A Kommerszant nevű újságban múlt héten jelent meg a hír, hogy a közbiztonság állítólagos védelme érdekében tíz orosz városban teszt jelleggel arcfelismerő szoftverrel ellátott térfigyelő (CCTV) kamerákat helyeznek majd el a köztereken és a bérházak bejáratainál.
A technológiát már eddig is alkalmazták Moszkvában, de a hatóságok most ki akarják terjeszteni a kamerák használatát a villamosokra és a földalattikra is.
Közbiztonság vagy megfigyelés?
„Mivel Oroszországban hagyománya van az emberi jogok megsértésének, remélhetőleg a hatóságoknak megvannak a válaszai, és tudják bizonyítani, hogy nem csak úgy csinálnak, mintha a közbiztonság érdekelné őket, miközben aláássák az emberek jogait” – tette közzé október 2-án egy közleményben Hugh Williamson az HRW európai és közép-ázsiai régióért felelős igazgatója.
Az arcfelismerő technológia várható országos bővítését nemcsak adatvédelmi csoportok, hanem orosz digitális joggal foglalkozó ügyvédek és az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet is bírálta. Az utóbbi szerint a projektnek „elkerülhetetlenül félelmetes hatása” lesz majd a tüntetőkre.
Bármilyen adathoz hozzáférnek
Az HRW szerint az orosz nemzetbiztonsági törvények és a megfigyelési gyakorlatok „felhatalmazzák a törvényeket végrehajtó szerveket, hogy a közbiztonság védelmére hivatkozva hozzájuthassanak tulajdonképpen bármilyen adathoz”. A szervezet olyan jelentésekből idézett, amelyekben a moszkvai arcfelismerő szoftverekkel rendelkező kamerás megfigyeléssel kapcsolatban egyértelműen kirajzolódik, mint mondták „az adatvédelmi szabályok megszegésének sémája”.
Az Agora nevű jogi segélyszervezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a technológia moszkvai alkalmazása miatt, mert úgy vélik, hogy Oroszországban nincsen megfelelő bírói vagy közjogi ellenőrzés, amely kiterjedne az olyan megfigyelési módszerekre, mint például az arcfelismeréses megfigyelés.
A neten árulják az adatokat
A múlt hónapban a Roszkomszvoboda nevű, cenzúrával foglalkozó civil szervezet egyik munkatársa, Anna Kuznyecova, pert indított a moszkvai információs és technológiai hivatal ellen, mondván, hogy könnyen hozzá tudott jutni olyan adatokhoz, amelyeket az orosz fővárosban több tucat kamera gyűjtött róla.
Anna Kuznyecova szerint az adatokat az illegális tevékenységekkel foglalkozó „dark web"-en pénzért árulták. Az adatok részletes információkat tartalmaztak arról, hogy az elmúlt hónapban merre járt.
A Roszkomszvoboda ezenkívül hét olyan esetet is felderített, amikor moszkvai lakosok személyes adatait tették megvásárolhatóvá az interneten.
Átfogó szabályozás kéne
Moszkvai nyomozók büntetőeljárást indítottak két rendvédelmi alkalmazott ellen, akik állítólag az arcfelismerési adatok kereskedésével foglalkoztak, de a HRW szerint a hatóságok „nem ismerik fel, milyen fontos lenne a személyes adatok gyűjtésére, feldolgozására és tárolására vonatkozó megfelelő korlátozások kidolgozása, amely megelőzhetné az ehhez hasonló szivárgásokat".
Az orosz hatóságoknak az egész országban fel kellene függeszteniük az arcfelismerési technológia alkalmazását, illetve „be kéne vonniuk a civil társadalom szakértőit és döntéshozóit, hogy vegyenek részt az arcfelismeréses megfigyelés szükségességéről, arányosságáról és törvényességéről szóló vitában" – véli a nemzetközi jogvédő szervezet.
