Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

"Johnson medvecsapdába sétált" az Orbán-vizittel


Boris Johnson brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója a Downing Street 10-ben, 2021. május 28-n.

Boris Johnson kormánya védelmébe vette, hogy a brit miniszterelnök pénteken vendégül látta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akit a brit sajtó egy része a vizit előtt “szélsőjobboldalinak” nevezett. Végül a hivatalos brit kormányközlemény is azt emelte ki, hogy Johnson „komoly aggályait” fogalmazta meg a szabadságjogok magyarországi helyzete miatt.

A magyarok kicsit angolok, mert a Tescós ételeket eszik” – fejtegette egy 2016-ban Londonban tartott ’56-os megemlékezésen Boris Johnson, aki akkor még külügyminiszterként fogadta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.

Úgy tűnik, a brexitet levezénylő kormányfőként is fontos Boris Johnsonnak Budapest, annak ellenére, hogy a brit és a magyar kormány álláspontja totálisan ütközik az olyan geopolitikai témákban, mint a Kínához és az Oroszországhoz való viszony.

Johnson számára azonban nagyobb súllyal eshet latba, hogy az EU egyik legnagyobb belső bírálójával erősítheti meg a köteléket.

Lehet, hogy jobb lett volna Johnsonnak, ha máskor jön

Az időzítés azonban nem túl jó: Orbán Viktor látogatásáért a Covid-helyzet kezelése miatt amúgy is támadott Johnsonra most további kemény kritika zúdult.

A leggyakoribb, Orbán nevéhez társított megjegyzés a vizitet több cikkben is beharangozó brit médiában az volt, hogy egy 2018-as német lapinterjúban „muszlim megszállókat” emlegetett az EU-ba érkező szíriai menekültek kapcsán. Emellett antiszemitizmussal is megvádolták.

Johnson viszont képmutatónak tűnhet, ha megfeddi a „muszlimozás” miatt Orbánt, mert épp a héten adtak ki egy jelentést a kormányzó Tory párton belül tapasztalt muszlimellenességről. És az anyagban felemlegették azt is, hogy Johnson sokakat mélyen megsértett, amikor – szerinte csak viccelődve –, postaládához hasonlította a csadort viselő nőket, és amiért suta bocsánatkérésre kényszerült.

A Downing Street 10. ezért most igyekezett úgy beállítani, hogy nem azonosul Orbán Viktor értékvilágával, aki ennek ellenére mosolyogva fényképezkedett Johnsonnal a miniszterelnök rezidenciájának ajtaja előtt.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia előtt fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt 2010. május 28-án
Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia előtt fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt 2010. május 28-án

A magyar vendég érkezése előtt a brit kormány „megosztónak és rossznak” nevezte Orbán sokat bírált megjegyzéseit és közölte:

Boris Johnson „nem habozik emberi jogi kérdésekben” kérdőre vonni Orbán Viktort.

Johnsonék finoman, a média és az ellenzék keményebben bírálta Orbánt

Kwasi Kwarteng gazdasági miniszter egy interjúban, inkább gyakorlatias indokokat emlegetve, védelmébe vette a találkozót.

A politikusoknak „mindenféle emberekkel és nemzetközi vezetőkkel kell beszélniük, olyanokkal is, akiknek nem osztjuk az értékeit” – mondta a Sky News-nak.

Én semmilyen módon nem támogatnám Orbán Viktornak a migránsokról hangoztatott nézeteit. De emellett, párbeszédet kell folytatnunk az EU-val és ő egy EU-s vezető... ebben a brexit utáni világban abszolút helyes, hogy bilaterális kapcsolatokat építünk országokkal” – tette hozzá.

Johnson hivatala pedig azzal magyarázta az Orbán-vizitet, hogy a Magyarországgal való együttműködés „létfontosságú az Egyesült Királyság jóléte és biztonsága szempontjából”.

