Japán csütörtöktől vizet enged a Csendes-óceánba a sérült fukusimai erőműből, tizenkét évvel a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után.
Kína, amely részben már leállította a japán élelmiszerek szállítását, élesen bírálta a bejelentést, míg Hongkong közölte, hogy betiltja a vízi termékek behozatalát tíz japán régióból.
Japán azt bizonygatja, hogy biztonságos a több mint ötszáz olimpiai uszoda tartalmának megfelelő mennyiségű hűtővíz fokozatos kiürítése a Japán északkeleti részén lévő létesítményből. A kiürítés hírét Kisida Fumio miniszterelnök jelentette be kedden.
2011 márciusában az a hatalmas földrengés és szökőár rongálta meg a Fukusima Daiicsi atomerőművet, amely körülbelül 18.000 ember halálát okozta. Az erőmű három reaktora akkor összeomlott.
Ehhez kapcsolódóan: Tizenegy éve történt a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete
A létesítményt üzemeltető TEPCO azóta 1,34 millió tonna olyan vizet gyűjtött össze, amellyel a még mindig erősen radioaktív reaktorok maradványait hűtötték, talajvízzel és a beszivárgott esővel keverve.
A TEPCO azt mondja, hogy a vizet a kiengedés előtt hígítják és szűrik, hogy eltávolítsák belőle az összes radioaktív anyagot a trícium kivételével, amelynek mennyisége messze a veszélyes szint alatt van.
Kínát azonban nem sikerült megnyugtatni. Peking közölte, hogy megteszi „a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy védelme érdekében”.
„Az óceán az egész emberiség közös tulajdona, nem pedig olyan hely, ahol Japán önkényesen megszabadulhat a nukleáris anyagokkal szennyezett víztől” – mondta kedden Vang Venbin, a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
Egy nukleáris szakértő ugyanakkor azt állította, hogy a trícium szintje jóval a WHO által meghatározott ivóvíz-határérték alatt van.
„Tríciumot évtizedek óta bocsátanak ki az atomerőművek anélkül, hogy ennek bizonyítottan káros környezeti vagy egészségügyi hatásai lennének” – mondta Tony Hooker, az Adelaide-i Egyetem nukleáris szakértője az AFP-nek.
Már így is óriási a stressz
Ha az időjárási viszonyok megengedik, legfeljebb napi ötszázezer literes tempóban engedik a vizet az óceánba Japán északkeleti partjainál.
Ehhez kapcsolódóan: Fukusima: szűrés után az óceánba engedik a radioaktív hűtővizet
Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) júliusban közölte, hogy a víz kibocsátása „elhanyagolható radiológiai hatással lesz az emberekre és a környezetre”.
Kedden a NAÜ bejelentette, hogy munkatársai a helyszínen lesznek a kibocsátás kezdetén és azután is, és „valós idejű, illetve közel valós idejű megfigyelési adatokat” tesznek közzé.
A japán halászati ügynökség két kijelölt mintavételi helyen, a vizet kivezető vezeték közelében mintákat vesz az óceánfenéken élő lepényhalakból.
A Greenpeace környezetvédő szervezet azonban úgy véli, hogy a szűrési folyamat nem makulátlan.
Japán „megtévesztő megoldást választott – a tengeri környezet több évtizedes szándékos radioaktív szennyezését – egy olyan időszakban, amikor a világ óceánjai már óriási stressznek és nyomásnak vannak kitéve” – közölte kedden.
Sópánik
Dél-Koreában sokakat tölt el aggodalommal a víz kiengedése, tiltakozásokat szerveznek, sőt tengeri sót halmoznak fel a szennyeződéstől való félelem miatt.
Több tucat tüntető gyűlt össze kedden Szöulban a japán nagykövetség előtt, és további tüntetéseket terveznek.
Az egyik résztvevő Elítéljük a japán kormányt, amiért megöli az óceánt! feliratú táblát tartott a magasba.
Ám Jun Szogjol elnök kormánya az otthoni politikai kockázatokat vállalva is javítani kíván a régóta fagyos kapcsolatokon Japánnal, és nem ellenzi a tervet.
Mindeközben Kína már megvádolta Japánt, hogy szennyvízcsatornaként kezeli az óceánt, még a víz kiengedése előtt megtiltotta az élelmiszerek behozatalát tíz japán prefektúrából, és bevezette a sugárzási szint szigorú ellenőrzését.
Ehhez kapcsolódóan: „Ameddig élnek itt macskák, addig én is itt leszek” – a fukusimai atomkatasztrófa helyszíne
James Brady a Teneo kockázati tanácsadó cégtől azt mondja, hogy bár Kína biztonsági aggodalmai őszinték lehetnek, kemény reakcióin érezhető a geopolitika és a gazdasági rivalizálás határozott szaga.
„A fukusimai szennyvízkibocsátási probléma a sokrétűsége miatt igencsak jól jöhet Pekingnek, amely ki is aknázza a lehetőséget” – mondta Brady az AFP-nek.
A korlátozások veszélye aggasztja az embereket a japán halászati ágazatban is, amely éppen csak most kezdett talpra állni.
„A vízkibocsátás semmilyen módon nem előnyös számunkra” – mondta az AFP-nek az atomerőműtől hatvan kilométerre északra fekvő Sincsimacsiban egy harmadik generációs halász, a 71 éves Ono Haruo, akinek testvére 2011-ben halt meg.
