Az ENSZ-főtitkár és több nyugati ország képviselője is élesen bírálta az ülést elnöklő Szergej Lavrovot, hangsúlyozva, hogy Oroszország az ukrajnai invázióval súlyosan megsértette az ENSZ alapokmányát.
António Guterres, a világszervezet első embere figyelmeztetett, hogy 1945 óta most van a legnagyobb veszélyben a globális együttműködés, márpedig ez adja a 193 tagállamot számláló ENSZ alapját.
Rámutatott, hogy Oroszország ukrajnai háborúja súlyos szenvedést és pusztítást okoz a megtámadott ország és lakossága számára, a nagyhatalmak közötti feszültség pedig történelmi csúcsot ért el, ezáltal pedig rendkívül magas az eszkaláció kockázata is.
Felszólított emellett az ukrajnai gabonaexport újraindítását célzó megállapodás meghosszabbítására, miután Moszkva nemrégiben kilátásba helyezte a felszámolását az orosz élelmiszerek és műtrágya kivitelének nyugati „akadályozása” miatt.
„Fontos az együttműködés ahhoz, hogy nagyobb biztonságot és jólétet teremtsünk mindenki számára” – húzta alá.
Átadott az orosz külügyminiszternek egy Vlagyimir Putyin elnöknek címzett levelet, amelyben a gabonaegyezmény további fejlesztésének lehetőségeiről számolt be. Hasonló üzeneteket küldtek szét Ukrajnának és a szerződés tető alá hozásában közvetítő Törökországnak is.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajnában mintegy 8500 civil halálos áldozatot erősítettek meg eddig
Oroszország az egy hónapos BT-elnöksége csúcseseményeként hívta össze a testület ülését, amelynek célja annak megvitatása volt, hogy miként tehető hatékonyabbá a multilateralizmus.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet kiemelte, hogy az orosz fél képmutatóan járt el az ülés összehívásával, miután az „illegális, kiprovokálatlan, szükségtelen” ukrajnai háborúval szíven döfte az ENSZ alapokmányát és az abban foglalt értékeket.
„Ez nemcsak Ukrajnát vagy Európát érinti, hanem mindannyiunkat. Ma Ukrajnáról van szó, de holnap már egy másik ország kerülhet sorra, egy másik kisebb nemzet, amelyet megszáll nagyobb szomszédja” – mutatott rá.
A Nagy-Britanniát képviselő Barbara Woodward közölte: mindenki láthatta, „mit ért Oroszország multilateralizmus alatt, és mit is jelent ez a világ számára” – olyan háborút, amely elképzelhetetlen szenvedést hozott Ukrajnának és katasztrofális hatásokkal jár Oroszországra nézve is.
Olof Skoog, az Európai Unió nagykövete szimpla cinizmusnak nevezte, hogy a Kreml a multilateralizmus és az ENSZ-alapokmány védelmezőjeként próbálja beállítani magát, miközben semmibe veszi nemcsak a szóban forgó dokumentumot, hanem az ENSZ közgyűlésének több határozatát is.
Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor védelmébe vette országa „különleges katonai műveletét”, és azon vádakat hangoztatta, amelyek szerint Ukrajna „náci gyakorlatot” folytatott, be akarta tiltani az orosz nyelvet és kultúrát, a NATO pedig tovább kívánt terjeszkedni kelet felé.
Úgy fogalmazott, hogy ez az ügy nem csupán Ukrajnáról szól, hanem arról, hogy a Nyugat fel akarja használni a kijevi vezetést Oroszország meggyengítésére.
Ehhez kapcsolódóan: Dezinformációs háború – Kína és Oroszország együttműködik a propagandában
„Nem függetleníthetjük Ukrajna ügyét a geopolitikai kontextustól. Arról van szó, hogy a továbbiakban miképp formálódnak a nemzetközi kapcsolatok: az érdekek egyensúlyára épülő szilárd konszenzusra alapozva, vagy Washington hegemóniájának agresszív előrenyomulása útján” – mondta.
Lavrov határozottan bírálta egyes nyugati országok csendes-óceáni tevékenységét, főként az amerikai–ausztrál–brit szövetséget, illetve az Egyesült Államok erősödő térségbeli kötelékeit, például Japánnal és Dél-Koreával.
Azzal vádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy aláássák a harmadik világháború megelőzése céljából létrehozott ENSZ alapjaként szolgáló nemzetközi diplomáciát.
„Senki nem hatalmazta fel arra a nyugati kisebbséget, hogy az egész emberiség nevében szólaljon fel” – szögezte le.
