Szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa az ukrajnai orosz invázió miatt bevezetett szankciók részeként teljes mértékben felfüggesztette az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást. Az orosz turisták számára így nehezebbé és költségesebbé vált a beutazás az Európai Unió területére.
Egyes kelet-európai, balti és északi államok a teljes vízumtilalom bevezetését javasolták. Szerintük a jelenlegi helyzetben az orosz turistáknak nem szabadna korlátlanul Európába beutazniuk. Az EU azonban ekkor még túlságosan megosztott volt ahhoz, hogy megegyezzen a teljes beutazási tilalomról.
Több ország, például Észtország és Litvánia úgy döntött, hogy nemzeti szinten korlátozza az orosz állampolgárok beutazását. Mások (például Lettország és Finnország) azt mondták, hogy nem engedik be a Vlagyimir Putyin orosz elnök által szeptember 21-én bejelentett katonai mozgósítás elől menekülő oroszokat. Az EU végül úgy döntött, hogy válaszul az unióba belépni próbáló oroszok növekvő számára tovább szigorítja a vízumszabályokat,.
Nézzük meg, mit mutatnak az adatok az Európába utazó oroszokról.
Mennyit utaznak az oroszok?
A Levada Központ független orosz közvélemény-kutató által közzétett adatok szerint a külföldre utazó oroszok száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett. 1996-ban a megkérdezettek 16 százaléka mondta, hogy járt már külföldön, ez az arány 2022-re 41 százalékra nőtt. A legmagasabb arányt Moszkvában (62 százalék) és az ötszázezernél több lakosú városokban (45 százalék) mérték.
2019-ben az oroszok leggyakoribb úti célja Törökország volt, ahova hétmillió utazást regisztráltak. Több mint 16 millió orosz utazott az Európai Unió országaiba is, a legnépszerűbb úti cél Finnország, Észtország és Németország volt.
Hogy jutnak el az oroszok Európába?
Ahhoz, hogy az EU-ba utazhassanak, az oroszoknak rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kell igényelniük. Amennyiben a célország a schengeni térség tagja, akkor rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kérnek. A kérelemhez egy űrlapra, útlevélre, útitervre és egyéb dokumentumokra van szükség, valamint vízumkérelem kitöltésére valamelyik oroszországi schengeni konzulátuson.
Öt uniós tagállam – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia – nem tagja a schengeni térségnek, ezért nem adhat ki vízumot az egész térségre. A vízumkövetelmények hasonlók, de a vízum csak arra az országra érvényes, amely kiadta.
Izland, Norvégia és Svájc viszont nem EU-tag, de a schengeni térség tagja, így ők az egész térségre vonatkozóan adhatnak ki vízumot.
2012 és 2021 között a schengeni tagországok konzulátusain világszerte nagyjából 123 millió rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot adtak ki.
Ebből majdnem 38 milliót (azaz a vízumok mintegy harminc százalékát) az oroszországi konzulátusokon – jóval többet, mint bármely más országban ugyanebben az időszakban. A Kínában található európai konzulátusok például az összes schengeni vízum 14 százalékát adták ki.
2014 és 2021 között világszerte további négymillió vízumot adtak ki a Bulgáriába, Horvátországba és Romániába való belépéshez. Ezek közel felét Oroszországban adták ki, ezek a vízumok azonban nem teszik lehetővé a schengeni térségbe való beutazást.
A legtöbb schengeni vízumot Oroszországban 2013-ban adták ki – közel hétmilliót. A legalacsonyabb szám 2016-ban volt, közel 3,5 millió. Még kevesebb vízumot (mintegy hatszázezret) adtak ki 2020-ban és 2021-ben, főként a Covid–19-világjárványhoz kapcsolódó utazási korlátozások miatt.
A rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumokat egyszeri vagy többszöri beutazás céljából lehet kiadni. Amint a neve is mutatja, az egyszeri belépésre jogosító vízummal (SEV) rendelkezők egyszer léphetnek be a schengeni térségbe, és minden egyes utazásukhoz új vízumot kell beszerezniük, míg a többszöri belépésre jogosító vízummal (MEV) rendelkezők tetszőlegesen sokszor léphetnek be és ki a schengeni térségből. Mindig érvényes a 90/180-as szabály, amely alapján a jogosultak 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napot tölthetnek a schengeni övezetben.
