A Szabad Európa már tavaly októberben megírta, hogy Karas Monika még az előtt távozhat posztjáról, hogy mandátuma 2022 szeptemberében lejárna. Ha ugyanis kivárta volna a szeptembert, akkor már az új összetételű Országgyűlés választotta volna ki utódját. Így viszont még a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz jelölheti ki a médiaszabályzó testület vezetőjét. Most az is kiderült, mekkora kártalanítást kaphatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lemondott elnöke.
Noha tavaly októberben Karas Monika még cáfolta a Szabad Európa értesülését, idén október közepén azonban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megerősítette a lemondását.
A 24.hu most azt írja, hogy Karas bruttó 61,6 millió forintot kaphatott végkielégítés és kártalanítás jogcímen. Az NMHH, illetve a Médiatanács október 31-i hatállyal lemondott elnökének nettó lelépési pénze így 40 millió 964 ezer forint.
A hírportál ezt az NMHH-tól kapott válaszból számolta ki, a médiahatóság ugyanis azt közölte a lappal, hogy az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg. Karas Monika fizetését 2019 nyarán több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés, így havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, vagyis bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.
Mivel az NMHH és a Médiatanács elnökére egy éves elhelyezkedési tilalom vonatkozik, Karas Monika ezért kártalanítást kap, amelynek összege a megelőző 12 havi nettó jövedelme. A szakember, kedvezmények nélkül, havi 2 millió 660 ezer forintot keresett az NMHH-elnökként, és havi nettó 266 ezer forintot a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen nettó 35 millió 112 ezer forint kártalanítást kapott, ami a végkielégítéssel együtt csaknem 41 millió forint.
Karas Monika novembertől az Állami Számvevőszék alelnökeként dolgozik, a posztra 12 évre nevezték ki, havi keresete a megelőző év havi bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének tíz és félszerese, több mint 4 millió 200 ezer forint.
A kritikusai szerint is kiváló médiajogász Karas Monika az 1990-es években a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosaként, majd vezérigazgató helyetteseként dolgozott, ügyvédként pedig sok kiadót és médiaszolgáltatót képviselt. Így Csurka István (MIÉP) Magyar Fórumát évekig, a Hír TV-t és a Lánchíd Rádiót, de képviselte Habony Árpádot (sikertelenül próbálkozva a kormányzati kommunikáció meghatározó embere nem-közszereplői státuszának elfogadtatásával) és Rogán Antalt is.
2005-ben a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja kft jogi képviselőjeként megnyerte az Orbán Viktor és felesége szerepével kapcsolatos pert az Élet és Irodalommal szemben. Igaz, az ÉS cikkének fő állítása cáfolatlan maradt, miszerint Orbán Viktor regnáló miniszterelnökként érdemben vett részt a céggel kapcsolatos tárgyalásokon (ezen hangzott el az ismert „ne mi nyerjük a legtöbbet” mondat), de a bíróság arra hivatkozva marasztalta el a lapot, hogy a miniszterelnök nem közgyűlésen vett részt, ahogy a lap állította.
