Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Honnan tudjuk, hogy Jézus Szenteste született?


Látogató a betlehemi Születés Templomában, 2019. december 22-én.

Igazából nem tudjuk. Sőt, szinte biztosan nem is akkor született, ráadásul valamikor "Krisztus előtt" 2-7. között történhetett. Egy sikeres ókori marketingakció eredménye, hogy régóta december 25. Jézus születésének ünnepe.

Karácsony napja nem csak vallásos emberek számára nagy jelentőségű, hanem az egész európai kultúrát is erősen befolyásolta.

A középkorban például olyannyira, hogy Európában a leggyakrabban az év kezdetét is december 25-től, "az Úr születésének napjától" (nativitas Domini) számították. Magyarországon is évszázadokig ez volt a meghatározó és még a 16. században is előfordult.

Ősidők óta ünnep volt a téli napforduló

A Föld és a Nap helyzetéből fakadóan az északi féltekén december 21-én a leghosszabb az éjszaka, onnantól fokozatosan egyre világosabbak a napok. Ezt pedig szerte a világon a világosság, a fény ünnepével kötötték össze az emberek ősidők óta.

Ehhez kapcsolódik sok hasonló mellett a zsidó hanuka, a kelet-ázsiai tungcse-ünnep, Baál, Melkart és sok más napisten újraszületése, a zuni indián shalako vagy épp az ősi germán yule-fesztivál.

Ilyenkor az emberek nagy lakomát, vigasságot és ajándékozást rendeztek és kontinenseken átívelő jelkép volt az örökzöld növények használata is.

A rómaiaknál az ősi Szaturnália ünnepét tartották ilyenkor, december 17-21 körül. Ez sokszor változott az idők során, de többnapos ünnep volt, munka- és tanítási szünet, a bíróságok sem üléseztek, háborút is tilos volt indítani, cirkuszi műsorokat és vallási szertartásokat rendeztek.

Karácsony
A magyar "karácsony" szó szláv eredetű, és a "korcsun", azaz "lépő, átlépő" szóból származik, de régies, ma már csak egyes nyelvjárásokban használják. Ez a szó az új évbe való átlépést jelzi, tehát ősi, naptári (és egyben a napfordulóhoz kapcsolódó) eredetű, írja a Múlt-kor. A szó kimutatható az összes szláv nyelvben, és ez a szó vált az ünnep jelölőjévé a románban (crăciun, kb. [kracsun]), írja a Nyest.hu.

Gyertyát gyújtottak, a gazdagok megetették a szegényeket, rabszolgák egy asztalhoz ülhettek az uraikkal, a gyerekek játékokat kaptak, de a felnőttek is megajándékozták egymást. Az időszámításunk előtti első században Catullus költőnek például egyszer viccből "a világ legrosszabb verseit" adta ajándékba Licinius Calvus nevű barátja Szaturnália alkalmából.

Az ünnepet jó ideig egyáltalán nem is változtatta meg, hogy egy kevésbé érdekes keleti provinciából elindult egy kis, új vallási csoport egy i.e. 2-7. között születhetett vallásalapító tevékenysége nyomán.

Rossz idők jártak, de jött a Sol Invictus

A harmadik század második felére azonban elég súlyos válságba jutott a Római Birodalom. A császárok olyan gyorsan cserélődtek, hogy szinte kétévente kellett új nevet tanulni, a birodalom lényegében három részre szakadt és szinte folyamatos polgárháború zajlott, miközben rendre betörtek a barbárok is.

Durván visszaesett a kereskedelem, a lakosságot járványok tizedelték, a megtakarításaikat pedig hiperinfláció, ami egyes helyeken ezerszázalékos is lehetett.

A Pannóniai területén született Aurelianus a saját pénzén.
A Pannóniai területén született Aurelianus a saját pénzén.