Mindeközben a brit média és az ellenzék össztűz alá vette Johnsont. Még a brexit-párti és jobbos Express című lap is „jobboldali populistának” nevezte vendégét. A liberális Independent szerint "Johnson kigurította a vörös szőnyeget a szélsőjobb, autokrata" előtt.

A szintén balliberális Guardian „Biden amerikai elnök harcos bírálójának és Kína barátjának” titulálta Orbánt és megjegyezte, Budapest "kétszer is megvétózta, hogy az EU Kínát bírálja".

A középutas Financial Times szerint „Európa legilliberálisabb vezetőjének” látogatása rávilágít arra, miként kell Nagy-Britanniának a brexit után kínosan „az érdekei és értékei közt egyensúlyoznia”.

Az ellenzéki Munkáspárt pedig azért bírálta Johnsont, mert „Európa egyik leginkább regresszív” vezetőjét fogadta és követelte: „vonja kérdőre, amiért többször is megpróbálta aláásni a demokratikus értékeket”.

Lisa Nandy, a Labour árnyékkormány külügyi főfelelőse szerint Johnsonnak sürgetnie kell Orbánt, hogy „keményebben álljon ki a belarusz Lukasenka-rezsim és Putyin Oroszországával szemben”.

Megszólalt Jeremy Corbyn egykori pártvezér is, aki a Twitteren – tévesen – "volt magyar elnöknek" nevezte Orbánt és sürgette, hogy Johnson vonja kérdőre „a Holokauszt-revizionizmus, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a fogságban tartott menekültek fizikai zaklatása miatt”.

A maga is antiszemitizmussal vádolt Corbyn ugyanakkor az előző hétvégén azután szólalt fel egy több tízezres, Gázával való szolidaritást kifejező gyűlés előtt, hogy a menetben náci és antiszemita jelképek is feltűntek.

A 'medvecsapda'

Emiatt a látogatás miatt sokan vakargatják a fejüket” – fogalmazott a BBC diplomáciai tudósítója, majd megpróbálta megadni a választ arra, hogy a fentiek tükrében miért vállalta be Johnson az Orbán-látogatást.

Szerinte azért, mert maga Orbán kérte, hogy vendégül lássák és „elég jó okot kell szolgáltatni, hogy nemet mondjanak egy EU-állam vezetőjének kérésére” – idézett egy név nélküli brit kormányforrást.

A másik ok pedig az, hogy Magyarország veszi át a Visegrádi Négyek elnökségét. Johnson júniusban a G7-es csoportban ülő nagyobb EU-államok vezetőivel találkozik, ehhez most jó alkalom volt egy kisebb uniós tagállammal egyeztetni.

Van egy olyan érzés is azonban, hogy a Downing Street 10-ben azt gondolták, ez csak egy rutintalálkozó lesz, és nem ismerték fel a hatását. „A Number Ten belesétált egy medvecsapdába” – idézett egy további névtelen kormányforrást a BBC.

Frissítés:
Johnson végül nem hagyta ki a bíráló megjegyzéseket, bár nem tudni, hogy ezeknek mennyi időt szenteltek a találkozó során.
A brit Miniszterelnöki Hivatalnak a látogatás után kiadott sajtóközleménye szerint „a vezetők beszéltek annak fontosságáról, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország kétoldalú módon dolgozzon együtt országaink biztonsága és jóléte növelése érdekében és hogy együtt adjanak válaszokat az olyan globális kihívásokra, mint a klímaváltozás”.
Johnson szóvivője a találkozó után pedig azt írta, hogy „a miniszterelnök jelentős aggályokat fogalmazott meg az emberi jogok – köztük a nemek közti egyenlőség, az LMBT-jogok és a sajtószabadság – kérdésében”.
A vezetők egy sor külpolitikai kérdésről tárgyaltak, így Oroszországról, Belaruszról és Kínáról. A miniszterelnök arra bátorította Magyarországot, hogy használja fel befolyását a demokrácia és stabilitás népszerűsítésére”.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG