Taskenttől Moszkváig a politikai vezetők aggódva figyelik, ahogy Kazahsztánt elöntötték a tüntetések és az erőszak. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) behívásával Tokajev elnök új fejezetet nyitott a hatalom megtartásáért folyó harcban.
Január 6-án kora reggel megérkeztek a közép-ázsiai ország legnagyobb városába, Almatiba az első gépek, amelyek orosz csapatokat szállítottak Kazahsztánba. A deszantosok feladata: segíteni a kormánynak elfojtani a zavargásokat, amelyek néhol fegyveres erőszakba torkollottak.
A katonák a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (KBSZSZ) keresztül küldött „békefenntartó” erők részét képezik. Ez egy Moszkva vezette katonai blokk, amelynek Kazahsztán is tagja.
A külföldi csapatokat Kaszin-Zsomart Tokajev kazah elnök hívta be január 5-i televíziós beszéde után. Felszólalásában „nemzetközi terroristák bandáinak” nevezte a hatalma ellen tüntetőket, akiket szerinte külföldön képeztek ki, és akik „aláásták az állam integritását”.
Az orosz és fehérorosz, örmény, tádzsik és kirgiz csapatok érkezése a KBSZSZ színeiben új fejezetet nyit a gyorsan kibontakozó válságban, amely veszélyezteti a kazahsztáni autoriter kormányt. Kazahsztán szakadék felé sodródását aggódva figyelték a tekintélyelvűen kormányzott szomszédok – Üzbegisztántól Fehéroroszországon át Oroszországig –, és szinte mindegyikük gyorsan igent mondott a felkérésre.
„Úgy látjuk, hogy Oroszország részéről megnőtt az elszántság arra, hogy támogassa klienseit és hűséges szövetségeseit” – mondta Alekszander Gabujev, a moszkvai Carnegie Center vezető munkatársa a Szabad Európának.
„Ha sikerül, akkor megerősíti Oroszország szerepét a térség fő biztonságigarancia-vállalójaként.”
A január 2-i váratlan és sokkoló üzemanyagár-emelés miatti békés felháborodásból kipattanó tüntetések gyorsan átterjedtek a 19 milliós lakosú, olajban gazdag ország több városára. A kezdeti, az árak visszaállításáról szóló követelés mellett az emberek egyre nyíltabban fejezték ki elégedetlenségüket az országot de facto harminc éve irányító Nurszultan Nazarbajev exelnökkel és meggazdagodott klientúrájával, valamint az utódjának kinevezett Tokajevvel szemben.
Az emelkedő árak, a halványuló gazdasági kilátások, a mélyen gyökerező korrupció és az autokratikus uralom miatti düh olaj volt a tűzre és segített kirobbantani a zavargásokat, amelyek során kormányépületeket, tévéállomásokat, repülőtereket és üzleteket rohamoztak meg tüntetők ezrei.
Mivel a kazah kormány most külső segítséget kért a KBSZSZ-től, és saját csapatait is beveti a „terrorellenes műveletben” a tüntetések letörésére, az események visszhangot fognak kiváltani az egész régióban, ahol figyelmeztetésként és kihívásként is értékelik más, hasonlóan gondolkodó rezsimek.
Ez különösen igaz Oroszországra. Vlagyimir Putyin elnök emlékszik a Kremlhez közel álló kormányok elleni 2014-es ukrajnai és 2020-as fehéroroszországi népi mozgalmakra, ezért igent mondott egy példa nélküli katonai beavatkozásra, hogy kisegítse ostromlott partnerét, Tokajevet. Pletykák szerint Nazarbajev már elhagyta az országot.
„Nem hiszem, hogy Moszkva megengedheti magának Tokajev távozását. Látható az az elszántság, hogy minden szükséges eszközt bevetnek a rezsim megtámogatására” – mondta Gabujev.
Regionális reakció
A KBSZSZ-csapatok Kazahsztánba küldéséről szóló döntést Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, a szervezet jelenlegi elnöke jelentette be. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy a csapatok csak korlátozott ideig állomásoznak majd az országban, amíg a rend helyre nem áll, és elsősorban az infrastruktúra védelmére összpontosítanak. Moszkva légi deszantosokat is küldött – közölte a szervezet.
A lépés az első alkalom a szövetség 1999-es megalakulása óta, hogy a szervezet beleegyezik a katonai erő bevetésére, hogy támogasson egy tagországot.
Az Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt tömörítő KBSZSZ a múltban elutasította a csapatok átdobására vonatkozó kéréseket. Ez történt többek között 2010-ben a kirgizisztáni etnikai zavargások idején, 2021-ben pedig Örményországban, az Azerbajdzsánnal kialakult fegyveres konfliktus közepette.