270-ben viszont Aurelianus császár ragadta meg a hatalmat, aki pár év alatt katonailag legyőzött minden szóba jövő ellenfelet, újraegyesítette a birodalmat, új, értékállóbb pénzt veretett, és általában a korábbi időknél lényegesen tervezhetőbb környezetet teremtett.

Az ő felismerése volt az is, hogy az óriási birodalomnak jól jöhetne, ha lenne egy közös isten az addigi számtalan mellé, akit keletiek és nyugatiak, civilek és katonák is ugyanúgy tisztelhetnek.

Harmadik századi Sol Invictus egy római ezüstlemezen.
Harmadik századi Sol Invictus egy római ezüstlemezen.

Ezért 274. december 25-én főistenné emelte Sol Invictus napistent (Legyőzhetetlen Nap) és minden alattvalónak tisztelnie kellett őt. Napistenből akadt egy pár a birodalomban korábban is, de Sol Invictus lényegében egyesítette a legnépszerűbbeket.

Különös tekintettel például az egy szűztől (vagy egy sziklából) született, népszerű Mithrász napistenre. Aurelinanus új templomot is építtetett Sol-nak, és állami ünnepnap lett december 25.

Második századi Sol Invictus ábrázolás Rómából.
Második századi Sol Invictus ábrázolás Rómából.

A keresztényeket ezzel párhuzamosan erősen üldözte, és valószínűleg más vallásokat is erősen üldözött volna a napisten érdekében, ha nem ölik meg a korrupciós vádaktól tartó testőrei 275-ben.

Sol Invictus viszont az ünnepével együtt jelentős siker lett a lakosság körében, könnyen átvették és tartósan ünnepelték.

Nagy Konstantin rövidre zárta a vitát

Hamarosan viszont fordult a kocka a keresztények javára, és egy másik, még erősebb császár, a többé-kevésbé 306-tól uralkodó Nagy Konstantin már inkább a kereszténységben látta az államot megszilárdító vallást.

Szilveszter római püspök és Nagy Konstantin egy 13. századi római képen. Az ábrázolás utólagos történelemhamisítási kísérlet, hiszen Konstantin császár biztosan nem hódolt be a római püspöknek, pont, hogy önmagát tartotta "a keresztény alattvalók legfőbb püspökének".
Szilveszter római püspök és Nagy Konstantin egy 13. századi római képen. Az ábrázolás utólagos történelemhamisítási kísérlet, hiszen Konstantin császár biztosan nem hódolt be a római püspöknek, pont, hogy önmagát tartotta "a keresztény alattvalók legfőbb püspökének".

Ennek érdekében többek közt a 325-től kezdődő niceai zsinaton jócskán egységesíttette a vallást, meghatározták, hogy mikor van húsvét, és például azt is ott fektették le, hogy Jézus születése pedig legyen december 25-én.

A választásban nehéz nem a praktikumot látni, hiszen egyértelmű információ arról se volt, hogy melyik évszakban születhetett a názáreti Jézus.

Viszont Sol Invictus példája viszonylag friss volt még, és egy nagy, bejáratott, kifejezetten a világossággal kapcsolatos ünnep éppenséggel könnyen illett a kereszténységhez is. Egyes keresztények pedig valószínűleg már korábban is egybegyúrták volna Sol Invictust és Jézust.

A Múlt-kor alapján a korábbi legnépszerűbb Jézus-születésnapból lett a Vízkereszt utána, azaz Jézus megkeresztelkedésének és a keleti bölcsek látogatásának napja.

A Sol Invictus ünnepe is sokáig sikeres maradt, Jézus születésével együtt is még évszázadokig ünnepelték. Csaknem száz évvel a niceai zsinat után Szent Ágostonnak külön fel kellett szólalnia, hogy a keresztények csak Jézus születését ünnepeljék december 25-én.

Bonifác érsek 742-ben pedig azért teremtette le Zakariás pápát, hogy mégis miként térítse meg a frankokat és a bajorokat, ha azok azt látják, hogy Rómában is nyíltan pogány napünnepet tartanak a karácsonyi időszakban.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG