Az orosz rubel szeptemberben ötéves mélypontra esett az euróhoz képest: szeptember 29-én 93,3 rubelt kértek egy euróért. Ugyanezen a napon a rubel 79,8 árfolyamon állt az amerikai dollárral szemben, ami a leggyengébb a márciusi olajáresés óta. Az orosz valuta euróhoz mért árfolyama azóta is stabilan 90 fölött van, október 5-én, hétfőn is 92 rubel fölött adták-vették az eurót.
„Az, hogy a rubel árfolyama 20 százalékot vagy még annál is többet zuhant, azt két-harmados arányban a politikai helyzetnek köszönheti” – mondta Jevgenyij Gontmakher orosz közgazdász. -"Még a februárban bekövetkezett olajáresést is nagyjából a saját politikai intézkedéseink váltották ki.”
Mi áll a rubelmozgás mögött?
A rubel csökkenő tendenciáját több tényező is befolyásolja, köztük a globális koronavírus-járvány, az amerikai elnökválasztásokat övező bizonytalanság, valamint az olaj- és gázexportból származó moszkvai bevételek hirtelen csökkenése.
Az elmúlt napokban a rubel árfolyamcsökkenését súlyosbította, hogy kirobbantak a harcok Örményország és Azerbajdzsán között a vitatott azeri régió, Hegyi-Karabah miatt. „Bár a hegyi-karabahi konfliktusnak valószínű nem lesznek mérvadó következményei Oroszországra nézve, általa mégis fény derült arra, hogy egyre nagyobb az aggodalom a második hullám miatti esetleges lezárások és a közelgő amerikai választások miatt" – mondta az Alfa Bank egyik azonnali piacokra szakosodott szakembere szeptemberi 29-én.
De Gontmakher szerint az igazi okok Vlagyimir Putyin kormányának politikájában keresendők. Az elnök ugyanis az év elején egy ellentmondásos alkotmánymódosító csomagot fogadtatott el, amelynek köszönhetően megtarthatja pozícióját 2036-ig.
„A propagandájukkal megpróbálják a saját döntéshozóink helyett az amerikaiakat és az európaiakat hibáztatni a politikai helyzetért, de igazából a saját döntéseinkben rejlik a probléma forrása” – mondta Gontmakher.
„Ne viselkedjünk úgy, hogy minden nap újabb és újabb szankciókkal kelljen szembe nézzünk!” – tette hozzá, miközben Moszkva szerepéről beszélt az ukrán, szír és líbiai harcokban. „Mindenesetre új külpolitikára lesz szükségünk. Ami a belpolitikát illeti – az teljesen más történet” – mondta a közgazdász.
Az Alfa Bank szeptember 29-i elemzése ugyanezt a következtetést vonta le: „A legutóbbi rubelgyengülés nem az alapok romlásával kapcsolatos, hanem a geopolitikai kockázatot tükrözi.”
Szankciókkal kapcsolatos bizonytalanság
Az állami televízió szeptemberben a rubel tartós csökkenéséért egyebek közt az Oroszországgal szemben esetlegesen bevezetésre kerülő nemzetközi szankciók okozta bizonytalanságot tette felelőssé.
Azt azonban nem említették meg, hogy a lehetséges szankciókat az ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij augusztus 20-i mérgezése miatt vezetnék be. A Navalnijt kezelő német orvosok szerint a mérgezés ugyanis a szovjet érában kifejlesztett novicsok típusú idegméreggel történt.
Gontmakher egyetért azzal, hogy a nemzeti valuta értékének legutóbbi összeomlását elsősorban ilyen jellegű aggályok okozzák.
„A rubel gyors leértékeléséhez a Navalnij-ügy nagyban hozzájárult" – mondta Gontmakher a Szabad Európa orosz szerkesztőségének. „Természetesen az orosz üzleti világ felkészült az újabb szankciókra. És a dolgok valójában csak most kezdődnek. Tudjuk, hogy [Navalnij] vissza fog térni Oroszországba, és folytatni fogja a tevékenységét, és az ellene irányuló intézkedések is folytatódnak majd."
Igor Nyikolajev közgazdász egyetért mindezzel, hozzátéve, hogy a befektetőket és másokat is különösen aggaszt az Oroszországból Németországba tartó, már majdnem befejezett Nord Stream 2 gázvezetékkel kapcsolatos szankciók lehetősége.
„Ha fokozódnak az Oroszország ellenes szankciók, köztük olyanok is, amelyek közvetlenül érintik az exportbevételeket, az hatalmas csapást jelent majd a rubelre" – tette hozzá a szakértő.
Nem vásárolnak rubelkötvényeket
Igor Nyikolajev szerint a rubelre gyakorolt nyomás akkor alakult ki, amikor a jegybank júliusban 4,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, aminek következtében a befektetők elkerülték a rubelkötvények vásárlását, és így lehúzták a rubel értékét.
„Ez a kamatláb még sosem volt ilyen alacsony szinten" – mondta a közgazdász. – „A rubel gyengülését maguk a döntéshozók idézték elő, mert a költségvetési hiány miatt ez hasznos volt számukra."
Az orosz pénzügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Koljcsev júliusban a Reuters-nek elmondta, hogy a költségvetés hiánya 2020-ban elérheti a GDP 5 százalékát, mert a világjárvány idején a kormány kiadásaival a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait támogatja.
„Láthattuk, hogy ebben az évben milyen drasztikusan csökkentek az exportbevételek, de a kormánynak a válságintézkedései mellett továbbra is teljesítenie kell a kötelességét" – hangsúlyozta Nyikolajev. – "Tehát az egyre kevesebb befolyó olajdollárból a kormány minél több rubelt akart kifacsarni."
A szakértő szerint Alekszej Navalnij augusztusi mérgezésére a jegybank nem számított, így a rubelre mért nyomás egyre növekedett.
„Ennek következtében a helyzet kontrollálhatatlanná vált, és most a kormánynak valami mást kellett kitalálnia, így most több devizatartalékot ad el” – mondta Nyikolajev.
„Minden rosszul alakul…”
Leonyid Gozman ellenzéki politikus szerint a rubellel kapcsolatos gondok Vlagyimir Putyin hatalmának széles körű elítéléséből fakadnak.
„A főnökeink számára minden rosszul alakul "– mondta Gozman. – "Nemcsak a rubel, de a belarusz helyzet is rosszul alakul. A nemzetközi ügyek is rosszul alakulnak. És minden egy forrásból fakad….mind a kormányunkkal szembeni bizalomhiány következményei."
„Elég, ha a pénzügyminiszter annyit mond, hogy a rubel stabil, és nem kell aggódni, nincs szükség az állampolgároknak a bankokba rohanniuk, hogy a maradék rubeljeiken dollárt vásároljanak. Mert ha azt mondja, hogy a rubel stabil, akkor az azt jelenti, hogy a rubel összeomlik. Nem lehet ilyen kevés bizalommal létezni” – mondta Gozman, majd hozzátette:
„Azt hiszem a döntéshozók mindent tökéletesen megtettek annak érdekében, hogy olyan helyzetet alakítsanak ki, amelyben senki sem hisz el semmit.”
A közgazdász Igor Nyikolajev Oroszország jelenlegi gazdasági helyzetét veszben látja.
„Az év második negyedében a reál pénzjövedelmek 8 százalékkal csökkentek, ami katasztrófa" – vélte. – "A kormány a 2018-ban kitűzött nemzeti céljainak teljesítését 2024-ről elhalasztotta 2030-ra. Már most egyértelmű, hogy ezek a célok nem teljesíthetőek, ezért a határidőt hat évvel kitolták.”
„Egyre nagyobb a belső elégedetlenség a gazdasággal kapcsolatban. Az az érzésem, hogy ettől a döntéshozók egyre idegesebbek lesznek, és így az összeomlás veszélye egyre nő”– állapította meg Igor Nyikolajev.