Világszinten az összes MEV aránya a 2012-es 42 százalékról 2019-re 59 százalékra, 2021-re pedig már 72 százalékra emelkedett. Az oroszországi konzulátusokon kiadott vízumok ugyanilyen tendenciát mutatnak, de a világszintű átlag felett vannak. 2012-ben az Oroszországban kiadott vízumok mintegy fele MEV volt. Ez az arány 2016-ban meghaladta a nyolcvan százalékot, 2021-ben majdnem elérte a 88 százalékot.
Az a tény, hogy a MEV-eket általában több SEV megszerzése és felhasználása után adják ki, arra utal, hogy az oroszországi konzulátusokon megjelenő vízumkérelmezők inkább rendszeres, mint alkalmi utazók.
A schengeni vízumok általában a schengeni térség valamennyi országában érvényesek. A látogatóknak azonban szem előtt kell tartaniuk, hogy a vízumot annak az országnak a konzulátusán kell kérelmezniük, amelyet meg kívánnak látogatni (vagy amely az elsődleges úti céljuk, ha több országba is be kívánnak utazni).
2012 és 2021 között az első számú elsődleges úti cél azok számára, akik az oroszországi konzulátusokon igényeltek schengeni vízumot, Finnország volt, majd Spanyolország és Görögország következett.
Az oroszországi bolgár konzulátusok 2014 és 2021 között szintén jelentős számú, mintegy 1,8 millió vízumot adtak ki (korábbi adatok nem állnak rendelkezésre). Ezek a vízumok csak Bulgáriában voltak érvényesek, mivel az ország nem adhat ki schengeni vízumot.
Oroszok Európában az invázió után
Az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta több mint 1,36 millió orosz lépett be legálisan a schengeni térségbe a szárazföldi határokon, főként Finnországon és Észtországon keresztül (október 5-i adatok). Több mint 1,31 millió orosz tért vissza Oroszországba az EU-val közös szárazföldi határain keresztül.
A Frontex európai határvédelmi szervezet szerint ezek az utazók valószínűleg alternatív útvonalakat voltak kénytelen keresni az EU és Oroszország közötti felfüggesztett légi összeköttetések miatt.
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást jelentett be, a Frontex adatai szerint az EU szárazföldi határán harminc százalékkal ugrott meg a belépők száma (a szeptember 19–25. közötti héten az előző héthez képest). Megnövekedett az Oroszország elhagyásának módjaira vonatkozó Google-keresések száma is, az Oroszországból kiinduló egyirányú repülőjegyek száma az pedig az egekbe szökött. A Frontex előrejelzése szerint várhatóan növekedni fog az illegális határátlépések, valamint az illegálisan tartózkodók száma.
A határok lezárása
A vélemények továbbra is megoszlanak arról, hogy ki kell-e tiltani az orosz turistákat az EU-ból. A tiltás mellett érvelők szerint ezzel is ki lehet fejezni Ukrajna támogatását, és biztonsági kockázatokat is említenek. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy inkább segíteni kell az Oroszországból menekülő embereken, és nem szabad tüzelni a Kreml Nyugatot hibáztató propagandáját.
Szeptember 19-én Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország szinte teljesen lekorlátozta a schengeni vízummal rendelkező oroszok belépését a területére. Augusztusban Finnország bejelentette, hogy kilencven százalékkal csökkenti az oroszoknak történő vízumkiadást, majd később a közelmúltbeli fejlemények miatt – néhány kivételtől eltekintve – lezárta a határait. A schengeni övezethez tartozó szárazföldi határ utolsó megmaradt részét, Norvégiát most megerősített biztonsági intézkedésekkel őrzik, és a jövőben szintén lezárhatják. Más országok, például Csehország és Szlovákia közölték, hogy nem adnak ki humanitárius vízumot a mozgósítástól menekülni próbáló oroszoknak.
A Georgiába, Kazahsztánba és más szomszédos országokba menekülő több ezer oroszról szóló jelentések után a térségben működő német nagykövetségek a vízumkérelmek megugrásáról számoltak be. A legújabb uniós iránymutatás szerint azonban a tagállamok nem fogadhatnak el vízumkérelmet harmadik országban tartózkodó oroszoktól, ami tovább szűkíti az unióba való bejutás lehetőségét.