjának előestéjén.
Izraelt 1948-ban hozták létre, menedékként a holokauszt után a zsidóknak. Az ország nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ne merüljön feledésbe a náci népirtás hatmillió zsidó áldozatának emléke, és hősként tiszteljék a túlélőket.
Minden harmadik szegénységben él
Mégis, Izraelben a körülbelül 165.000 túlélőből nagyjából minden harmadik szegénységben tengeti napjait – állítja egy jogvédő csoport. Jóllehet a túlélők havi illetményt kapnak az államtól, sokan még mindig az izraeli jótékonysági szervezetek, így a Chasdei Naomi élelmiszer-adományaitól függenek.
„Izrael állam az, akinek valóban felelősséget kell vállalnia a holokauszttúlélők gondozásáért. Sajnos nem teszi” – mondta Tshuva Cabra, a csoport adományokért felelős vezetője.
A jótékonysági szervezet munkatársai és önkéntesei élelmiszercsomagokat, virágot és csokoládét osztottak szét szerdán Jeruzsálemben az elszegényedett túlélők között. „Ha mi nem leszünk nekik, akkor ki teszi ezt? Nagyon szomorú, hogy csak a civil szervezetek állnak ki és cselekszenek” – mondta.
Egyre fogynak, és velük fogy az élő emlékezet is
A csütörtöki nemzetközi emléknapon emlékeznek a 77. évfordulójára annak, hogy felszabadult a nácik lengyelországi Auschwitz-Birkenau haláltábora. Becslések szerint a világ zsidóságának harmadát semmisítette meg a náci Németország szövetségeseivel együtt. A háború után túlélők százezrei igyekeztek az újonnan alapított Izraelbe.
Évről évre csökken a megmaradt holokauszttúlélők száma, ezzel együtt az ország élő kapcsolata azokkal, akik a modern történelem egyik legnagyobb szörnyűségét szenvedték el. A Holokauszttúlélők Jogainak Hatósága (Holocaust Survivors’ Rights Authority) elnevezésű kormányhivatal közölte, hogy 2021-ben több mint 15.000 túlélő halt meg.
Az Izraeli Holokauszttúlélők Szervezeteinek Központja, amely ernyőszervezetként ötven, a holokauszt túlélőit segítő szervezetet képvisel, azt állítja, hogy az izraeli holokauszttúlélők körülbelül egyharmada szegénységben él.
A takaró rövid, az állam többet tehetne
A legszegényebbek közül sokan a kilencvenes években vándoroltak ki Izraelbe a volt Szovjetunióból a felbomlása után. Kevés pénzzel érkeztek, életük vége felé nehezen tanultak új nyelvet, és sokan küszködtek azzal, hogy utat találjanak valamilyen közösséghez.
„A háború alatt nagyon nehéz volt a zsidóknak. A zsidók szenvedtek a náciktól. Menekültünk, és mindent megtettünk a túlélésért – mondja Paulina Percsuk 83 éves ukrán bevándorló. – Remélem, nem fog ez még egyszer megtörténni.”
Colette Avital egykori izraeli diplomata és holokauszttúlélő, aki az Izraeli Holokauszttúlélők Szervezeteinek Központját vezeti, úgy látja: bár a kormány hozzáállása javult, „a takaró rövid, és ez nem elég”. Azt mondja, széles körű közösségi támogatást kapnak a túlélők, de a kormánynak több segítséget kell nyújtania.
Egyre drágább az élet
Az izraeli társadalmi egyenlőség minisztériuma közölte, hogy 2021-ben mintegy 1,2 milliárd dollárt osztott szét a holokauszt túlélőinek. Közülük valamivel több mint ötvenezren részesülnek havi nyolcszáz és kétezer dollár közötti illetményben, míg nagyjából 15.500-an 3600 dollárt kapnak súlyosabb fogyatékosság miatt.
Sokak számára azonban ez nem elegendő a megélhetéshez, mivel Izraelben a megélhetési költségek továbbra is az egeket ostromolják. A Chasdei Naomi jótékonysági szervezet azt mondja, hogy tízezer túlélőt lát el élelemmel. A szám négyezerrel nőtt a koronavírus-járvány kezdete óta. Tavaly az infláció és a megélhetési költségek emelkedése mellett negyven százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik a villanyszámla kiegyenlítéséhez kértek segítséget.
Az emlékezés a holokausztra továbbra is az izraeli identitás sarokköve. Az ország nagy százalékát túlélők és leszármazottaik generációi teszik ki. Az ország minden tavasszal megüli saját holokauszt-emléknapját. Az országba látogató külföldi méltóságok tisztelegnek a holokauszt során meggyilkolt zsidók előtt a Jad Vasemben, a világemlékezet jeruzsálemi központjában, amely emlékműként és kutatóközpontként is szolgál.
Az ő jólétüknek kellene mindenek felett állnia
A hét elején Naftali Bennett miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány csaknem tízmillió dolláros kiegészítő költségvetési forrással támogatja a Jad Vasemet, hogy segítse „megőrizni a holokauszt emlékét Izraelben és a világon”. Ez közel húszszázalékos növekedést jelent az intézmény 2020-as büdzséjéhez képest, amelynek az izraeli kormány több mint harmadát finanszírozta.
Avital dicsérte a kormányt, amiért több forrást juttatott a Jad Vasemnek, de hozzátette, hogy „a holokauszttúlélők jólétének mindenek felett kell állnia”.
