Még zajlanak az egyeztetések a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-csoport indonéziai csúcstalálkozóján elfogadásra kerülő szövegről, a résztvevők többsége azonban késznek mutatkozik Oroszország ukrajnai háborújának elítélésére.
Az AP amerikai hírügynökség által megszerzett tervezetben hasonló nyelvezetet használnak, mint az ENSZ közgyűlése által előző nap nagy többséggel megszavazott, Oroszország felelősségre vonását sürgető határozatban, ugyanakkor elismerik, hogy egyes tagállamok álláspontjai eltérők az ügyben.
A nyilatkozat körültekintő megszövegezése tükrözi az értekezleten tapasztalható feszültségeket, főleg az orosz és a kínai, valamint a velük szemben álló nyugati vezetők között.
Az egyeztetésre bocsátott tervezetben „a lehető leghatározottabban elítélik az Oroszországi Föderáció agresszióját”, illetve az ország hadseregének „teljes körű és feltétel nélküli kivonását követelik Ukrajna területéről”.
Kitértek arra is, hogy nincs minden résztvevő azonos állásponton a helyzet és az Oroszország elleni szankciók kapcsán, de a G20 nem is biztonsági fórum az ehhez hasonló konfliktusok rendezésére.
Elemzők szerint egyelőre nem tudni, hogy végül hány ország fogja elfogadni ezt a viszonylag kemény fogalmazást.
Joko Widodo, a házigazda Indonézia elnöke leszögezte, hogy óriási a tét. „Ha nem ér véget a háború, nehéz lesz a világnak előrelépnie” – fogalmazott.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő videóüzenetet küldött az ülésre, amelyben felszólította Moszkvát az inváziós erők teljes kivonására, és hangsúlyozta, hogy országa nem hajlandó kompromisszumra a szuverenitását, területi egységét vagy függetlenségét illetően.
„Ha Oroszország azt állítja, hogy véget akar vetni a háborúnak, akkor bizonyítsa be ezt tettekkel” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán elnök a G20-as vezetőknek: Meg kell állítani Oroszország háborúját
Putyin távol maradt
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is az Oroszországra gyakorolt nyomás fenntartására szólította fel a nemzetközi közösséget.
Joe Biden amerikai elnök a kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszélését követően közölte, hogy a két ország teljességgel elfogadhatatlannak tartja az atomfegyverek bevetését, valamint a nukleáris fenyegetőzést.
Noha a kínai vezetők eddig jórészt tartózkodtak az ukrajnai háború nyilvános bírálatától, Peking nem is támogatta közvetlenül Moszkvát, például fegyverekkel.
Hszi figyelmeztetett, hogy határozottan fel kell lépni az élelmiszer- és energiaellátás átpolitizálása vagy fegyverként való felhasználása ellen.
A csúcstalálkozóról Vlagyimir Putyin orosz elnök távol maradt, maga helyett külügyminiszterét, Szergej Lavrovot küldte el.
A korábbi ülések esetében szokásos csoportkép ezúttal elmarad, feltehetőleg azért, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges kínos jelenetek Lavrovval.