Semmi nem utal arra, hogy a kazahsztáni válságnak külső eredete lenne, de az állítólagos terroristafenyegetés, amely a kazah hatóságok szerint kirobbantotta az erőszakot, úgy tűnik, elég indok volt a KBSZSZ beavatkozására.
„Ez azt mutatja, hogy Kazahsztán különleges szerepet játszik az orosz külpolitikában” – mondta Gabujev.
A KBSZSZ bevetésének bejelentése alig néhány órával azután történt, hogy Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egyetlen külföldi ország se avatkozzon be Kazahsztánban.
Tokajev korábban beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetővel is, aki 2020-ban brutálisan leverte a demokráciapárti népi mozgalmat, és azóta a hatalom megtartása érdekében nagymértékben támaszkodik az orosz gazdasági és politikai támogatásra.
Az üzbég külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a kazah kormány támogatásáról, Taskent pedig sürgette, hogy „függetlenül” és „külső beavatkozás nélkül” kezeljék a válságot.
A tüntetések Kína számára is aggodalomra adnak okot, amely Kazahsztánt használta fel az Egy övezet, egy út kezdeményezés első állomásának és amely az elmúlt évtizedben milliárdokat fektetett be az országban.
Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője január 6-án azt mondta, hogy a kazahsztáni eseményeket belügynek tekintik, és Peking reméli, hogy a helyzet hamarosan stabilizálódik.
Hu Hszi-csin, egy befolyásos kínai nacionalista kommentátor, aki nemrég lemondott a Global Times című állami bulvárlap főszerkesztői posztjáról, a közösségi médiában azt írta, hogy a kazahsztáni zavargások egy „színes forradalomhoz” hasonlítanak.
Ezzel arra a tüntetéshullámra utalt, amely 2003-ban Georgiában és 2005-ben Ukrajnában eltávolította a Kreml-barát vezetőket. Hu azt is hozzátette, hogy Kína és Oroszország együtt fog dolgozni a helyzet megoldása érdekében, és nem hagyja majd, hogy más külföldiek beavatkozzanak.
„Oroszország és Kína nem fogja hagyni, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat hosszú távú zavargásokba taszítsa Kazahsztánt” – tweetelte Hu január 6-án.
Egy új korszak
Kazahsztán néhány nap alatt bekövetkező, gyors káoszba süllyedése valószínűleg még a jövőben is sokkhatásokat fog okozni a tágabb régióban.
A három évtizedes önkényuralom nem sok építenivalót hagyott a közép-ázsiai országban, ahol Nazarbajev és Nur Otan pártja uralja a politikai életet, szövetségesei és rokonai pedig fojtogató módon befolyásolják a médiát.
A kormány a múltban korlátozott reformokkal és a kormányzati szerepkörök újraelosztásával próbálta csillapítani a széles körű elégedetlenséget.
2019-ben Nazarbajev félreállt, de hivatalosan „a nemzet atyjaként” kezdték emlegetni, amely lehetővé teszi számára, hogy hatalmas formális és informális hatalommal rendelkezzen.
Ő választotta utódjául Tokajevet. A hosszú ideje Nazarbajevhez hűséges politikus első elnöki teendője az volt, hogy az ország fővárosát Asztanáról Nur-Szultanra nevezte át mentora tiszteletére.
„Kazahsztán megmutatta, hogy lehet vezetőváltást végrehajtani anélkül, hogy valóban rendszerváltás történne. Ezt most is meg tudják tenni” – mondta Luca Anceschi, a Glasgow-i Egyetem eurázsiai tanulmányok professzora a Szabad Európának.
Ennek következtében Kazahsztánban viszonylag szűk a politikai színtér, nincsenek az egész országban ismert ellenzéki személyiségek. Mindez kérdéseket vet fel a jelenlegi tiltakozások jövőbeli irányát illetően és azzal kapcsolatban, hogyan tudnának egyesülni az érdemi változások érdekében.
„A tiltakozásoknak nincs igazán konkrét vezetője, nincs konszolidált ellenzék, ami azt jelenti, hogy a rezsim még mindig talpra állhat” – mondta a Szabad Európának Erica Marat, a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetem docense.
A regionális kormányok továbbra is szorosan figyelemmel követik az eseményeket, miközben a kazah kormány igyekszik megtartani a hatalmát.
„A KBSZSZ-kontingensek nem fogják megoldani a belpolitikai kérdéseket vagy enyhíteni a gazdasági és politikai sérelmeket” – mondta Marat.
„Elmélyítik a kazahsztáni tekintélyelvűséget, és a tüntetések még nagyobb mértékű eszkalálódását okozhatják.”
